Kiközösítette a Vatikán Ferenc pápa legnagyobb kritikusát

Bűnösnek találták skizmában a Ferenc pápát rendre bíráló argentin bíborost, Carlo Maria Viganò érseket. A vatikáni doktrínahivatal csütörtöki ülése után szabta ki a büntetést a katolikus egyházfő leghangosabb kritikusára, akit pénteken tájékoztattak a döntésről – írja a The Guardian. 

Viganò korábban öt éven át volt vatikáni nagykövet az Egyesült Államokban, 2016-ban nyugdíjazták, azóta bírálja a Vatikánt, amely szerinte Ferenc pápa regnálása alatt a „globalista körök” eszközévé vált. 

A testület arra hivatkozva hozta meg döntését, miszerint az érsek „megtagadta a legfőbb egyházi méltóságot, vagyis a pápát, akaratának nem vetette alá magát, továbbá elutasította a közösséget az egyház pápának alávetett tagjaival, valamint a II. Vatikáni Zsinat legitimitását és tanítói tekintélyét is megkérdőjelezte.

Az érsek kiközösítésében a nézetei játszottak szerepet

A vatikáni kiközösítés azt jelenti, hogy Viganò formálisan kívül áll az egyházon, és nem ünnepelhet azon belül, valamint nem részesülhet annak szentségeiben, mivel elkövette az egyházjog egyik legsúlyosabb bűnét: a skizmát – amely az ugyanazt követők között támadt megosztottságot jelenti – melyet különösen veszélyesnek tartanak a hitre nézve, ugyanis megbonthatja az egyház egységét.

Viganò az elmúlt években megteremtette a hasonlóan gondolkodó konzervatívok és tradicionalisták körét az egyházon belül, akikkel aggódva figyelték a koronavírus-világjárvány alatt zajló globális folyamatokat, valamint a Világgazdasági Fórum úgynevezett Nagy újraindítás nevű tervét. 

A Vatikán a múlt hónapban tájékoztatta az érseket arról, hogy büntetőeljárást indítanak ellene. Ezt „megtiszteltetésnek” nevezte, és nem volt hajlandó személyesen megjelenve vagy írásban védekezni a vádak ellen. 

Viganò érsek múlt hónapban hosszú nyilvános nyilatkozatot adott ki, amelyben igyekezett alátámasztani magatartását. Az X közösségi felületen körülbelül egy órával a vatikáni rendelet megjelenése előtt bejelentette, hogy pénteken misét celebrál azokért, akik támogatták őt, és akik adományokat küldtek neki. 

 Viganò érsek és a vatikáni botrányok

Viganò először 2012-ben, az úgynevezett első Vatileaks-botrány idején vált ismertté, amikor XVI. Benedek pápa komornyikja kiszivárogtatta a pápa magániratait egy olasz újságírónak, Gianluigi Nuzzinak, hogy felhívja a figyelmet a szentszéki korrupcióra. Az újságíró Carlo Maria Viganò érsek által írt leveleket tett közzé, amelyben az érsek azt kérte, hogy ne helyezzék át amiatt, mert a belső ellenőrzés után rámutatott a feltételezett túlárazási gyakorlatra a közbeszerzéseknél, valamint a szerződéseknél talált korrupció sorozatra, amely jelentős, több milliárd eurós többletköltséget jelentett a Szentszéknek.

Viganò érsek – aki akkoriban a vatikáni államigazgatás második számú vezetője volt – arra kérte XVI. Benedek pápát, hogy ne helyezze át Washingtonba, mire azonban a levelek nyilvánosságra kerültek, az akkori egyházfő kinevezte Viganòt a Vatikán amerikai nagykövetének, ami kétségtelenül tekintélyes poszt, de messze vitte az érseket Rómától, és így attól a lehetőségtől is, hogy egy napon bíboros legyen.

Viganò Ferenc pápa 2015-ös amerikai látogatása alkalmával tűnt fel újra a színen, amelyet nunciusként segített megszervezni. Többek között segített annak lebonyolításában, hogy a pápa találkozzon Kim Davisszel, a Kentucky evangelikál keresztény állami jegyzőnővel, aki az első olyan személy volt Amerikában, akit (öt napra) bebörtönöztek azért, mert nem volt hajlandó azonos nemű pároknak házassági anyakönyvet kiállítani azután sem, hogy 2015-ben legfelsőbb bírósági döntés kényszerített minden amerikai államot az azonos neműek „házasságának” elismerésére.

A látogatás végeztével Davis és ügyvédei azt állították, hogy a Ferenc pápával való találkozás az ő ügyének megerősítését jelentette, ezért a Vatikán annak a hangoztatásával igyekezett ellensúlyozni a találkozó tényét, hogy Ferenc pápa egyetlen privát audenciát adott Washingtonban egy kis csoportnak, akik között egy meleg pár is volt. 

Egy szexuális visszaélés eltussolása

Abban az időben az amerikai egyház éppen a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrány újabb fejezetét dolgozta fel: az egyik legmagasabb rangú amerikai papot, Theodore McCarrick bíborost kiskorúak molesztálásával vádolták meg, és egy pennsylvaniai esküdtszék megsemmisítő vizsgálatot indított a több évtizedes visszaélések és eltussolások ügyében. Carlo Maria Viganò érsek, volt nuncius azzal vádolta meg Ferenc pápát, hogy enyhítette a visszaélésekkel meggyanúsított McCarrick egykori bíboros ellen kiszabott szankciókat, és egy 11 oldalas írást tett közzé, amelyben azzal vádolta őt és több évtizedes amerikai és vatikáni tisztviselőket, hogy fedezték McCarricket. 

Marc Ouellet vatikáni bíboros azonban visszautasította a Szentatyával szembeni vádakat, és kiengesztelődésre szólította fel Viganòt.

Viganò még szeptember végén arra szólította fel Ouellet bíborost, hogy hozza nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek Ferenc pápának a McCarrick ellen felhozott vádpontokkal kapcsolatos, állítólagos helytelen eljárásmódját bizonyítanák. Ferenc pápa július végén megfosztotta McCarricket bíborosi tisztségétől azután, hogy a vád nyilvánosságra került, miszerint az egykori washingtoni érsek még a hetvenes években egy ministránst szexuálisan bántalmazott.

Viganò konkrétan azzal vádolta Ferenc pápát, hogy rehabilitálja McCarricket a XVI. Benedek által kiszabott szankciók alól, és lemondásra szólította fel. Ezután Ferenc gyorsan engedélyezte egy házon belüli vizsgálat lefolytatását annak megállapítására, hogy ki mit és mikor tudott McCarrick visszaéléseiről. 

A 2020-ban nyilvánosságra hozott jelentés megerősítette, hogy egyházi tisztségviselők egy generációja, köztük II. János Pál pápa is szemet hunyt. Ferenc pápa végül lefokozta a bíborost.

(Borítókép: Carlo Maria Viganò a washingtoni Verizon Centerben 2015. január 22-én. Fotó: Gregory A. Shemitz / Reuters)