Joe Biden szerint úgy kell harcolni a demokráciáért, mint a második világháborúban

Június 6-án volt 80 éve a normandiai partraszállás, amikor a második világháborúban a szövetséges erők Franciaország partjain keresztül új frontot nyitottak a hitleri Németországgal szemben.

Az évforduló alkalmából Joe Biden amerikai elnök is beszédet tartott Normandiában a partraszállás azon szakaszán, ahol 40 évvel ezelőtt Ronald Reagan republikánus elnök értekezett arról híres beszédében, hogy a demokráciáért megéri meghalni.

Biden a beszédét a 80 évvel ezelőtt rendkívül megerősített német állásnál, a harminc méter magas szirtfalnál, a Pointe de Hocnál mondta el, amit a szövetséges erők csak nagy nehézségek árán foglaltak el a partraszálláskor. Biden a 80 évvel ezelőtti világháború és az orosz agresszió között vont párhuzamot beszédében – írja a CBS.

Hisz valaki abban, hogy ezek a rangerek (amerikai katonák – szerk.) azt akarnák ma, hogy Amerika egyedül maradjon? A ’30-as és ’40-es években azért küzdöttek, hogy legyőzzenek egy gyűlölködő ideológiát. Kételkedik-e valaki afelől, hogy nem mozdítanák el az eget és a földet, hogy legyőzzék a mai gyűlölködő ideológiákat?

– tette fel a kérdést az amerikai elnök, aki beszédében leginkább az izolacionizmust ellenezte, illetve diktátorok és autoriter erők ellen szólalt fel, miközben többször is aláhúzta, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát honvédő háborújában.

A legtermészetesebb ösztön az, hogy elsétálunk, önzőek legyünk, rákényszerítjük akaratunkat másokra, ragadjuk meg a hatalmat, és soha ne adjuk fel – véli Biden, aki egyértelműen Trump America Firstnek nevezett bezárkózó politikája ellen érvelt, majd gondolatát azzal folytatta:

Az amerikai demokrácia a legnehezebb dolgokat kéri: higgyük el, hogy részei vagyunk valaminek, ami nagyobb, mint mi magunk.

Biden arra kérte az amerikaiakat, hogy emlékezzenek meg az amerikai katonákról, akik hősiességükkel hozzájárultak az invázió sikerességéhez.

„Ma nemcsak azért gyűltünk össze, hogy tiszteljük azokat, akik figyelemre méltó bátorságot mutattak 1944. június 6-án, hanem hogy halljuk az ő hangjuk visszhangját is. Nem azt kérik tőlünk, hogy másszuk meg e sziklákat, hanem azt kérik, hogy maradjunk hűek ahhoz, amit Amerika képvisel” – fogalmazott az amerikai elnök, aki beszéde egy másik pontján az amerikai demokráciáról értekezett, amellyel kapcsolatban kijelentette, hogy az egyénnél többet számít a demokrácia – szerinte az amerikai rangerek is így cselekedtek, amikor megrohamozták a nácik által elfoglalt partszakaszokat.

Ukrajna a fókuszban

Joe Biden még szerdán érkezett Franciaországba francia kollégája, Emmanuel Macron meghívására – ez volt egyébként Biden első elnöki látogatása az országban.

Utóbbival pénteken találkozott, és elnézést is kért tőle amiatt, mert az amerikai kongresszusban a republikánus többség hónapokig húzta az Ukrajnának szánt támogatások megszavazását.

[Az ukrán katonák] nem hajoltak meg, nem engedtek egyáltalán. Továbbra is figyelemre méltóan harcoltok. Nem fogunk elhagyni titeket

– jelentette ki Biden ukrán kollégájának még pénteken, és emellett megerősítette, hogy az Egyesült Államok hosszú távon is segíteni fogja Ukrajnát honvédő háborújában.

(Borítókép: Joe Biden 2024. június 7-én. Fotó: Elizabeth Frantz / Reuters)