Nagyot üthetnek Oroszországon az ukrán csodafegyverek

„Ukrajnának túl sokáig kellett fél kezét a háta mögé rejtve harcolnia a megszálló oroszok ellen” – írta Hamish de Bretton-Gordon a The Telegraph című brit napilapban megjelent kommentárjában.

Az egykori katona 23 éves pályafutása során több beosztást is betöltött a brit hadseregnél. Amellett, hogy 2004 és 2006 között a brit vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris ezred parancsnokaként szolgált, 2005 és 2007 között a NATO gyorsreagálású CBRN-zászlóalját is vezette.

Végre azonban ez kezd megváltozni. Mostantól a különböző nyugati országok – de leginkább az Egyesült Államok – engedélyével Ukrajna sokkal mélyebben fekvő célpontokat is támadhat Oroszországban

– mondta de Bretton-Gordon.

A múlt hónapban a Politico arról számolt be, hogy a Biden-kormányzat engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhassa orosz területen lévő célpontok ellen Harkiv védelme érdekében. Az orosz erők májusban támadást indítottak a térség ellen az Ukrajna második legnagyobb városa elleni nyári offenzíva részeként.

Miközben a megadott engedélyek természetéből adódóan (Washington még mindig túlságosan fél attól, hogy Kijevnek biankó csekket adjon arra, hogy bárhová tüzelhessen) továbbra is a harkivi frontot kell előnyben részesítenie, vannak bizonyítékok arra, hogy ez megengedi az ukrán fegyveres erőknek, hogy a tartalékban lévő többi fegyverét máshol is bevethesse

– jegyezte meg kommentárjában de Bretton-Gordon.

Kezd átfordulni a harkivi front

A volt ezredes felsorolta Ukrajna több közelmúltbeli katonai teljesítményét, amelyek között szerepeltek az orosz hadihajók elleni dróntámadások a Taganrogi-öbölben és a dél-oroszországi Ahtubinszki repülőtéren. Az utóbbi támadás következtében megsemmisült Oroszország egyik legújabb lopakodó repülőgépe, egy Szu–57-es vadászbombázó.

Kijev túl sokáig egyenlőtlen harcot vívott, és így abba a lehetetlen helyzetbe került, hogy Oroszország a saját határai mögött vont össze csapatokat, ahol az ukránok számára érinthetetlenek voltak. Most, hogy ez megváltozott, úgy gondolom, hogy a harkivi front kezd átfordulni Kijev javára

– mondta de Bretton-Gordon. 

A közelmúltban bekövetkezett fordulatot de Bretton-Gordon szerint Oroszország nem tudta volna egyszerűen a hagyományos hadviselésre támaszkodva kivédeni.

Oroszország nem tudja elviselni a jelenleg elszenvedett ipari szintű, eddig több mint 500 ezer áldozatot. Nem érdekel, milyen jó Oroszország ipari komplexuma. A modern korban ez a szám egyszerűen nem fenntartható

– mondta.

A Business Insider szerint azonban Ukrajna harctéri eredményei további orosz eszkalációt okozhatnak.

A múlt hónapban Vlagyimir Putyin orosz vezető utalt arra, hogy azok az európai országok, amelyek arra bátorították Ukrajnát, hogy közvetlenül támadja meg Oroszországot, megtorlásra számíthatnak.

Tehát ezen NATO-országok tisztviselőinek, különösen az európai és különösen a kis európai országok tisztviselőinek teljes mértékben tisztában kell lenniük azzal, hogy mi forog kockán. Szem előtt kell tartaniuk, hogy az ő országaik kis és sűrűn lakott államok, ami egy olyan tényező, amellyel számolniuk kell, mielőtt a mélyen az orosz területen való lecsapásról beszélnének

– mondta Putyin május 28-án újságíróknak.

(Borítókép: Ukrán katonák hadgyakorlaton vesznek részt a donyecki front közelében 2024. június 14-én. Fotó: Alina Smutko / Reuters)