Magas a részvétel a franciaországi nemzetgyűlési választások első fordulójában

Több mint negyven éve nem volt ilyen magas a részvétel a franciaországi parlamenti választások első fordulójában délelőtt – írja az MTI. A választásra jogosultak 25,9 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát az előrehozott francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg két évvel ezelőtt az első fordulóban 18,43 százalék szavazott délelőtt.

A választás módja miatt az eredményt meghatározza a részvételi arány, vagyis az állampolgárok csak egyéni jelöltekre szavazhatnak. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Amennyiben egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elért jelölt indulhat.

A részvételt estig több mint 60 százalékosra jelzik előre a közvélemény-kutatások, ami szintén több évtizedes rekord lehet.

Két, pénteken közzétett közvélemény-kutatás az Ifop és az Odoxa intézetek részéről 35 és 37 százalék közötti támogatottságot jelzett a Nemzeti Tömörülésnek a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27–29 százalék közötti támogatottságra számíthat, míg Emmanuel Macron államfő tábora 20,5–21 százalékot kaphat, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.

A kétfordulós nemzetgyűlési választáson több mint 49 millió választópolgár a parlamenti alsóház 577 képviselőjét választja meg öt évre. A második fordulót jövő vasárnap rendezik.

Emmanuel Macron francia elnök kora délután adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban, és a vezető ellenzéki politikusok is szavaztak, Marine Le Pen az északi Hénin-Beaumont településen.

A francia elnök 19-re lapot húz

Korábban már beszámoltunk arról, hogy az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége miatt Emmanuel Macron francia elnök úgy döntött, feloszlatja a francia Nemzetgyűlést, és előrehozott választásokat ír ki még a hónap végére. A döntése egyszerre váratlan és kockázatos lépés, mivel ezzel nem biztos, hogy meg fogja tudni szilárdítani hatalmát, sőt még a saját mozgásterét is csökkentheti vele.

Ugyan öt évvel ezelőtt is vereséget szenvedett az EP-választásokon a francia elnök pártja, a liberális-centrista Reneszánsz (RE, korábbi nevén En Marche!), viszont akkor mindössze néhány tized százalékkal maradt el a Nemzeti Tömörüléstől, idén viszont Le Penék több mint kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a Macront támogató lista.

amellett érvelve, hogy majd a választók eldöntik, hogy az elnök szerint a köztársaságpártiak és a szélsőségesek közötti politikai térben kire bízzák Franciaország irányítását – szerinte az előrehozott választás Franciaország érdekét szolgálja, annak ellenére, hogy annak közelsége miatt a világ egyik legrövidebb kampányidőszaka kezdődik egy hosszú EP-kampány után.