Melyik a NATO hiányzó pillére?
![GettyImages-996215146](https://kep.index.hu/1/0/5688/56880/568804/56880413_1c48f5e51ab93aa101a3cc7a50c8ca8f_wm.jpg)
További Külföld cikkek
- Szakadékba zuhant egy busz Bolíviában, sokan meghaltak
- Razziákat tartanak Brazíliában az Amazonas-vidéken az illegális erdőirtás csökkentésére
- Volodimir Zelenszkij megszólalt a lemondásáról, elárulta, mikor válna meg tisztségétől
- Trump és Putyin is igazi nehézfiúkat küld a mai sorsdöntő tárgyalásra Ukrajnáról
- Több ember megsérült a torontói légiszerencsétlenségben
A német és a dán védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „öt éven belül” megtámadhatja a NATO-szövetségeseket. A konfliktus hamarabb is bekövetkezhet, ha Oroszország áttörést ér el az ukrajnai hadszíntéren. Az év végére pedig Donald Trump volt amerikai elnököt ismét megválaszthatják, aki arra szólította fel az orosz vezetőket, hogy „tegyenek, amit akarnak” azokkal a NATO-tagokkal, akik „nem fizetnek”, utalva a szövetségbe befizetendő minimálössszegre.
Eközben bárki is kerül a Fehér Házba, az amerikai erőforrásokat továbbra is az Indo-csendes-óceáni térségbe fogja áthelyezni. Az Egyesült Államok európai erőviszonyai visszaszorulnak. A kérdés csak az, hogy ez fokozatosan vagy hirtelen történik-e – írja elemzésében a Foreign Affairs.
A transzatlanti biztonság két pillérre épül: az amerikai és az európai hatalomra. Ha az Egyesült Államok megingana a NATO iránti elkötelezettségében, vagy túlságosan szétfeszülne a hadszínterek között, Európa viselné a kontinens védelmének terhét. Jelenleg azonban Európa nincs felkészülve erre. Bár az európai kormányok növelik védelmi beruházásaikat és az Ukrajnának nyújtott segítséget, a NATO egyes európai tagjai még mindig elmaradnak a szövetség védelmi kiadási céljaitól.
Az a lenyűgöző mennyiségű felszerelés és lőszer, amelyet az európai országok Ukrajnának adtak, saját fegyverkészleteik egy részét is kimerítette.
A NATO európai pillérének megerősítése egyértelmű válasz a kontinens biztonsági problémájára. Az Egyesült Államok azonban 25 éve vonakodik támogatni a szövetségen belüli nagyobb európai szerepvállalást Még akkor is, amikor Washington sürgette európai szövetségeseit, hogy költsenek többet a védelemre, az amerikai vezetők nem szívesen adták át a transzatlanti biztonság gyeplőjét. Itt az ideje, hogy ez a gondolkodásmód megváltozzon.
A szétesés küszöbén van a NATO
Katasztrófába torkollhat Donald Trump újraválasztása.
Európának több pénzt kell befektetnie katonai képességeinek és harci erejének javítására, valamint az egyes országok erőfeszítéseinek jobb összehangolására. Az Egyesült Államoknak ösztönöznie kell ezt az átalakulást, nem pedig az útjába állni és az Európai Uniónak is segítenie kell ebben. A NATO erősebb európai pillére nélkül Oroszország továbbra is fenyegetni fogja a transzatlanti biztonságot, az Egyesült Államok pedig nem lesz képes erőforrásait Kínára összpontosítani.
A szétesés küszöbén van a NATO
Katasztrófába torkollhat Donald Trump újraválasztása.
Többet és jobban költeni
Az első lépés az, hogy az európai országok növeljék a védelmi kiadásaikat, egy olyan területen, ahol már eddig is jelentős javulást értek el. 2014-ben még csak Görögország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok fordította GDP-jének legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra; ma már 23 NATO-tagország teszi ezt. Néhányan még ezt a célt is meghaladják: Lengyelország 4 százalékot, a három balti állam pedig egyenként 3 százalék körüli összeget költ.
A NATO európai tagjai idén együttesen 380 milliárd dollárt fordítanak védelemre, és Európa jóval többet költött Ukrajna megsegítésére, mint az Egyesült Államok. Néhány európai szövetséges azonban még nem érte el a NATO védelmi beruházási céljait, és Európa saját fegyver- és lőszerkészletét is kimerítette azzal, hogy ennyit adott belőlük Ukrajnának. Eközben Oroszország jelenleg GDP-jének 7,5 százalékát – a kormányzati kiadások egyharmadát – költi hadseregére.
Mivel Európa gazdasága sokkal nagyobb, mint Oroszországé, az európai államoknak nem kell megfelelniük Oroszország 7,5 százalékos kiadásainak. De fel kell lépniük, és meg kell állapodniuk egy új kiadási célban. A kétszázalékos célt 1999-ben határozták meg, amikor a NATO még nem nézett szembe a határainál lévő revansista Oroszországgal. A szövetségeseknek most merészebb célt kellene kitűzniük, például azt, hogy 2030-ra a GDP legalább két és fél százalékát költsék hadikiadásokra – ez a szám megegyezik azzal, amit az európai országok a hidegháború idején költöttek, és megfelel a mai fenyegetésnek; jelenleg csak öt NATO-tagállam teljesíti ezt a célt.
A NATO-nak új módszert kellene kidolgoznia a tagok hozzájárulásának értékelésére, amely nem csak a védelmi költségvetést veszi figyelembe.
A NATO egy hitelügynökséghez hasonlóan minősíthetné az országokat, figyelembe véve a kiadási célokat, a harci erőt és a képességeket.
A teljes védelmi beruházás nem Európa egyetlen problémája. Sok ország nem hangolja össze a beszerzéseket, ami hiányosságokat hagy a képességeiben, és növeli az Egyesült Államoktól való függőségét. Az európai NATO-tagoknak úgy kell alakítaniuk kiadásaikat, hogy a legsúlyosabb hiányosságaikat orvosolják, nevezetesen a lég- és rakétavédelem, a nagy hatótávolságú fegyverek, a megfigyelés, a stratégiai szállítás, a légi utántöltés és az ellenséges légvédelem visszaszorítása terén. Hosszabb távon pedig olyan újonnan megjelenő eszközökbe kell befektetniük, mint a mesterséges intelligencia, az autonóm rendszerek, a kiber-, űr- és hiperszonikus technológia, illetve a hiperszonikus eszközök elleni technológia, hogy fenntartsák a minőségi előnyt Oroszországgal szemben.
Az EU rendelkezik azokkal a forrásokkal és mechanizmusokkal, amelyekkel támogatni tudja ezeket az erőfeszítéseket, és olyan programokon keresztül nyújt finanszírozást, mint az Európai Védelmi Alap és az Európai Védelmi Ipari Program. Az EU tagállamai fontolgatják továbbá európai védelmi kötvények kibocsátását a képességhiányos beruházások finanszírozására, valamint egy új védelmi biztos posztjának létrehozását a pénzügyi és ipari kezdeményezések koordinálására.
Az európai országoknak is képesnek kell lenniük arra, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szövetség harci erőihez. A NATO 2022 júniusában bejelentette, hogy hétszeresére növeli a magas készültségi fokon álló csapatok számát, ami azt jelenti, hogy elméletileg 300 ezer katona áll rendelkezésre kevesebb mint 30 napos határidővel. Az európai szövetségesek haderőnagysága és állománya azonban az elmúlt évtizedben stagnált vagy csökkent az alulfinanszírozottság, valamint a toborzási és megtartási problémák miatt.
Annak érdekében, hogy a NATO továbbra is elegendő katonát tudjon bevetni, a szövetségeseknek úgy kell kiigazítaniuk védelmi terveiket, hogy a NATO új regionális elrettentési és védelmi terveiben – amelyekről a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón állapodtak meg – előírt erők létrehozására képesek legyenek. A hidegháború óta először fordult elő, hogy a szövetségeseknek konkrét haderőfejlesztési célokat kell teljesíteniük elhelyezkedésük és nemzeti erősségeik alapján, mint például Lengyelország gyorsan növekvő szárazföldi erői és az Egyesült Királyság erős légi és tengeri képességei.
A szövetségesek feladata azonban továbbra is a teljesítés. A tartalékos erőkre és a sorkatonai szolgálatra vonatkozó nemzeti megközelítések NATO-n belüli egységesítése szintén segítene a létszám növelésében, de ellentmondásos lenne, mivel a szövetségesek között e kérdésben eltérőek a nézetek. A NATO-nak fel kell készülnie arra a forgatókönyvre is, hogy az európai erőknek kell átvenniük a más hadszínterekre távozó amerikai erők helyét, ami megköveteli, hogy Washington nyíltabban beszéljen európai szövetségeseivel arról, hogy az Indo-csendes-óceáni térségre vonatkozó tervei hogyan változtathatják meg az amerikai erők európai helyzetét.
![A NATO-csúcstalálkozó nyitóülése a litvániai Vilniusban 2023. július 11-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5688/56880/568804/56880417_7be613de34e2716c173522bb86bee827_wm.jpg)
Az európai tagállamoknak is jobban össze kell hangolniuk védelmi termelésüket. A tendenciák évek óta rossz irányba mozdultak el: az uniós országok között az együttműködésen alapuló védelmi beszerzések aránya a 2016-os 21 százalékról 2020-ra 11 százalékra esett vissza. Az EU most megpróbálja megfordítani ezt a tendenciát azzal, hogy az Európai Védelmi Ipari Stratégia révén ambiciózus célokat tűzött ki az együttműködésen alapuló beszerzésekre, valamint a védelmi felszerelések unión belüli gyártására és kereskedelmére vonatkozóan.
A NATO vezetői egyszerűen azzal segíthetnek, ha az együttműködést politikai prioritássá emelik, ahogyan azt a 2012-es chicagói csúcstalálkozón tették, ahol elődeik külön nyilatkozatot adtak ki „az együttműködés megújított kultúrájának” kialakítására, ami az intelligens védelmi kezdeményezésen keresztül több együttműködéshez vezetett. Az akkori főtitkár, Anders Fogh Rasmussen vezetésével a rendszer célja az volt, hogy az együttműködés kihasználásával hatékonyabbá tegye a szövetségesek védelmét. Abban az időben a szövetségesek kevéssé voltak ösztönözve az együttműködésre. Most viszont igen, tekintve Oroszország revansizmusát és a NATO reneszánszát.
A NATO európai tagjai számára is fontos lenne, ha javítanák a védelmi politika magas szintű koordinációját, különösen egy amerikai visszalépés esetén. Ezt a szerepet a hidegháború idején a tíz országot tömörítő „eurócsoport” töltötte be, amely informálisan koordinálta az európai szövetségesek erőfeszítéseit a közös védelem megerősítésére.
Európának lehet, hogy egyedül kell megvédenie magát, ha Trumpot újraválasztják
Az Európai Unió egyik vezető politikusa már nukleáris fegyverkezésre buzdítja a tagállamokat.
Ma egy észszerűsített eurócsoportot a három katonailag legfejlettebb európai állam – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – vezethetne. Ez a trió bevonhatná Lengyelországot és Olaszországot, hogy integrálja a kelet- és dél-európai szempontokat. Rendszeres miniszteri konzultációk biztosítanák, hogy az európai fővárosok egy irányba húzzanak az olyan kritikus kérdésekben, mint az elrettentés, a védelem, a képességekbe való beruházás és az ipari kapacitás.
(Borítókép: Vendégek távoznak a 2018-as NATO-csúcstalálkozó megnyitó ünnepségét követően 2018. július 11-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő
Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.
február 12., 07:10
- Külföld
Még akkor is nagyon rosszul járhat Oroszország, ha viszi az ukrán területeket
Putyin már nem számíthat stratégiai győzelemre.
február 11., 20:49
- Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból
Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.
február 12., 08:24
- Címlapon
Trump és Putyin is igazi nehézfiúkat küld a mai sorsdöntő tárgyalásra Ukrajnáról
Óriási a várakozás, hogy mire jut a kedden először tárgyaló orosz és amerikai küldöttség.
3 órája
- Mindeközben
Széki Attila Curtis: Tényleg jó nagy f*szságokat csináltam, amik biztos, hogy nem követendő példák
tegnap, 20:32
- Külföld
Távolsági busz és egy teherautó ütközött Mexikóban, több halálos áldozat is van
Négy embert nem találnak.
február 12., 06:44
- Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe
Steve Bannont csalással vádolták.
február 12., 06:49
- Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Putyinnal, megkezdődhet a béketárgyalás Ukrajnával
február 12., 06:11
- Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani
Trump beváltotta fenyegetését.
február 12., 09:41
- Külföld
Benjamin Netanjahu ultimátumot adott a Hamásznak, véget vet a tűzszünetnek, ha szombatig nem adják át a túszokat
Mintegy 100 túsz van még Gázában.
február 11., 20:22
- Mindeközben
Kálloy Molnár Péter az Eddie Redmayne-nel való forgatásról: Nagyon jókat tudtunk beszélgetni, öröm volt a közös munka
tegnap, 19:32
- Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el
Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.
február 12., 10:30
- Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion
Még nem azonosították a benne levő holttestet.
február 12., 09:25
- Külföld
Földrengést észleltek Horvátország északnyugati részén
A kezdeti becslések szerint 4,9-es erősségű volt.
február 11., 20:07
- Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát
A dánoknak több napsütésre van szükségük.
február 12., 08:40
- Külföld
Szijjártó Péter a Ria Novosztyinak: Kijev megígérte, hogy nem támadja meg a Török Áramlatot
A külgazdasági és külügyminiszter szerint több kérdésben is megegyeztek Ukrajnával.
február 11., 07:20
- Mindeközben
Hatalmas feltűnést keltett Vera Wang a BAFTA-gálán, nem sokat takart a 75 éves divattervező ruhája
tegnap, 17:02
- Külföld
Oroszországban landolt egy amerikai repülőgép, beindultak a találgatások
Polgári gép a tilalom miatt nem lehetett, különleges engedélyt adhattak ki.
február 11., 11:50
- Külföld
Az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot az etikus mesterséges intelligenciáról Párizsban
A találkozó célja a közös álláspont kialakítása volt.
február 11., 17:18
- Külföld
Egy játszótér alatt leltek rá a több mint 170 második világháborús bombára Angliában
A területet anno a hadsereg használta kiképzésre.
február 11., 08:15
- Külföld
Vámháborúba keveredhet Európa, kemény üzenetet küldött a bizottság elnöke
Donald Trumpnak üzent Ursula von der Leyen.
február 11., 11:00
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij megszólalt a lemondásáról, elárulta, mikor válna meg tisztségétől
3 órája
- Mindeközben
Friss felvételek készültek a 87 éves Jack Nicholsonról, akit évek óta nem láthattunk
tegnap, 14:57
- Címlapon
Lázár János kilátásba helyezte a Strabag Magyarországról történő kitiltását
A nagy vihart kavart M30-as autópálya verte ki a biztosítékot.
tegnap, 20:06
- Címlapon
Bicske polgármestere: veszélyben van a város közbiztonsága
A lakosságot arra szólította fel, hogy ne kezdjenek önbíráskodásba.
1 órája
- Külföld
A skót rendőrség megerősítette, az eltűnt magyar ikrek holttestét találták meg
A halál pontos okát még vizsgálják, de az idegenkezűséget kizárták.
február 11., 17:27
- Külföld
Felfedte a tervét Ukrajna elnöke, így állítaná maga mellé Donald Trumpot
Zelenszkij úgy látja, hogy Amerika nélkül Európa nem tudja garantálni országa biztonságát.
február 11., 19:48
- Külföld
Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában
Buenos Aires egyik luxusnegyedében történt az incidens.
február 12., 08:21
- Külföld
Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt
A tanúvallomásában elhangzott, hogy mindegy volt, melyik gyerek az.
február 12., 07:34
- Címlapon
A volt vezérkari főnökök sem kímélik Ruszin-Szendi Romuluszt
Magyar Péter is reagált a közleményre.
tegnap, 16:35
- Címlapon
Több ember megsérült a torontói légiszerencsétlenségben
A Delta Airlines gépe leszállás közben borult fel.
tegnap, 22:36
- Külföld
Legalább tíz beteg megölésével gyanúsítanak egy orvost Németországban
Tavaly nyáron tartóztatták le, akkor még négy idős beteg megölésének gyanújával.
február 11., 20:31