Észak-koreai katonák mennek Kelet-Ukrajnába?

A dél-koreai TV Csoszung értesülései szerint Észak-Korea mérnöki dandárokat küldene Oroszország segítségére, akik a Donyecki régióban teljesítenének szolgálatot. Bővebben kifejtve: kormányforrásokra hivatkozva azt feltételezik, hogy ezek a dandárok egy észak-koreai építővállalat, a Namgang Construction képviseletében érkeznének Oroszországba. Egy 2019-ben dezertált észak-koreai diplomata szerint  a cég egy katonai építővállalat, amelyik az észak-koreai fegyveres erők részét képezi. A Koreai Népi Hadseregben összesen 10 építő- vagy mérnök dandár van, amelyeket egy mérnöki hadtestben egyesítenek.

A hír felborzolta a kedélyeket, és erre azonnal reagáltak is az Egyesült Államokban. Pat Ryder, a Pentagon sajtófőnöke úgy vélekedett, hogy ha Phenjan úgy dönt, hogy csapatokat küld Oroszország oldalán Ukrajnába, akkor erőit ágyútöltelékként használnák fel. „Ha én észak-koreai katonai vezető lennék, megkérdőjelezném azt a döntésemet, hogy ágyútölteléknek küldjem haderőmet egy Ukrajna elleni illegális háborúba. És láttuk, hogy ez milyen áldozatokat követel az orosz erőktől” – mondta Ryder.

Az ügyet az Institue for Study of War is megvizsgálta, de arra a következtetésre jutott, hogy a közölt sajtóhírt nem lehet megerősíteni, ugyanis Észak-Korea területén nem voltak láthatóak csapatmozgások, valamint sem az észak-koreai hivatalos személyek, sem más források közlései szerint nem látható nyoma annak, hogy Phenjan ténylegesen csapatokat küldene Oroszországnak. Ryder nyilatkozata kapcsán hozzátették, hogy a szóvivő is megkérdőjelez egy feltételezett észak-koreai döntést, miszerint „ágyútölteléknek szánt erőket” küldenének Oroszország ukrajnai háborújába. 

Jelenleg minden érintett vagy kifejezetten tagadta vagy nem volt hajlandó megerősíteni azokat a jelentéseket, amelyek szerint Észak-Korea esetleg mérnöki erőket küld Oroszország támogatására a megszállt Ukrajnába.

Miért merülhetett fel a kérdés?

Vlagyimir Putyin június 18–19-én járt Észak-Koreában. A látogatás fő eseményei június 19-én zajlottak, a kiemelt témák a kereskedelmi kapcsolatok erősítése, a mezőgazdasági, energetikai és biztonsági együttműködés elmélyítése voltak. A két ország együttműködésének az orosz külügyminisztérium által összeállított Szerződés az átfogó stratégiai partnerségről Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között ad majd keretet.

Az aláírt stratégiai partnerségi megállapodás viszont kitért a védelmi célú segítségnyújtásra is. Ez alapvetően támogatást jelent, de nem feltételez hadba lépést. A védelmi vagy biztonsági együttműködésre vonatkozó kitétel igen sok aggodalmat váltott ki a régióban, és már másnap – június 20-án – Hanoiban kérdezték Putyint arról, hogy várható-e az észak-koreai részvétel az ukrajnai háborúban, amire ő az alábbiak szerint reagált:

ami annak lehetőségét illeti, hogy valahogyan felhasználjuk egymás képességeit ebben a konfliktusban, mi ezt nem kérjük senkitől, és senki sem ajánlotta fel nekünk.

Majd hozzátette, hogy a megkötött stratégiai megállapodás biztonsági és védelmi együttműködésre vonatkozó klauzulája nem alkalmazható az ukrajnai háborúra, ugyanis elmondása szerint Ukrajna a donyecki és a luhanszki szakadár népköztársaságok ellen követett el agressziót, amelyre Oroszország reagált, de akkor azok még nem voltak (illegálisan) beemelve az Orosz Föderáció kötelékébe.

Miről lehet akkor szó az észak-koreai építőkatonák esetében?

Nem ez az első eset, hogy felmerül az észak-koreai részvétel az orosz–ukrán háborúban. Először 2022 augusztusában beszéltek arról, hogy Phenjan diplomáciai csatornákon jelezte Moszkva felé, hogy akár 100 ezer önkéntest is tudna küldeni Oroszország segítségére. A hírt akkor cáfolták, majd később, 2023-ban – Kim Dzsongun oroszországi látogatása után – merült fel ismét az észak-koreai csapatok bevonása, amit akkor Putyin badarságnak nevezett, ugyanis elmondása szerint akkorra már mintegy 300 ezer önkéntes kötött szerződést az orosz védelmi minisztériummal.

Nem meglepő tehát, hogy a kérdés ismét előjött azután, hogy Vlagyimir Putyin ellátogatott Észak-Koreába. Az ilyen jellegű spekulációknak azért lehet némi gyakorlati alapja is. A már korábban említett Namgang Construction, a fegyveres erők részét képezi, és már több munkát is vállalt közel-keleti országokban, például Kuvaitban. Az ott dolgozók mind katonai ranggal rendelkeznek, közlegénytől a magas rangú tisztekig; így bár gyakorlatilag egyszerű építőmunkások, jogilag mégis katonák. Egy-egy ilyen munkás havonta 800-1000 dollár körül keres, és ennek a bevételnek a jelentős részét az állam kapja. Észak-Koreára azonban az ENSZ 2019-ben szankciókat vetett ki, így a észak-koreai állampolgárok számára kiállított munkavállalási vízumokat vissza kellett vonni Oroszországban is.

Phenjan számára nagyon fontos a külföldi valuta beszerzése, és az ilyen munkák jó lehetőséget jelentettek. Putyin phenjani látogatása során felvetette, hogy az ENSZ szankcióit érdemes lenne felülvizsgálni. Ebben az esetben észak-koreai munkavállalók érkezhetnének Oroszországba. Egy esetleges orosz építési szerződés a közvetítőcégek bevonásával becslések szerint akár évi 115 millió dollár bevételt is jelenthetne Phenjannak. Ukrán szakértők szerint ezeket a feltehetően Oroszországba küldendő építő munkásokat árkok, föld alatti erődítmények és alagutak építésére lehetne alkalmazni.

Amennyiben a munkavállalási vízum kérdését bilaterális alapon mégis felülvizsgálják, majd annak nyomán valóban észak-koreai építőmunkások mennek Oroszországba, úgy azok funkciói aligha haladják meg azokat, mint amiket a Közel-Keleten Kuvaitban, Katarban csináltak. Amikor ott voltak, nemigen szóltak hírek arról, hogy Phenjan katonákat dolgoztatna.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

(Borítókép:  Észak-koreai katonák felvonulnak a Kim Ir Szen téren 2008. április 13-án Phenjanban, Észak-Koreában. Fotó: Eric Lafforgue / Art In All Of Us / Corbis / Getty Images)