Az Európai Unió jóváhagyta az újabb orosz szankciókat, a gázra is lesújtottak

Az uniós nagykövetek csütörtök reggel hozták meg ezt a döntést, miután Németország és Magyarország kemény ellenállása hetekig hátráltatta a megállapodást a csomag különböző részei miatt – írja a Politico.

A büntetések nem érintik az EU-ba irányuló orosz folyékonyföldgáz- (LNG-) export nagy részét. Ehelyett megtiltják az uniós kikötők számára, hogy az orosz cseppfolyósított földgázt a beérkezés után tovább értékesítsék, és blokkolják az Oroszország által tervezett sarkvidéki és balti-tengeri cseppfolyósítottföldgáz-terminálok finanszírozását. 

A lap beszámolója szerint ez egy figyelemre méltó pillanat az Európai Unió számára. Az ukrajnai háború 2022. februári kirobbanása óta a blokk nem szankcionálta az orosz gázt, de szigorú tilalmat rendelt el az olaj- és szénexportra.

Mivel azonban egyre több a bizonyíték arra, hogy a Moszkva fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeinek elvonására irányuló nyugati erőfeszítések szánalmasan kevésnek bizonyulnak, egyre nagyobb a nyomás, hogy a gázra is rászálljanak.

Nem volt könnyű

Magyarország sokáig azt kommunikálta, hogy elvből megvétózza a csomagot, mivel ellenzi a legtöbb további orosz energetikai szankciót, Németország ellenállása azonban váratlan volt. Aggályaik nem is a gázzal kapcsolatosak, hanem – mint Olaf Scholz kancellár kifejtette – az uniós exportőrökre vonatkozó új kötelezettségekkel. 

Tekintettel arra, hogy Németország korábban már bírálta Magyarországot a szankciókkal kapcsolatos makacsságáért, az irónia nem maradt el egyes diplomaták számára.

„Végső soron minden tagállam megpróbálja megvédeni az érdekeit” – mondta egy névtelenséget kérő uniós diplomata. „A valóság most keményen beleharap [Németországba]. Nevezzük karmának” – tette hozzá.

Végül a tárgyalófelek engedtek Németország aggodalmainak, és a lehetséges hatások tanulmányozásáig eltekintettek egy olyan záradéktól, amely a kisvállalkozásokat károsítaná – közölte három uniós diplomata.

Három másik diplomata szerint Magyarország a maga részéről támogatta az LNG-tilalmat, miután biztosítékot kapott arra, hogy az Oroszország által támogatott Paks II. atomerőmű bővítése nem kerül szankció alá.

Miközben az LNG-szankciókat elfogadták, a tárgyaló felek még mindig vitatkoznak egy másik javaslaton, amely az orosz szankciókat Belaruszra vetítené ki, ami a szankcionált áruk Oroszországba jutásának kiskapuját jelentené. Két uniós diplomata szerint a kérdés megvitatását csütörtök délutánra tűzték ki. Németország és Franciaország azért tartotta vissza ezeket a terveket, mert attól tartanak, hogy azok hatással lesznek a luxuscikkek értékesítésére.

Harc a gázért

A Politico arra is kitért, hogy amióta Moszkva háborút indított Ukrajna ellen, az EU mintegy kétharmadával csökkentette az Oroszországtól származó gáz miatti függőségét.

Az orosz cseppfolyósított földgázt azonban továbbra is importálja és tovább értékesíti, amelyet tartályhajókkal szállítanak túlhűtött, folyékony formában, ami komoly kellemetlenséget jelent a blokk számára, amely éppen megpróbálja kiéheztetni a Kreml hadipénztárát. Tavaly Spanyolország, Franciaország és Belgium vásárolta fel a legnagyobb mennyiséget.

Bár az orosz LNG 2023-ban az EU gázfogyasztásának mindössze 5 százalékát tette ki, mégis mintegy 8 milliárd eurónyi LNG-nyereséget hozott a Kremlnek. Az alku valószínűleg ennek csak mintegy negyedét fogja érinteni, mivel nem tiltja meg a közvetlen importot a blokkba.

A szankciók mégis arra kényszerítik Moszkvát, hogy átdolgozza LNG-üzleti modelljét – különösen az Európán keresztül Ázsiába irányuló szállítások esetében. Oroszországnak most valószínűleg át kell irányítania ezeket a szállítmányokat a Jeges-tengeren keresztül, amihez speciálisan felszerelt jégtörőkre van szükség, amelyekből azonban kevés van.

Németország aggódik

Németország számára azonban a nézeteltérés nem is az üzemanyagról szólt. Berlin aggódott amiatt, hogy a szankciók kiszélesítik azt az intézkedést, amely arra kényszeríti az uniós vállalatokat, hogy biztosítsák, hogy a vásárlók ne adjanak el árukat Oroszországnak. 

Jelenleg ez az úgynevezett Oroszország-ellenes záradék csak a lőfegyverekre, a harctéri cikkekre és a katonai és polgári kettős felhasználású termékekre vonatkozik. Németország attól tartott, hogy a záradék kiterjesztése több polgári termékre, például vegyi anyagokra és fémfeldolgozó gépekre, a kisvállalkozásokat sújtaná.

Berlin szerint a nehézséget az jelenti, hogy a csempészett termékek gyakran több állomáson is megfordulnak, mielőtt Oroszországba jutnak, így a kisebb vállalatok számára szinte lehetetlen a teljes lánc nyomon követése. Németország azzal érvelt, hogy a kisebb, exportorientált vállalatok egyszerűen lemondanak majd néhány olyan ázsiai vagy közel-keleti üzletről, amely nem is kapcsolódik Oroszországhoz, félve a szankciók esetleges megsértésétől.

„Az egész a német gazdaságról szól” – mondta az egyik diplomata. „Nagyon aggódnak” – tette hozzá.

Az aggodalmak újabb szakadást okoztak Scholz hárompárti, balközép koalíciójában: a Zöldek által vezetett német külügyminisztérium már régóta szerette volna keresztülvinni a szankciókat, míg Scholz szociáldemokratái addig akartak várni, amíg az Oroszország-záradék kérdését nem oldják meg.

Múlt héten egy névtelenséget kérő német külügyminisztériumi tisztviselő azt mondta, attól tartanak, hogy Németország késlekedése árt Berlin azon törekvésének, hogy levetkőzzék azt a háború előtti hírnevét, miszerint az ország Oroszország-barát gazdaságpolitikát erőltet.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.