Halálra ítélték a Kongói Demokratikus Köztársaság katonáit, mert elmenekültek egy csata elől

2024.07.05. 13:53
Megfutamodtak és loptak is, ezért halálra ítélték a Kongói Demokratikus Köztársaság 25 katonáját, akik nem vettek részt az M23-as kongói lázadószervezet elleni harcban.

Huszonöt katonát ítélt halálra egy katonai bíróság a Kongói Demokratikus Köztársaságban, mert elmenekültek az M23-as kongói lázadószervezet elleni harc elől, továbbá lopás vétségében is bűnösnek találták őket – közölte a Reuters a katonák ügyvédeinek és a hadsereg szóvivőjének beszámolója alapján.

A kongói hadsereg több mint két éve harcol a Ruanda által támogatott M23-as kongói lázadószervezet ellen, valamint más milíciák erőszakos cselekményeivel is szembe kell nézniük, és mintegy 2,7 millió ember kényszerül elhagyni a lakóhelyét Észak-Kivu tartományban. A lázadók múlt héten stratégiailag fontos területre törtek előre.

Kedden a kongói hadsereg 27 katonát vett őrizetbe, miután elhagyták állásaikat a tartománybeli Keseghe és Matembe falvakban. Reagan Mbuyi Kalonji, a hadsereg szóvivője elmondta, hogy a szökevényeken a közeli Alimbongo falu üzleteiben, lopás közben ütöttek rajta. 

Feleségeikkel együtt – akik az ellopott árukat átvették – őrizetbe vették őket. 

A katonai bíróságot szerdán állították fel Alimbongóban, ahol a bíró 25 embert ítélt halálra többek között lopás, ellenség elől való menekülés és parancsszegés miatt.

Az egyik katonát 10 év börtönbüntetésre ítélték, míg a négy feleséget és egy másik katonát felmentették. A vádakat egy katona kivételével, aki bűnösnek vallotta magát, mindenki tagadta.  Ügyvédjük, Jules Muvweko azt mondta, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen.

Van még funkciója a kongói hadseregnek? 

A kongói hadsereget régóta sújtja a belső megosztottság többek között az elégtelen erőforrások, a rossz logisztika és az országot uraló korrupció miatt, gyakorlatilag diszfunkcionálóvá vált. 

A hadsereg tisztjei arról számoltak be a Reutersnek, hogy májusban szintén nyolc tisztet ítéltek halálra többek között megfutamodásért és egyéb bűncselekményekért, ami a kongói fegyveres erőkben uralkodó, az M23 elleni harcot hátráltató zűrzavarra világított rá. 

Kongó márciusban oldotta fel a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, az ismétlődő fegyveres konfliktusokban elkövetett árulásra és kémkedésre hivatkozva.