Folytatódik a diplomáciai nagyüzem: Orbán Viktor Kínába érkezett

450207384 1030240465140218 8013940724064137311 n
2024.07.08. 06:10 Módosítva: 2024.07.08. 06:52
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti ukrajnai, majd moszkvai látogatása után hétfő reggel a kínai fővárosba, Pekingbe érkezett, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott. A magyar kormányfő a látogatáson hangsúlyozta, hogy nagy jelentősége van annak, amit Kína szorgalmaz, hogy a világban ne háború, hanem béke legyen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi és beruházási együttműködés a következő évek során is biztos alapját fogja adni a gazdaság növekedésének.

Folytatódik Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója, a kormányfő hétfő hajnalban Pekingbe érkezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a kínai fővárosból.

A kormányfő Pekingben felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok két és fél éve egy háború árnyékában élnek. A magyar békeszerető nép. Békére, egyensúlyra és harmóniára törekszik, ezért „mindig a béke oldalán vagyunk, és sohasem a háború oldalán” – fogalmazott.

Számunkra nagy jelentősége van annak, hogy Kína szorgalmazza: a világban ne háború, hanem béke legyen. A Magyarország szomszédságában zajló konfliktus esetében is nagyra értékeljük az Ön békekezdeményezését

– mondta Orbán Viktor, Hszi Csin-pingnek címezve szavait.

Felidézte, hogy a kínai elnök két hónapja Magyarországra látogatott. A kormányfő történelmi jelentőségűnek nevezte az akkori találkozót. Hozzátette, hogy komoly megállapodásokat kötöttek, de ami még fontosabb, több nemzedékre is megalapozták a két nép közötti barátságot, mert Hszi Csin-ping látogatása meggyőző és szívélyes volt, amely bizonyította a magyar embereknek Kína Magyarország iránti jóindulatát és tiszteletét.

„Több nemzedék is meg fog még élni abból a látogatásból, annak a látogatásnak az emlékéből, amit Ön tett Budapesten” – jelentette ki Orbán Viktor, aki megköszönte a kínai elnöknek, hogy emelték a két ország kapcsolatainak szintjét. „Az eltelt két hónapban is folyamatosan dolgoztunk, hogy ezt a formát tartalommal töltsük meg” – mondta, megköszönve, hogy előrehaladást érhettek el a delegációik az együttműködésben. Orbán Viktor gratulált Hszi Csin-pingnek Kína szilárdságához és stabilitásához, amelyet „ebben a viharos világpolitikában” az egész világ számára jelent.

Robert Habeck német alkancellár hétfőn Stuttgartban kijelentette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemzeti politikusként utazott Kínába, és nem Európa nevében tárgyalt. Habeck hozzátette, hogy meglátása szerint „Magyarország politikája gyakran nem képviseli az európai uniós gondolkodás lényegét”.

A magyar–kínai gazdasági, kereskedelmi és beruházási együttműködés a következő évek során is biztos alapját fogja adni a gazdaság növekedésének – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Pekingben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető jó hírnek nevezte, hogy a kínai állami vezetők támogatják a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését, azt, hogy a legmodernebb technológiai színvonalat képviselő munkahelyek tízezreit létrehozó, az autóipari forradalmat vezénylő kínai vállalatok továbbra is Magyarországra hozzák beruházásaikat. „A kínai vezetők támogatják azt, hogy a kínai turisták minél nagyobb számban jöjjenek Magyarországra, valamint támogatják azt is, hogy minél több magyar élelmiszeripari termék jelenjen meg a kínai piacon” – folytatta.

KIEMELTE, HOGY A KÍNAI VÁLLALATOK JELENLEG 6400 MILLIÁRD FORINTNYI BERUHÁZÁST HAJTANAK VÉGRE MAGYARORSZÁGON, EZEK MINTEGY 25 EZER ÚJ MUNKAHELYET HOZNAK LÉTRE KÖZVETLENÜL, ÉS EZZEL AZ ORSZÁGOT A GLOBÁLIS AUTÓIPARI FORRADALOM ÉS TECHNOLÓGIAI MEGÚJULÁS EGYIK VILÁGSZINTŰ KÖZPONTJÁVÁ TESZIK.

Szijjártó Péter közölte, hogy ezek a nagy autóipari beruházások garanciát jelentenek a magyar gazdaság gyors növekedésére a következő években is. A miniszter arra is kitért, hogy a koronavírus-járványt követően a kínai turisták újból nekiindultak a világnak, az idegenforgalom újjáéledt a kelet-ázsiai országból, és ebből Magyarország is sokat profitál. Üdvözölte, hogy nyártól immár heti huszonegy közvetlen légi járat fogja összekötni Budapestet hét kínai várossal.

A miniszter tudatta, hogy a közép-európai államok közül Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. „És most újabb megállapodások állnak kidolgozás alatt, ráadásul a sertés- és baromfihús exportját újra lehetővé tevő megállapodásról is tárgyalunk, a technikai részletek kitárgyalása van csak hátra” – húzta alá.

Összességében elmondható tehát, hogy a magyar–kínai gazdasági, kereskedelmi és beruházási együttműködés a következő években is biztos alapját fogja adni a magyar gazdaság növekedésének

– jelentette ki Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Budapesten úgy fogalmazott, hogy „mindent megteszünk az elkövetkezendő időszakban azért az elnökségi periódusunk alatt is, hogy elkerüljük egy Európa és Kína közötti kereskedelmi háború kirobbanását”. „Ha az Európai Bizottság vámokat vet ki kínai termékekkel szemben, akkor Kína is vámokat fog kivetni az európai termékekkel szemben, és ez az egész európai gazdaság számára rendkívül káros lenne. Ezért mi továbbra is a kölcsönös tiszteleten alapuló, a kölcsönös előnyökre törekvő eurázsiai, és azon belül európai–kínai együttműködésben hiszünk, és nem a vámokban, nem a korlátozó intézkedésekben, nem a szankciókban” – mondta.

Diplomáciai nagyüzemben a miniszterelnök

Ahogyan arról az Index is beszámolt, a magyar kormányfő, Orbán Viktor július 2-i kijevi látogatását követően Moszkvába utazott, hogy tárgyaljon az ukrajnai háború rendezéséről. Videóinterjúban a moszkvai látogatásához „hasonlóan meglepő” találkozókat ígért erre a hétre is. A miniszterelnök gépe vasárnap délután fel is szállt, és kelet felé vette az irányt.

A két vezető legutóbbi hivatalos találkozójára májusban került sor, Hszi Csin-ping kínai elnök május 8-án érkezett Budapestre. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter történelminek nevezte a látogatást, legutóbb húsz évvel ezelőtt járt kínai elnök Magyarországon, ráadásul a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját. A kormányfő akkor is hangsúlyozta, hogy a Kína és az Európai Unió közti kereskedelmi kapcsolatok javítása lesz az egyik feladata a féléves uniós elnökség alatt.

Cél a Kína és az Európai Unió közti kereskedelmi kapcsolatok javítása

A magyar kormányfő egy, a kínai állami médiának adott májusi interjúban úgy fogalmazott, hogy „Magyarország július 1-jétől érkezik, hogy segítse az unió előrehaladását”.

Az egyik probléma a kínaiakkal való kapcsolat, ez nem kérdés. Az én feladatom ebben a féléves elnökségben az lesz, hogy javítsam a Kína és az Európai Unió közti kereskedelmi kapcsolatokat, és leállítsam mindazokat a próbálkozásokat, amelyek a köztük lévő kapcsolat mennyiségét és minőségét próbálják visszaszorítani. Bonyolult kérdés lesz, de vannak jó partnereim – például Franciaország és Szerbia

– mondta akkor Magyarország miniszterelnöke.

(Borítókép: Orbán Viktor és Hszi Csin-ping 2024. július 8-án. Fotó: Orbán Viktor / Facebook)