Több tagállam szerint Orbán Viktor átlépte a hatáskörét, a magyar kormány szerint nem

Kovács Zoltán a magyar kormány nemzetközi szóvivője a Politico hírlevele szerint hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök nem az EU soros elnökeként járt Kijevben július 2-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél, míg Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter arról beszélt, a magyar kormány tudja, hogy nincs felhatalmazása az EU nevében tárgyalásokat folytatni.

A miniszterelnök tudja, hogy a maga nevében tárgyalt Zelenszkij úrral, és nem volt joga a Tanács nevében beszélni

– mondta Kovács Zoltán, a magyar kormány szóvivője a Politico hírlevelének, ugyanakkor hozzátette, szerinte van egy kis hely a manőverezésre, és a találkozóról Orbán azonnal tájékoztatta a jelenleg Magyarország által elnökölt, a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát (röviden: Tanács).

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint azonban Orbán nem az Európai Uniót képviselve járt Ukrajnában.

A Tanács elnökeként természetesen nincs sem intézményi, sem politikai felhatalmazásunk arra, hogy bárkivel is tárgyaljunk háborúról és békéről Ukrajna és Oroszország között

– nyilatkozta Bóka, aki hozzátette, Orbán közvetítőnek látja a szerepét, akinek célja, hogy megértse és tisztázza az érdekelt felek álláspontját, de azt konkrétan nem nevezte meg, hogy e szerepet mint magyar miniszterelnök vagy mint az EU soros elnökséget ellátó ország kormányfője tenné meg.

Ugyanezt ismételte meg maga Orbán is péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjújában. A miniszterelnök kijevi útjáról úgy számolt be: 

A soros elnökség nem jogosít fel arra, hogy bárkinek a nevében tárgyaljunk. Nekem ezért nem is kell mandátum, én csak azt teszem, hogy elmegyek olyan helyekre, ahol olyan háború van, amely Magyarországra hatással lehet, és kérdéseket teszek fel

– magyarázta a miniszterelnök, aki hozzátette, Zelenszkijnél is arról érdeklődött, hol van az a vörös vonal, ameddig ő hajlandó elmenni, valamit saját szerepét úgy határozta meg, hogy „eszköz a békét akaró jó emberek kezében, elindulhatunk egy hosszú úton, amelynek a vége tűzszünet vagy béketárgyalás lehet”.

Azonban arra már egyikük sem tért ki, hogy a magyar miniszterelnök közösségi oldalán a találkozóról úgy számolt be, hogy első útja az Európai Unió soros elnökeként Kijevbe vezetett, ami akár félreérthető is lehet. Ráadásul a találkozóról feltöltött képeken és videókon Orbán Viktor szokásos saját logója mellett a magyar soros elnökségének logója is szerepel.

Kovács Zoltán ezenkívül arról is beszélt a lapnak, hogy a hagyományokkal ellentétben az Európai Bizottság tagjai miért nem látogatták meg az új soros elnököt az elnöksége első hetében.

A nemzetközi szóvivő szerint ebbe nem kell belelátni többet, mint ami valójában, ami szerinte az, hogy a rövid időintervallum miatt nem lett volna elég idő egy tartalmas találkozóhoz – a lap szerint májusban még július 4-ére és július 5-ére tervezték a látogatást, azaz jelenleg nem tudni, hogy Orbán Viktor más külföldi útjai vagy egyéb okok miatt maradhatott el a biztosi találkozó.

Európai Bizottság egyébként a héten jelentette be, hogy a szokásos látogatásra majd a nyári szünet után kerülhet sor.

Tárgyalhat-e a soros elnök az EU nevében?

Mint arról beszámoltunk, Magyarország július 1-jén vette át a tagállamok között rotációs elven változó, fél évig tartó, a Tanács soros elnökségét, amit követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök még a soros elnökség átvételekor egy interjúban beszélt arról, hogy nemsokára jönnek az első lépések az ukrajnai béke előmozdítása érdekében.

Mint utólag kiderült, a magyar kormányfő a július 2-i kijevi látogatására utalt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatóján bejelentkezett közvetítőnek Ukrajna és az azt megtámadó Oroszország között. Ezután pedig július 4-én több lap úgy értesült, hogy a magyar kormányfő másnap Moszkvába látogathat, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalhat – a brit The Guardian értesülései szerint a lehetséges moszkvai útját még a kijevi látogatás előtt megtervezték.

Erre hívta fel Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke közösségi oldalán közzétett rövid bejegyzésében is:

Az EU rotációs elven betöltött elnökségének nincs mandátuma arra, hogy az EU nevében kapcsolatot létesítsen Oroszországgal. Az Európai Tanács [álláspontja] világos: Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat. Ukrajnáról semmilyen megbeszélés nem történhet Ukrajna nélkül

– fogalmazott Michel, aki ezzel aláhúzta, hogy Orbán nem kapott felhatalmazást az EU nevében való tárgyalásra, emiatt nem is az EU nevében tárgyal.

Nem csak az Európai Tanács elnöke volt az egyetlen, aki nemtetszésének adott hangot a lehetséges moszkvai látogatás kapcsán.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök hitetlenkedve arról kérdezte az X-en a miniszterelnököt, hogy az útról való pletykák nem lehetnek igazak, vagy mégis; Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint zavaró Orbán lehetséges moszkvai útja, amivel szerinte a magyar miniszterelnök figyelmen kívül hagyná a soros elnökségi tiszt kötelességét; míg az észt külügyminiszter arról írt, egy moszkvai látogatás számára csalódás, és ellenzi azt, kifejtve, hogy az EU soros elnökségének nem ez a feladata.

Az EU soros elnöksége nevében eljáró tisztviselőnek ugyanis a nemzetközi porondon és más uniós intézményekkel való hivatalos tárgyalása során saját országának álláspontja helyett a 27 tagállam közös álláspontját kell képviselnie, amiről a tagállamok korábban közösen döntöttek – ugyanakkor az Európai Unió egészét általában annak biztonságpolitikai és külpolitikai főképviselője (jelenleg a spanyol Josep Borrell, vélhetően pedig majd az észt Kaja Kallas fogja tőle ezt a feladatot átvenni), vagy az Európai Tanács elnöke képviseli külföldön, de mint írtuk, ők is csak megfelelő felhatalmazással tehetik mindezt.

Ráadásul az ukrajnai háború kapcsán sem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsban, sem pedig a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsában nem hoztak olyan döntést, hogy megkezdenék a tárgyalásokat Oroszországgal – a legutóbbi, június 27-i EU-csúcson a tagállamok vezetői többek között abban állapodtak meg, hogy Ukrajnát addig támogatják katonailag, pénzügyileg és politikailag, amíg szükséges, illetve a békéről kizárólag Kijev akarata szerint lehet tárgyalni.

A csúcs konklúziójában az ukrajnai béke kapcsán pontosan az alábbiakban állapodtak meg egyhangúlag a tagállamok vezetői:

Az Európai Tanács üdvözli az ukrajnai békéről szóló, 2024. június 15-én és 16-án Svájcban tartott csúcstalálkozó eredményét. Az Európai Unió és tagállamai fenn fogják tartani az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás jöjjön létre az ENSZ Alapokmányában foglalt elveken és a nemzetközi jogon alapuló átfogó, igazságos és tartós béke megteremtéséhez – különösen a legfontosabb fejlődő országok és feltörekvő gazdaságok részéről –, összhangban Ukrajna békeformulájának alapelveivel és célkitűzéseivel

– áll a dokumentumban, ami mellett megerősítik például az Ukrajna szuverenitása és területi integritása melletti kiállásukat is.

Az Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij közötti találkozó jelentőségét ebben a cikkben jártuk körül, ahol az Indexnek megszólaló Bendarzsevszkij Anton posztszovjet szakértő arról beszélt, hogy a találkozónak a két ország közötti, régóta érett kapcsolatjavítás mellett egyik célja a magyar kormányfő részéről épp a biztonságpolitikai kihívások és a béke kérdésköréről való tárgyalás lehetett.

(Borítókép:  Orbán Viktor 2024. július 1-jén. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)