Az egyik latin-amerikai országban betiltják a bikaviadalt

A tilalmat az állatjogi aktivistáknak sikerült kiharcolniuk, akik régóta egyenlőtlennek és kegyetlennek nevezik a felfegyverzett emberek és a kiszolgáltatott állat összecsapását.

Több egykori prominens torreádor is elismerte, hogy a bikákat nyugtatókkal és hashajtókkal gyengítették le a corrida előtt, vazelint dörzsöltek a szemükbe, hogy elhomályosítsák a látásukat, és órákig sötétben tartották őket, mielőtt kiszabadultak a napsütötte arénába.

A bikák kilenctizedének a harc előtt „leborotválták” a szarvát – számolt be még 1987-ben dr. Manuel Sanz, a bikaviadalok jól ismert állatorvosa. Az eljárás azt jelenti, hogy a bika szarvából több centit is lefűrészeltek, a megváltozott szöggel pedig elvétette a döfést.

Ezek után lép színre a matador, akinek egy, a szívet célzó, jól irányzott szúrással kellene megmentenie a bikát további szenvedéseitől, de ezt a szúrást általában elvéti, így gyakran tőrrel kell átvágni a gerincvelőt, hogy megkíméljék a közönséget a kiszolgáltatott állat haláltusájától. A „győzelem” jeleként a matador levágja a bika füleit és farkát.

Ezeket a jeleneteket Kolumbiában három év múlva már nem fogják élvezni, bár ki tudja.

Átmeneti időszak

Mexikóvárosban ugyanis 2022-ben rendelték el a bikaviadalok tilalmát, a népharag miatt azonban két évvel később hatályon kívül helyezték.

Az ezt követő első bikaviadalra több mint negyvenezren voltak kíváncsiak. A mexikói fővárosban van egyébként a világ legnagyobb bikaviadal-arénája. A corridát a terjeszkedő spanyolok honosították meg Latin-Amerikában, még a gyarmati időkben. A világnak ebben a térségében a bikaviadal talán még népszerűbb, mint származási helyén, Spanyolországban.

A kolumbiai államfő üdvözölte a kongresszusi döntést.

Akik az állatok halálát élvezik, az emberek halálát is élvezni fogják azokhoz hasonlóan, akik könyveket égetnek, és ezzel embereket vetnek máglyára

– jegyezte meg az X-en Gustavo Petro elnök.

A tiltást követelő állatvédők után most a bikaviadal hívei tiltakoznak a törvény ellen azzal érvelve, hogy nemcsak a bikatenyésztőket fosztják meg megélhetésüktől, hanem azt a sok utcai árust is, akik az aréna környékén kínálták portékájukat.

A következmények mérséklésére Kolumbiában hároméves átmeneti időszakot irányoztak elő. Ez alatt az idő alatt a corridákhoz kötött vállalkozások segítséget kapnak abban, hogy alternatív jövedelemforrást találjanak. A kolumbiai arénákat a jövőben kulturális és sportrendezvényekre használják majd.

Negyedmillió bika

Argentínában, Kubában és Uruguayban több mint egy évszázada betiltották a könyörtelen rendezvényt. A tilalom érvényes Brazíliában és Chilében is. Ugyanakkor Ecuadorban, Mexikóban, Peruban és Venezuelában továbbra is engedélyezett a corrida.

Európában még mindig tartanak bikaviadalokat Franciaországban és Spanyolországban, bár egyes katalán városokban törvényen kívül helyezték.

A corridáknak egyébként nem csak a bikák esnek áldozatul. Tavalyelőtt – épp Kolumbiában – négyen meghaltak, több százan pedig megsebesültek, amikor leomlott az egyik aréna lelátója.

Kevésbé köztudott, hogy a 19. század végén és a 20. század elején Magyarországon is rendeztek bikaviadalt. Ellenzői azzal érveltek, hogy az állatok szórakoztatás céljából történő megkínzása idegen a „magyar néplélektől”, és a „spanyol barbarizmus” meghonosítását jelentené.

(Borítókép: Amatőr bikaviadal Kolumbiában 2017. december 17-én. Fotó: Jan Sochor / Getty Images)