Egész Franciaország leállhat, ha nem lesz kormányalakítás – véli a szakértő
További Külföld cikkek
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
Ahogy arról beszámoltunk az Indexen, a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés nyerte a francia választások első, vasárnapi fordulóját, amin Emmanuel Macron elnök pártja csak a harmadik helyen végzett, ugyanis még a baloldali Új Népfront is megelőzte őket.
Le Pen és Macron között több mint 13 százalékos a különbség előbbi javára, így már biztosra vehető, hogy Macron nem tud majd többséget kialakítani a francia nemzetgyűlésben, egy koalíció pedig eléggé esetleges lenne minden tekintetben.
Yann Caspar, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója az InfoRádióban azt mondta, hogy Franciaországban „politikai földrengés” volt – Magyar Péter egyébként pont ugyanezt mondta a június 9-i választások éjszakáján a magyar eredményekről –, amely nemigen kedvez Macronnak. A legvalószínűbb folytatásnak azt tartja, hogy az elnök együttműködési tárgyalásokat kezdeményez a második helyen végzett baloldali tömörüléssel, de nem lát rá sok esélyt, hogy ebből egy virágzó koalíció szökkenhetne szárba.
Ami a következő hónapokban jön Franciaországban, az a legjobb esetben is patthelyzet
– mondta Caspar, aki szerint a legvalószínűbb, hogy a Nemzeti Tömörülés kerülhet a legközelebb ahhoz, hogy kormányt alakítson, de ha nem tudnak együttműködni a legfontosabb intézmények, akkor akár „leállhat az egész ország”. Ez viszont még mindig a jobbik forgatókönyv lenne, a rosszabbik, hogy erőszakos cselekmények robbannak ki az országban és széttöredezik a társadalom – a demonstrációk és tüntetések már így is rendszeresek.
Macron széles körű koalíciót hozna létre Le Penék tömörülésével és a szélsőséges pártokkal szemben, mert ha a második forduló után sem lenne kormányalakítás, akkor a köztársasági elnök vezetné az országot, az pedig „súlyos hatással lenne a közhangulatra”.