Balkáni drogkartellek, Escobarok nélkül

A Nyugat- és Közép-Európában lefoglalt kokain mennyisége 2021-re elérte a 315 tonnás rekordot – derült ki ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) legfrissebb adataiból. Ugyanebben az időszakban a korábban világelső Egyesült Államokban ennél kevesebb, 250 tonna kokaint foglaltak le. Ráadásul az Európába érkező drog tisztasága az elmúlt időszakban folyamatosan javult, ami azt mutatja, hogy a biztos utánpótlás miatt a kereskedők már „nem ütik fel” az árut.

Míg a balkáni bandák korábban elsősorban az afgán és a koszovói heroint és egyéb drogot juttatták Európába, ma már latin-amerikai kokainbeszállítókkal is dolgoznak. Az Európai Unió Tengeri Elemző és Műveleti Központ kábítószer-ellenes részlege 2023-ban csak az Atlanti-óceán partjainál 9,11 tonna, balkáni szervezett bűnözői csoportokhoz köthető kokaint foglalt le, ami 2015 óta 300 százalékos növekedést jelent.

Amikor az európai kontinens felé irányuló óriási szállítmányokról beszélünk, az egyetlen domináns csoport a balkáni”

– nyilatkozta a Reutersnek Ivo Silva, a brazil szövetségi rendőrség nyomozója. A balkáni csoportokhoz köthető erőszakos cselekmények gyakorivá váltak az olyan európai városok utcáin, mint Brüsszel és Athén. Ylva Johansson uniós belügyi biztos szerint a kábítószer-kereskedelemhez köthető erőszakos halálesetek száma ma már megközelíti a terrorcselekményekben elhunytak számát.  

A kezdetek

A nyugat-balkáni államok már Jugoszlávia 1991-es felbomlását megelőzően is népes diaszpórával rendelkeztek Latin-Amerikában. A délszláv háborúk következtében felvirágzott a feketegazdaság, a bűnbandák pedig háborús veteránokkal töltötték fel soraikat. 

A heroincsempészetbe már az 1960-as években belekóstoltak az albán és észak-macedón csoportok, a kokaincsempészetben viszont csak a 2000-es években kezdtek szerepet vállalni. A balkáni bűnözők könnyen partnerekre leltek a latin-amerikai diaszpórákon belül, a távolba szakadt albánok és macedónok helyismeretükkel és kapcsolataikkal megkönnyítették számukra a piacra való belépést.

Így sikeresen kapcsolatba léptek és megegyeztek az olyan vezető csoportokkal, mint a kolumbiai FARC és a brazil PCC (Primeiro Comando da Capital). Utóbbit 2023-ban Latin-Amerika legnagyobb kokaincsempész csoportjaként írta le a nemzetközi sajtó. Az Europol becslései szerint több mint 50 csoportba tagozódva, több száz nyugat-balkáni bűnöző tevékenykedik Latin-Amerikában. 

A „tábornok” és a többiek

Noha ezen csoportokat a bűnüldöző szervek és a sajtó is gyakran a mexikói kartellekhez hasonlítja, a valóságban több különbség is megfigyelhető közöttük. Míg utóbbiak szigorú, zárt és hierarchikus rendszerekben működnek, melyben minden egyes részfeladatért (így a védelemért, a csomagolásért, a szállításért vagy a pénzmosásért) külön csoport felel, addig a nyugat-balkáni szervezetek nem hierarchikusak, így az irányítás sem centralizált.

A balkáni csoportok esetében nincs keresztapa

– mondta a Reutersnek az amerikai DEA ügynöke. A csoportok egyik nagy előnye is ebből ered: a kisebb sejtek képesek hatalmas mennyiségű kokaint szállítani, azonban méretüknek köszönhetően mobilisak és könnyebben el tudnak rejtőzni, mint a kiterjedt szervezeti struktúrákban tevékenykedő kartellek. Decentralizált működésük miatt, könnyedén és gyorsan képesek kapcsolatot teremteni, legyen szó a latin-amerikai termelőkről vagy az európai terjesztőkről. 

A balkáni szervezetek előszeretettel épülnek be a nemzetközi hajózási cégekbe is. Az így szerzett lehetőségek birtokában már a 2000-es évek elején sikerült hatékony együttműködést kiépíteniük az olasz maffiával, melynek csoportjai a kolumbiai kokain fő nyugat-európai terjesztői. A kolumbiaiakkal kiépített kapcsolataik miatt szolgáltatásaikat előszeretettel veszik igénybe különböző európai bűnszervezetek is. 

A balkáni kokaincsempészek között a legismertebb a társai által csak „tábornoknak” nevezett  Slobodan Kostovski . A 61 éves férfi évtizedekig élt Brazíliában, ezalatt pedig kiváló kapcsolatokat épített ki Kolumbia, Peru és Bolívia kokaintermesztőviel is. A „tábornokot” végül a brazil hatóságok letartóztatták, ám 2018-ban megszökött és átvette egy Spanyolországon keresztül működő csempészbanda vezetését. 2023 novemberében a brazil hatóságok azonosították a férfi tulajdonában lévő Oceania Dos vitorlást, amelyet végül a Kanári-szigetek egyik kikötőjében foglaltak le, fedélzetén 2,7 tonna kokainnal. Kostovskit tavaly augusztusban tartóztatták le újból Belgrádban, jelenleg a tárgyalására vár. 

Szintén tavaly ősszel a brazil hatóságok letartóztatták Kostovski utódját, Aleksandar Neszicset. Családja 2004-ben érkezett Latin-Amerikába, ahol apja – Goran – a bolíviai kokain Európába juttatásából gazdagodott meg. Gorant 2013-ban vették őrizetbe a brazil hatóságok, helyét pedig a fia vette át. Aleksandar csoportja olcsó halászhajókat vásárolt, amelyeket átalakítottak, majd brazil vagy balkáni legénységgel indítottak útnak Európa felé. 2022-ben a brazil és amerikai hatóságok lefoglalták a csoport két hajóját mintegy 7 tonna kokainnal, majd 2023 októberében őrizetbe vették Neszicset. 

Ezt megelőzően, 2020 szeptemberében az Interpol letartóztatta a többségében albán bűnözők alkotta, ecuadori székhelyű Kompania Bello tagjait, mely elsősorban Olaszországban, Hollandiában és Albániában működő csoportoknak szállított kokaint. Az ötéves művelet során a hatóságok 5,5 millió eurót és csaknem 4 tonna kokaint foglaltak le. 

Valóban vége?

Noha Kostovski letartóztatásakor az Europol a Balkán kartell felszámolásáról adott ki közleményt, a szakértők, no meg a fentebb is bemutatott adatok, egészen más képet festenek. Tény, hogy a hatóságok több nagyhalat is letartóztattak a csempészek közül, de a balkáni csoportok továbbra is szállítják terméküket Európába, gyakran fantomcégek mögé rejtőzve.

Csoportjaik felépítése, valamint az általuk felhalmozott tapasztalati és kapcsolati tőke pedig a nemzetközi szervezett bűnözés kulcsszereplőivé teszi őket. A szervezett bűnözői csoportok döntő többsége ugyanis nem rendelkezik a szükséges logisztikai képességekkel, pénzügyi forrással és emberanyaggal, hogy a termesztéstől az árusításig saját maga irányítsa a folyamatot, ezért gyakran folyamodnak balkáni segítségért. 

A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.

(Borítókép: Rendőrök a lefoglalt kokain mellett Spanyolországban. Fotó:  Rober Solsona / Europa Press / Getty Images)