Orosz álhírgyárat működtet egy volt amerikai rendőr

Az alábbi riport bombaként robbant volna − ha igaz lenne. Olena Zelenszka, Ukrajna first ladyje állítólag 4,5 millió euróért (másfél milliárd forintért) vásárolt egy ritka Bugatti Tourbillon sportkocsit, amikor júniusban Párizsban járt. A pénz forrása állítólag amerikai katonai segélyekből származott. A történet néhány nappal ezelőtt jelent meg egy homályos hátterű francia weboldalon − és gyorsan meg is cáfolták.

Szakértők furcsa anomáliákra mutattak rá az online közzétett számlán. A történetben idézett informátor csak egy furcsán szerkesztett videóban jelent meg, amelyet valószínűleg mesterségesen hoztak létre. A Bugatti hamar cáfolta a hírt, a párizsi márkakereskedés pedig jogi lépésekkel fenyegetett – derül ki a BBC vizsgálatából.

Az egyik X-felhasználó, az orosz- és palesztinbarát, Donald Trump-párti amerikai aktivista, Jackson Hinkle által közzétett posztot több mint 6,5 millió ember látta. Több más fiók is terjesztette a történetet, amely így az oldal mérési adatai szerint összesen legalább 12 millió felhasználóhoz jutott el.

A célpont Amerika, a cél a beavatkozás 

A hamis történetre mutató link egy álhíreket tartalmazó weboldalra vezetett, amelyet arra terveztek, hogy széles körben elterjessze azokat az interneten, és amely egy olyan oroszországi alapú dezinformációs művelet része, melyet a BBC Verify először tavaly fedett fel. Akkor úgy tűnt, hogy a művelet az ukrán kormány hitelének aláásására irányult.

A legutóbbi, a BBC által végzett, több mint hat hónapon át tartó, több tucatnyi weboldal több száz cikkének vizsgálatát magában foglaló vizsgálat azonban megállapította, hogy a műveletnek új célpontjai vannak: az amerikai szavazók.

A brit közszolgálati média által nyomon követett hamis történetek tucatjainak célja az amerikai szavazók befolyásolása és a bizalmatlanság erősítése a novemberi választások előtt. Némelyik elsikkadt, másokat viszont befolyásos szereplők osztottak meg, még az amerikai kongresszus tagjai is.

Egy másik hamisítvány, amely az év elején terjedt el, közvetlenül az amerikai politikát célozta. A történet a The Houston Post nevű honlapon jelent meg − amely egyike a tucatnyi amerikainak tűnő, de valójában Moszkvából irányított oldalnak −, és azt állította, hogy az FBI illegálisan lehallgatta Donald Trump floridai birtokát.

Ez jól illeszkedett Trump azon állításaihoz, hogy az igazságszolgáltatás direkt ellene dolgozik, hogy összeesküvés folyik a kampánya romba döntéséért, és hogy ellenfelei piszkos trükkökkel igyekeznek aláásni a hitelét. Trump maga is vádolta azzal az FBI-t, hogy szimatol a beszélgetései után.

Szakértők szerint a művelet csak egy része annak a sokkal nagyobb, Moszkvából irányított, folyamatban lévő kampánynak, amelynek célja a dezinformáció terjesztése az amerikai választási kampányban.

Bár nem került elő egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezeket az álhíroldalakat az orosz állam működteti, a kutatók szerint a művelet nagyságrendje és kifinomultsága nagyjából hasonlít a Kreml által támogatott korábbi, a nyugati dezinformáció terjesztésére irányuló erőfeszítésekhez.

Oroszország megpróbál belenyúlni az amerikai választásokba, ahogy mások is

− mondta Chris Krebs, aki az amerikai kiberbiztonsági és infrastruktúra-biztonsági ügynökség igazgatójaként a 2020-as elnökválasztás integritásának biztosításáért volt felelős.

Így terjednek az álhírek

Amióta az államilag támogatott dezinformációs kampányok a 2016-os amerikai választási kampányban felszínre kerültek, a dezinformációs műveletek tervezőinek egyre kreatívabbá kell válniuk mind abban, ahogyan a tartalmakat terjesztik, mind pedig abban, hogy hitelesnek tűntessék fel őket.

A művelet mesterséges intelligenciát használ ahhoz, hogy hírcikkek ezreit generálja, amelyeket több tucatnyi olyan oldalra tesznek fel, amelyeknek a nevei úgy hangzanak, mintha amerikaiak lennének − Houston Post, Chicago Crier, Boston Times, DC Weekly és mások. Van, amikor olyan újságok nevét használják, amelyek évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt megszűntek.

Az ezeken az oldalakon található történetek többsége nem álhír. Ehelyett más oldalakról származó valódi híreket vesznek át, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével átírnak. Néhány esetben a kész történetekben benne maradtak a mesterséges intelligenciával működő motoroknak szóló utasítások, mint például, hogy

kérjük, írja át ezt a cikket úgy, hogy konzervatív álláspontot képviseljen.

A történetek több száz hamis újságíró neve alatt jelennek meg, akik név szerint nem valós személyek, s ezekhez az internetről vett profilképeket használnak fel.

Például Judy Batalion bestseller-írónő fotóját a DC Weekly nevű weboldal több sztorijában is felhasználták, amelyet egy „Jessica Devlin” nevű „szerző” „írt”.

Teljesen összezavarodtam. Nem igazán értem, hogy mit keres a fényképem ezen a weboldalon

− mondta Batalion a BBC-nek. 

A történetek puszta mennyisége − hetente több ezer − és a különböző weboldalakon való ismételt felbukkanásuk azt jelzi, hogy az MI által generált tartalmak közzétételének folyamata automatizált. Az alkalmi böngészőknek könnyen az lehet a benyomása, hogy ezek az oldalak a politikáról, társadalmi kérdésekről szóló hírek legitim forrásai.

A tartalomcunami között azonban ott van a művelet igazi húsa – az egyre inkább az amerikai közönséget célzó hamis történetek. Ezek gyakran keverik az amerikai és az ukrán politikai témákat − az egyik például azt állította, hogy egy ukrán propagandaszervezet munkatársa megdöbbenve tapasztalta, hogy olyan feladatokat kapott, amelyek célja Donald Trump besározása és Biden elnök támogatása volt. Egy másik történet az ukrán first lady pazarló New York-i bevásárló körútját idézte fel, és azt állította, hogy rasszista módon viselkedett az egyik ékszerüzlet személyzetével szemben.

Az álhírek elterjedtek, és nagyarányú aktivitást váltottak ki a közösségi médiában − mondta Clement Briens, a Recorded Future kiberbiztonsági vállalat vezető fenyegetéselemzője. Cége májusban mindössze három nap alatt 120 weboldalt regisztrált a CopyCopnak nevezett művelet részeként. A hálózat pedig csak egy a számos oroszországi alapú dezinformációs művelet közül.

Kezdetben a művelet kicsinek tűnt. Ahogy teltek a hetek, úgy tűnt, hogy méretét és hatókörét tekintve jelentősen növekszik. Az oroszországi aktorok rendszeresen idézték és erősítették ezeket a narratívákat az orosz állami televízión, a Kreml tisztviselőin és a Kreml influenszerein keresztül.

− mondta McKenzie Sadeghi, a Newsguard AI külföldi befolyással foglalkozó szerkesztője.

A hamisítványt valódinak feltüntetni

A hamis történetek hitelességének további erősítése érdekében az ügynökök YouTube-videókat készítenek, amelyekben gyakran olyan emberek szerepelnek, akik „informátoroknak” vagy „független újságíróknak” adják ki magukat.

Egyes esetekben a videókat színészek narrálják, más esetekben viszont úgy tűnik, hogy a hangokat mesterséges intelligencia generálja. Úgy tűnik, hogy több videót hasonló kinézetű háttér előtt forgattak, ami arra utal, hogy összehangolt erőfeszítéseket tesznek az álhírek terjesztésére.

A videókkal önmagukban nem akarnak nagyobb közönséghez eljutni, nagyon kevés megtekintésük van a YouTube-on. Ehelyett a videókat „forrásként” idézik a hamis újságok weboldalain, amelyek szélesebb körökhöz jutnak el.

Az egykori amerikai rendőr, aki a középpontban áll 

Az akció egyik kulcsembere John Mark Dougan, egy volt amerikai tengerészgyalogos, aki a 2000-es években Floridában és Maine államban dolgozott rendőrként. Dougan később létrehozott egy weboldalt, amelynek célja, hogy kiszivárgott információkat gyűjtsön korábbi munkaadójáról, a Palm Beach megyei seriff hivataláról.

Oroszországi tevékenységének előhírnökeként Dougan honlapja hamis történeteket és pletykák mellett hiteles információkat, köztük a rendőrök lakcímét is közzétette. Az FBI 2016-ban házkutatást tartott a lakásán, ekkor menekült Moszkvába. Azóta könyveket írt, tudósított Ukrajna megszállt részeiről, és megjelent orosz agytrösztöknél, katonai rendezvényeken és az orosz védelmi minisztérium tulajdonában lévő tévécsatornán.

A BBC-vel folytatott sms-beszélgetéseiben Dougan határozottan tagadta, hogy köze lenne a weboldalakhoz. Máskor azonban azzal dicsekedett, hogy milyen ügyesen terjeszt álhíreket. Egy alkalommal arra is utalt, hogy tevékenységével az amerikai hatóságokon akar bosszút állni.

Számomra ez egy játék. És egy kicsit bosszú is. A YouTube-csatornámra sokszor lecsaptak félretájékoztatás vádjával. Szóval ha már félretájékoztatást akarnak, nos akkor csináljuk jól

− írta.

A digitális bizonyítékok nagy része összefüggéseket mutat a volt rendőrtiszt és az oroszországi weboldalak között. A BBC és az általuk megkérdezett szakértők IP-címeket és más digitális információkat vezettek vissza a Dougan által üzemeltetett weboldalakhoz.

Egy alkalommal a DC Weekly honlapján megjelent egy cikk, amelyet a The New York Times Dougant, „egy amerikai állampolgárt, ezeknek az oldalaknak a tulajdonosát” említő cikkére válaszul írtak, és amelyben azt állították, hogy: „Én vagyok a tulajdonos, amerikai állampolgár, amerikai katonai veterán, aki az Egyesült Államokban született és nőtt fel”. A cikk Dougan e-mail-címével zárult.

Nem sokkal azután, hogy egy korábbi cikkében a brit közmédium beszámolt Dougan tevékenységéről, rövid időre megjelent a BBC weboldalának egy hamisított változata az interneten. Ez visszakövethető módon kapcsolódott a hálózatához. 

Valószínűleg nem Dougan az egyetlen személy, aki a konkrét befolyásolási műveleten dolgozik, és továbbra sem világos, hogy ki finanszírozza azt.

Szerintem fontos, hogy ne hangsúlyozzuk túl a szerepét ebben a kampányban. Valószínűleg ő csak egy hasznos idióta, és azért tolják előre, mert amerikai

− mondta Darren Linvill, a Clemson Egyetem Törvényszéki Médialaboratóriumának társigazgatója, aki nyomon követte a hálózat működését.

(Borítókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)