Egyre rosszabbul látunk, 25 év múlva a világ népességének fele rövidlátó lehet

A rövidlátás, más néven miópia, az egyik leggyakoribb látászavar. A rövidlátók a távoli tárgyakat homályosan, a közelieket élesen látják. A szemészeti problémát az okozza, hogy a szemgolyó a korához képest túl hosszúra nő. A hosszúságot úgy kell érteni, hogy a szem tengelyhossza, azaz a szaruhártya és a retina közötti távolság megnő, és a fókuszpont így nem a retinára, hanem az elé kerül.

A szemgolyó ezen deformációja pedig a fénysugarak helytelen megtörését és a fókuszpont eltolódását okozza, ez eredményezi a távoli tárgyak homályos érzékelését. A rövidlátásnak különböző típusai és szintjei vannak, de a súlyosságának mértékét leggyakrabban dioptriaként emlegetik, ugyanis a látászavar korrigálására szolgáló lencse törőerejének is ez a mérőszáma.

Néhány ázsiai országban, például Kínában, Dél-Koreában, Japánban és Szingapúrban a nyolcadikos diákok közel 80 százaléka valamilyen miópiában szenved – és ez az arány több mint egy évtizede nem is csökken –, közülük 20 százalék egyébként súlyosan rövidlátó is, azaz az ő esetükben még a vakság kockázata is fennáll.

Keleten nagy a baj, de világszintű látásromlás tapasztalható

A rövidlátók arányának drámai növekedése nem korlátozódik a délkelet-ázsiai országokra, az emberek látása világszerte romlik. Egy 2016-os szemészeti tanulmány 1,4 milliárd emberre becsülte a látászavarban szenvedők számát, és úgy számolt, hogy 2050-re már 4,7 milliárd embert érinthet a probléma. Azaz

A látásromlás területi eloszlásában viszont jelentős eltérések lehetnek. A látászavar előfordulása Kelet-Afrikában csak 23 százalék körül lesz az évszázad közepén. Azonban azokon a helyeken, ahol az emberek egyre kevesebb időt töltenek természetes fényben, a miópiai előfordulása tovább növekedhet. Spanyolországban 19-ről 30 százalékra ugorhat a rövidlátók aránya, de a többi európai országban is hasonló emelkedésre lehet számítani. Magyarországon például már minden harmadik ember szemüveget visel. 

A szakértők a miópia drasztikus előretörésére nem tudnak egyetlen, jól meghatározható okot találni, viszont van egy sor tényező, ami ronthat az állapoton, vagy előhozhatja a betegség kialakulását. A korábban említett napfényhiány mellett a genetikának is biztosan van szerepe a látászavar kialakulásában, mert a rövidlátók gyermekeinek sokkal nagyobb eséllyel kezd el romlani a látása, mint az éleslátó szülők utódainak. Ezért lehet az is, hogy az ázsiaiak körében sokkal gyakoribb a látásromlásnak ezen fajtája, mint bármely más embercsoport esetében – állítja az El País című lapnak nyilatkozó látszerész, Sánchez Tena.

Az iskolában és a képernyő bámulásával kezdődhet

A korábban említett nyolc évvel ezelőtti tanulmányt jegyző ausztrál kutatók egyetértenek a spanyol kollégáikkal abban, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak az állapot kialakulásában, de ez szerintük önmagában még nem magyarázat a rövidlátás nagymértékű terjedésére. A szigetország tudósai inkább az oktatással kapcsolatos negatív környezeti tényezőket – elsősorban a szabadban töltött idő csökkenését és a közeli látást igénylő feladatokat – hibáztatják amiatt, hogy egyre több a rövidlátó gyerek.

Ezek mellett az életkor szintén kockázati tényező: azoknál a gyerekeknél, akiknél a látászavar már hat-hét éves korban egyértelmű, a rövidlátás gyorsabban súlyosbodhat, mint bármely más korosztályban – világítottak rá az ausztrál kutatók. Valamint arra is, hogy

Az ázsiai oktatási rendszerek versenyistálló jellege miatt a diákok már nagyon kicsi korban olyan életmódra kényszerülnek, hogy folyamatosan közelről olvasnak, vagy elektronikai eszközöket bámulnak. Ezek mellett kevés időt töltenek a szabadban, és a környezeti faktorokat tetézi az alapvető családi hajlam is. 

Egyébként az ázsiai népbetegségre igazán furcsa megoldások is tudnak születni. Néhány kínai osztályteremben egy asztalhoz rögzített korlát hivatott biztonságos távolságban tartani a gyermekeket a könyvektől. Más iskolákban a diákok egy kalapot viselnek, amelynek karimáján egy labda van. Amennyiben a labda leesik, az azt jelenti, hogy a gyerekek túlságosan lehajtották a fejüket, és túl közel kerültek a padhoz és a tanulnivalókhoz.

Gyerekcipőben jár a kezelés

A rövidlátás általában gyermekkorban már észlelhető, és nagyjából 22 éves korig súlyosbodhat. A spanyol lapnak nyilatkozó szemészorvosok rámutattak, hogy a látászavart egyre gyakrabban diagnosztizálják fiatalabb korban, viszont az jó hír, hogy ebben az életszakaszban még lehet tenni ellene, ugyanis a szem még formálódik, és könnyebben képes alkalmazkodni. A rövidlátás előrehaladásának lassítására többféle megközelítés létezik, legalábbis akkor, ha a kalap és labda módszer nem vezetne eredményre:

vannak speciális kristályok, amely a retina perifériás területeinek elhomályosításával olyan receptorokat aktiválnak, amelyek megakadályozzák, hogy a betegség nagyon előrehaladjon. Illetve vannak kontaktlencsék és szemüvegek is, amelyek összenyomják a szaruhártyát, hogy megrövidítsék a szemet

– nyilatkozta Silvia Alarcón, a barcelonai Vall d'Hebron kórház gyermekszemész-szakorvosa az El Paísnak.

Egy másik lehetőség – mutatott rá Alarcón – az úgynevezett alacsony koncentrációjú atropincseppek. A csattanó maszlagból is kinyerhető anyagból előállított készítmények viszont széles körben nem hozzáférhetők, ugyanis az orvostudományban nincs konszenzus hatásosságukról. Emellett rendkívül mérgező anyagról is van szó, ezért engedélyezése nehézkes. Két évvel ezelőtt egy szlovákiai sorozatgyilkos ilyen atropinszemcseppekkel mérgezte meg áldozatait — számolt be az Új Szó című szlovákiai magyar napilap akkoriban. 

Ezek a cseppek nagyon alacsony koncentrációban lelassítják a látászavar előrehaladását, mert jelenlegi ismereteink szerint képesek hatni retina ezen területeire. A probléma az, hogy nem forgalmazzák őket, és jelenleg csak magisztrális készítményként [gyógyszertárban, egyéni beteg számára felírt recept alapján készített gyógyszer – a szerk.] használják, mert kizárt, hogy találjunk olyan laboratóriumot, amely ilyen hígított cseppeket forgalmazna

– részletezte a spanyol orvos.

A szemüveg, a kontaktlencse vagy a korrekciós műtét megszünteti a homályos látást, de nem állítja meg a folyamatot – tette hozzá.

Mire érdemes odafigyelni?

Ezért a szem egészségének megőrzésében mindenkinek nagyon fontos egyéni felelőssége van. A szakértők hangsúlyozzák: fontos, hogy ha tehetjük, sokat legyünk a szabadban, emellett próbáljuk kevesebbet bámulni a kijelzőt, és csökkenteni a közeli látást igénylő feladatainkat.

A szakértők szerint ezek mellett teljes szemléletváltásra is szükség van az elektronikai eszközökkel és a tanulással kapcsolatban. A fiatalokat fel kell készíteni a kockázatokra, és elmagyarázni nekik, hogy miképpen minimalizálhatják a rövidlátás kialakulásának és súlyosbodásának veszélyét. 

Mindent meg kell tennünk, hogy a fiatalok képesek legyenek mértékkel használni az elektronikai eszközeiket, megfelelő fényviszonyok mellett tanuljanak, ne legyenek sötétben, és a szemüket pihentessék a 20-20-20-as technikával

– mondta Luis Fernández-Vega Cueto-Felgueroso, a Fernández-Vega Intézet szemészorvosa.

(Borítókép: Dea / M. Fermariello / Getty Images)