Most dől el, ki lesz az Európai Unió vezetője, Orbán Viktor erős háttérrel érkezik

2024.06.17. 13:08 Módosítva: 2024.06.17. 13:08
Orbán Viktor magyar miniszterelnök érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csupán 13,9, illetve 14,6 százalékos eredményt ért el – hívta fel erre a figyelmet a Nézőpont Intézet. Ez azért is nagyon fontos, mert az Európai Tanácsban most fognak egyeztetni arról, hogy ki legyen az Európai Unió vezetője.

Az európai parlamenti választások után első alkalommal ül össze az Európai Tanács, amelynek informális megbeszélésén arról egyeztetnek, hogy kiket jelöljenek az Európai Unió vezető pozícióiba – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében. 

Az elemzésükben arra is kitértek, a döntéseket formálisan nagyjából két hét múlva, „megerősített minősített többséggel” kell meghozni, amelyet nyolc tagállam vagy az európai népesség 35 százalékát képviselő kormány- és államfők akadályozhatnak meg.

A személyi kérdésekről az országvezetők döntenek, ezért a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes kormány- és államfők pártjai mekkora támogatást kaptak az európai parlamenti választáson, mekkora a legitimitásuk.

Orbán Viktornak az egyik legnagyobb a felhatalmazása

Ennek értelmében a Nézőpont Intézet aláhúzta, a tagállamok vezetői közül Orbán Viktor Európa-politikája rendelkezik a második legerősebb demokratikus legitimációval (44,82 százalék), kevesebb mint fél százalékkal maradva el a kvázi kétpártrendszerben versengő máltai Munkáspárt (45,26 százalék) eredményétől.

Az elemzés kiemeli, hogy a legnagyobb felhatalmazást szerző uniós vezetők között szerepel Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, miután a Polgári Platform 37,1 százalékos eredményt ért el, „igaz, csak kevéssel megelőzve a 36,2 százalékot elérő PiS-t”. Illetve szintén az élmezőnyhöz tartoznak a portugál (31,1 százalék) és spanyol (30,2 százalék) kormányfők is.

A német–francia tengely gyengülését jelzi, hogy a legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Németország és Franciaország országvezetőinek pártjai szerepeltek az egyik leggyengébben az összeurópai megmérettetésen.

Az elemzésben arra is kitértek, hogy Olaf Scholz német kancellár szociáldemokrata pártja mindössze 13,9 százalékos eredményt ért el, amit még a teljes német politika által elszigetelt AfD is megelőzött (15,9 százalék). Emmanuel Macron francia elnök liberális listája szintén várakozáson alul szerepelt (14,6 százalék), és elmaradt a szuverenista kihívójával, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésével (31,37 százalék) szemben.

Az országvezetőknek arra is figyelemmel kell lennie, hogy a bizottság elnökét ők csak jelölik, s jelöltjüket az Európai Parlament abszolút többsége (legalább 361 képviselő) választhatja meg – zárult a Nézőpont Intézet kutatása.