A magyar kormány Donald Trump konfliktuskezelésében bízik

További Külföld cikkek

Orbán Viktor politikai igazgatója szerint a geopolitikai átrendeződés következtében Közép-Európa kettévált: vannak azok az országok, amelyek evidenciának veszik, hogy Oroszországgal szemben ütközőpályán mozognak, és vannak, amelyeket a közép-európaiság tudata jellemez. Orbán Balázs az Eurázsia magazin júliusi számának adott interjút.

A politikai igazgató a kínai elnök, Hszi Csin-ping magyarországi látogatásával kapcsolatban az ázsiai tematikájú lap kérdésére válaszolva kijelentette: a kínai látogatás a szuverén magyar külpolitika gyümölcse, ahogyan az is, hogy márciusban Orbán Viktor miniszterelnököt Floridában fogadta Donald Trump. Azt is mondta, szerinte Magyarország azzal, hogy önálló elképzeléssel bír a saját és a világ helyzetét illetően, kitűnik az európai országok többsége közül, és érdekessé teszi az olyan nagyhatalmak szemében is, mint Kína vagy az Egyesült Államok.

Új hajtómotorokat keresnek

Orbán Balázs kifejtette, a geopolitikai átrendeződés régiónkban is leképeződik: Közép-Európa kettévált.

Az egyik oldalon vannak azok az országok, amelyek evidenciának veszik, hogy Oroszországgal szemben ütközőpályán mozognak, és a nyugati hatalmakat is erről igyekeznek meggyőzni. Történelmi okokból érthető módon sok jelentkező van erre a szerepre: Lengyelország, Ukrajna, Románia vagy a balti államok. Ezzel szemben kialakult egy másik Közép-Európa, a Balkántól Ausztriáig. Itt az emberek nem Oroszországgal szemben határozzák meg magukat, hanem a közép-európaiság tudata jellemzi őket. Magyarország ennek a csoportnak a meghatározó állama

– fogalmazott a politikai igazgató.

Hogy Kína hogyan reagálhat az átrendeződésre, arról azt mondta:

Kínának választ kell találnia arra a jelenségre, hogy amíg nyolc-tíz éve a térség országai versenyt futottak, hogy a tizenhat plusz egy együttműködés keretében Kína legjobb barátai legyenek, ma már főként csak »plusz egyes« együttműködésekről beszélhetünk.

Orbán Balázs szerint az Oroszországtól félő országok biztonsági garanciát akarnak, amit Európában csak az Egyesült Államoktól kaphatnak meg. „Ezeket az országokat Peking soha nem tudja majd meggyőzni arról, hogy a kínai kapcsolatok ennél értékesebbek. Azokban az országokban, ahol nincs ilyen típusú egzisztenciális félelem, ott megvan a nyitottság a szuverén kül- és kereskedelempolitikára. Nem akarnak oldalt választani ebben az új típusú hidegháborús felkészülésben. Kínának ezekbe az országokba kell koncentrálnia az energiáit” – vélekedett a politikai igazgató.

Az Eurázsiának arról is beszélt: a kormánynak az a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemét fenntartsák, sőt fokozzák, ehhez pedig „új hajtómotorokat” keresnek.

„Azokon a területeken, ahol Kína a legjobb – ilyenek a magas technológiai színvonalat képviselő infrastruktúra-fejlesztések, a telekommunikáció, az elektromobilitás vagy az energiatárolás –, olyan együttműködést kell kialakítani, hogy ne csak a gyártásban tudjunk részt venni, hanem a legmagasabb szintű értékteremtésben, a kutatás-fejlesztésben is” – tette hozzá Orbán Balázs, aki azt is kijelentette, hogy a nyugat-európai országok gyengíteni akarják a kelet-közép-európaiak versenyképességét, de ezzel a tudattal együtt kell élni, és a felháborodás helyett egyszerűen csak képesnek kell lenni megvédeni az érdekeinket.

Fontos a harmonikus viszony

Az amerikai–magyar-viszonnyal összefüggésben elmondta: általában a republikánus külpolitikával sokkal egyszerűbb a dolguk, mert az nem ideológiai küldetéstudaton, hanem sokkal inkább az amerikai érdekek józan képviseletén alapul.

Ez a jelenlegi konkrét helyzetben azt jelenti, hogy Trump elnök a kampányban elkötelezte magát az ukrajnai háború befejezése mellett. Trump elnökről pedig első ciklusa alapján biztosan tudjuk, hogy nem háborúk indításában, hanem azok lezárásában szokott jeleskedni. Ahogyan azt is tudjuk, hogy hozzánk hasonlóan elutasítja az illegális migrációt, a woke ideológia erőszakos terjesztését, és a nemzetállamot tekinti a világrend alapvető építőkockájának

– közölte a politikai igazgató, továbbá azt is megjegyezte: Magyarország számára azért fontos az Egyesült Államokkal és minél más országgal ápolt harmonikus viszony, mert az elzárkózás gyengíti, az együttműködés viszont erősíti a szuverenitásunkat. Az Orbán Balázzsal készült teljes interjú az Eurázsia magazin júliusi számában olvasható el.

A szövetség nem személyektől függ

David Pressman amerikai nagykövet az Egyesült Államok függetlenségének közelgő 248. évfordulója alkalmából kedden beszédet tartott, és említést tett Orbán Viktor ukrajnai útjáról, a közelgő amerikai elnökválasztásról, illetve az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatáról is.

A nagykövet kritikával illette, hogy Orbán Viktor folyamatosan arról beszél, kit szeretne győztesként látni az amerikai elnökválasztáson. David Pressman ugyanakkor azt mondta: szövetség országok között köttetik, nem pedig ideológiai partnerek között, és lehet, hogy Magyarország jelenlegi kormánya „politikai” kérdésnek tekinti a két ország kapcsolatát, de az Egyesült Államok nem így van ezzel.

Ahogy Amerikát sem egy elnöke határozza meg, úgy Magyarországot sem határozza meg egy miniszterelnöke. Demokráciáink túlmutatnak egy-egy személyen, és az egymás iránti elkötelezettségünknek is túl kellene ezen mutatni

– fogalmazott a nagykövet.

Eközben a Politico amerikai kiadása arról írt, hogy Donald Trump egy úgynevezett NATO-terv keretében kötne megegyezést Oroszországgal, amelyben ukrán területek átengedése is szerepelne.

(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump korábbi amerikai elnök republikánus elnökjelölt tárgyalásuk előtt Trump floridai rezidenciáján Mar-a-Lagóban 2024. március 8-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Zajácz D. Zoltán
Sötétség Malmőben

3392 Ft

Szentesi Éva
A mai naphoz nincsenek emlékeim

4250 Ft