Nem szivárog tovább orosz gáz az EU-n keresztül, elfogadták az újabb szankciós csomagot

Miután Oroszország 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, a nyugati hatalmak átfogó szankciókat vezettek be Moszkvával szemben – emlékeztet a Reuters.

A döntésből ezúttal kimaradt Magyarország, ugyanis Josep Borell, az EU külügyi főképviselője korábban arról beszélt, hogy mivel Magyarország előzőleg nem szavazta meg az Oroszország befagyasztott vagyonából keletkezett nyereség felhasználását, így most ne legyen részese annak a döntésnek, hogy miként használják fel ezt a pénzt.

Az új szankciók értelmében az EU először vette célba az orosz cseppfolyósított gázt (LNG). Ennek célja, hogy csökkentsék Moszkva LNG-exportjából származó bevételeit azáltal, hogy megtiltják az uniós országok kikötőiből történő továbbszállítást. Emellett a csomag egyik pontja azt is lehetővé teszi Svédország és Finnország számára, hogy felmondjanak egyes LNG-szerződéseket.

A szankciók kilenc hónapos átmeneti időszak után lépnek életbe. A csomag emellett megtiltja az az új LNG-projektekben való uniós részvételt is. A gázpiaci szakértők szerint azonban az intézkedésnek valószínűleg csekély hatása lesz, mivel Európa továbbra is vásárolja az orosz gázt, az EU kikötőin keresztül Ázsiába irányuló szállítások pedig csupán a teljes orosz LNG-export 10 százalékát teszik ki.

Az intézkedés kiterjed az árnyékflottára is, amivel az oroszok a G7-ek olajársapkáját igyekeznek megkerülni. A korlátozások megtiltják, hogy uniós cégek vagy magánszemélyek bármilyen segítséget nyújtsanak ezeknek a hajóknak, 27 hajót pedig már célba is vettek az intézkedésekkel.

A csomag további részei:

• 116 személyt és vállalatot tettek az uniós szankciós listára, így összesített számuk immár meghaladja a 2200-at;
• 61 – az orosz mellett kínai, kazah, kirgiz, török és egyesült arab emírségekbeli – vállalatot nyilvánítottak az orosz hadiipar közvetlen támogatójának, így rájuk szigorúbb exportszabályokat alkalmaznak;
• újabb vegyi és nyersanyagok kivitelét tiltották meg Oroszországba;
• új intézkedésekkel kárpótlást kaphatnak az uniós cégek, ha orosz vállalatok a szankciók miatt károkat okoznak nekik;
• betiltottak egy orosz banki üzenőszolgáltatást;
• új mechanizmussal kell figyelni arra, nehogy harmadik országokon keresztül Oroszországban kössenek ki tiltólistás termékek az EU-ból;
• uniós pártok, alapítványok, civil szervezetek nem kaphatnak pénzt az orosz államtól;
• kiterjesztik az ukrán kulturális javak védelmét, illetve korlátozzák a szellemi tulajdonjogok uniós bejegyzésére irányuló orosz kérelmeket.

Külön döntést hoztak arról is, hogy az Európai Unió hat orosz hekkerrel szemben vezetett be szankciókat a tagállamok és Ukrajna ellen elkövetett, rossz szándékú kibertevékenységek miatt. Közülük négyet közvetlenül az orosz hírszerző és biztonsági szolgálatokhoz kapcsoltak.

Az Európai Bizottság a korábbi csomagban elfogadott, úgynevezett „No Russia-záradék” kiterjesztését is kezdeményezte. Az intézkedés arra kötelezte volna az uniós vállalatok harmadik országokban működő leányvállalatait, hogy megtiltsák bizonyos áruk Oroszországba történő újrakivitelét, beleértve a kettős felhasználású, katonai célú termékeket, valamint a lőszereket és a lőfegyvereket. Németország kérésére azonban ezt elutasították. Diplomaták szerint a záradékot később egészíthetik ki.

Az EU-tagországok jelenleg egy olyan csomagról vitatkoznak, amely jobban összehangolná a Fehéroroszország elleni szankciókat az Oroszország-ellenesekkel. Mint írják, Fehéroroszország jelentős kiskapu az Oroszországba érkező áruk számára, de a tagok ez idáig vonakodtak foglalkozni ezzel.

Az új szankciós csomag elfogadása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter dühösen posztolt. „Újabb milliárdok Ukrajnának – immár az európai szabályok felrúgásával, Magyarország kihagyásával” – olvasható a tárcavezető Facebook-oldalán.

Szijjártó szerint sikerült megvédeni a magyar nemzeti érdekeket

Az új szankciós csomag elfogadása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt, aki úgy fogalmazott, hogy „sikerült megvédeni a magyar nemzeti érdekeket”. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elfogadták a 14. szankciós csomagot, ami szavai szerint nem más, mint egy totális kudarcot vallott stratégia folytatása.

Hazánknak éles vitákat kellett vívnia az előkészítés során annak érdekében, hogy megvédjük magunkat, megvédjük a nemzeti érdekeinket, és megvédjük az energiaellátásunk biztonságát

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Ezzel kapcsolatban jó hírnek nevezte, hogy sikerült kiharcolni a nemzeti érdekek és az energiabiztonság megóvását. „Sőt, elértük azt is, hogy ebben a jogszabályban kimondásra került, hogy az új paksi atomerőmű építése és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól” – hangsúlyozta.

Ez azt jelenti, hogy ha európai vállalatok részt vesznek a paksi atomerőmű bővítésének beruházásában – számos ilyen van: németek, franciák, osztrákok –, akkor nem kell majd engedélyt kérniük, még a saját tagállami hatóságaiktól sem

– jelentette ki.

Szijjártó Péter kijelentette: mindez azt jelenti, hogy sikerült kiiktatni a túlteljesítés vagy a politikai rosszakarat lehetőségét a rendszerből.