Új halálos betegség terjed Japánban

Egy potenciálisan halálos bakteriális fertőzés, a streptococcus toxikus sokk szindróma (STSS) terjed Japánban, de egyelőre kérdéses, hogy mi okozza, és hogyan lehet megelőzni. A japán Nemzeti Fertőző Betegségek Intézete márciusban közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az STSS egyre gyakoribb az országban. Június 2-án a japán egészségügyi minisztérium 977 esetről számolt be 2024 eleje óta – ami meghaladja a tavalyi 941 esetet – írta meg a CBS News.

Az STSS egy „ritka, de súlyos” bakteriális fertőzés, amely a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint „nagyon gyorsan életveszélyessé válhat”. A betegség első tünetei gyakran láz, hidegrázás, izomfájdalom, hányinger és hányás – állítja a CDC. A japán egészségügyi minisztérium hozzáteszi, hogy az emberek fájdalmat és duzzanatot is tapasztalnak a karokban és a lábakban. 24–48 óra elteltével jellemzően alacsony vérnyomás alakul ki, ami súlyosabb problémákat okozhat, beleértve a szervi elégtelenséget, a megnövekedett pulzusszámot és a szapora légzést.

Az STSS még kezelés mellett is halálos lehet. Az STSS-ben szenvedő 10 emberből akár 3 ember is meghal a fertőzésben

– áll a CDC közleményében. Az Egyesült Államokban a CDC idén eddig 395 esetet jelentett, ami nem sokkal marad el a tavaly ilyenkor jelentett 390-től.

Mi okozza az STSS-t?

„Az STSS-t a Streptococcus pyogenes, más néven A csoportú Streptococcus vagy húsevő baktérium (GAS) által kibocsátott toxinok okozzák, amelyek általában torokfájást és bőrfertőzést okoznak” – magyarázza dr. Céline Gounder, a CBS News orvosi munkatársa, fertőző betegségek szakértője és a KFF Health News közegészségügyi főszerkesztője.

Ritkábban a baktérium fertőzést okoz a vérben, a tüdőben, valamint »húsevő« tüneteket produkál. Az ilyen legsúlyosabb fertőzéseket átélő emberek körülbelül 30-60 százaléka belehal ezekbe a fertőzésekbe

– magyarázta Gounder. A szakértők szerint még nem érthető, hogy miért válnak egyre gyakoribbá ezek a súlyos fertőzések, de a megelőzésre már vannak módszerek.

„Mivel a bárányhimlő és az influenza a súlyos GAS-fertőzés kockázati tényezői, a varicella zoster vírus és az influenza elleni védőoltás csökkentheti a súlyos GAS-fertőzés kockázatát” – mondta Gounder. „Azoknak, akik szoros kapcsolatban álltak súlyos GAS-fertőzésben szenvedő személlyel, és akik immunhiányosak, terhesek, vagy nyílt sebeik vannak, antibiotikumot kell kapniuk a fertőzés megelőzése érdekében” – tette hozzá.

Kikre veszélyes az SSTS?

A CDC szerint bárki elkaphatja az STSS-t, de bizonyos kockázati tényezők növelhetik a kockázatot, többek között:

• életkor – a leggyakoribb a 65 éves vagy idősebb felnőtteknél;
• fertőzések vagy a bőrt felsértő sérülések; 
• egyéb egészségügyi tényezők, beleértve a cukorbetegséget és az alkoholfogyasztási rendellenességet.

De Gounder szerint a súlyos A csoportú Streptococcus fertőzések kockázati tényezői közé tartozik a trauma, a műtéti sebek, az égési sérülések, az immunszuppresszió, a terhesség, a cukorbetegség, az injekciós droghasználat, a hajléktalanság, valamint a bárányhimlő vagy influenzafertőzés.

2022 vége óta több országban, többek között az Egyesült Királyságban, Írországban, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban is emelkedett a GAS aránya.

Az ehhez hasonló járványkitörések a fertőző betegségek folyamatos felügyeletének és ellenőrzésének szükségességéről szólnak, nem csupán az Egyesült Államokban, hanem világszerte

– mondta Gounder.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a húsevő baktérium egy másik fajtájával fertőzött vízmintát vettek a németországi Állami Egészségügyi és Szociális Hivatal munkatársai a Balti-tenger part menti vizéből, míg tavaly öt turista halálát okozta a húsevő baktérium Floridában.