Macron nagyot taktikázott, de ettől még lángba borulhat Franciaország

A beszélgetést azzal kezdtük a francia–magyar állampolgárságú szakértővel, hogy mekkora meglepetést okozott a Marien Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés visszaszorulása a harmadik helyre. Az MCC kutatója ezt azzal árnyalta, hogy bár veszítettek, azonban az eddigi 88 helyett 143 képviselői helyet szereztek a francia Nemzetgyűlésben. Ugyanakkor az előrejelzések előzőleg még több mint 200 mandátumot jeleztek Le Penéknek.

Azonban az előző héten nagyon aktív meggyőzésbe kezdtek az Új Népfront nevű, széles spektrumú csoportosulás pártjai, amelyek között tulajdonképpen a szélsőbaloldali pártoktól a balközépig mindenki megtalálható. Érvelésük lényege pedig az volt, nem szabad megengedni, hogy a radikális jobboldal kormányzati pozícióba kerüljön. Ugyanígy tett Emmanuel Macron centrista-liberális pártszövetsége is.

Eltaktikázta-e magát a francia jobboldal?

Yann Caspar szerint valóban másról szóltak az előrejelzések, mint ami végül bekövetkezett. De nem szabad elfelejteni, hogy amíg a Nemzeti Tömörülés önálló pártként ül majd a Nemzetgyűlésben a maga több mint 140 képviselőjével és a legnagyobb frakciójával, addig az Emmanuel Macron francia elnököt támogató centrista-liberális Ensemble! (jelentése: együtt) pártszövetséget, illetve a szélsőbaloldaltól a kommunistákon át a zöldeken keresztül a szocdemekig terjedő Új Népfrontot (NFP) alkotó pártok külön-külön kevesebb képviselőt juttattak be a parlamentbe.

Ha a szavazók számát nézzük, akkor Le Penékre a két fordulóban mintegy 10 millió ember voksolt, ezzel szemben az Új Népfront 7 és fél millió szavazatot kapott, Macron pártszövetsége pedig hat és fél milliót. Ha tehát az Új Front és a centristák támogatóit összeadjuk, akkor már többségben vannak a Nemzetgyűlésben.

Macron megállította a szélsőjobbot, most a baloldalt kell megosztania

A jelenlegi miniszterelnök, Gabriel Attal máris bejelentette, hogy lemond, de ezt Macron egyelőre nem fogadta el. Attalnak kellene mennie a hét közepén nyíló washingtoni NATO-csúcsra, és az ország nem maradhat kormányfő nélkül a hónap végén kezdődő olimpia idejére sem, hiszen bármi történhet az ötkarikás játékok alatt.

Kérdés az, hogy mihez kezd majd Macron egy olyan parlamenttel, ahol a szélsőjobboldal ugyan nem szerzett többséget, de a többi párt vagy szövetség sem tud önállóan kormányt alakítani. Elszipkázhatja a baloldal egy részét az elnöki Ensemble!-be, aminek eredményeként saját táborát visszaemelheti a balközépbe, ahonnan 2017-ben Macron elnökként indult. Ugyanakkor a baloldal segítségével biztosíthatja centrista többségét a Nemzeti Tömörüléssel szemben, és kiszoríthatja a balszélre a baloldali koalíciót irányító és egyre hangosabb Jean-Luc Mélenchont.

Kerestük az okait annak is,  hogy a politikai centrum támogatottsága Macron elnöksége alatt miért csökkent folyamatosan. Az MCC kutatója azt mondta,  Emmanuel Macron  már a 2017-es győzelmét sem annak köszönhette, hogy különleges programmal győzte meg támogatóit, hanem az emberek már akkor is a Nemzeti Tömörülés ellen szavaztak. Ha megfigyeljük, mindig, amikor a jobboldal nagyon közel kerül ahhoz, hogy bejusson a hatalomba, akkor hirtelen mindenki összefog ellenük. Macron tehát legfeljebb egyharmados támogatottságot élvez a francia társadalomban.

Yann Caspar szerint ha az embereknek nem tetszik, amit  végeredményként  kaptak  a választásokon, vagy a későbbiekben a kormányalakításkor, akkor jön általában a harmadik forduló, de az már az utcákon zajlik. Tetszik, nem tetszik, ez része a francia politikai kultúrának.

Összejött a Patrióták Európáért frakció az EP-ben

A francia választások második fordulóját követően jelentette be a Nemzeti Tömörülés, hogy mégis csatlakozik az új frakcióhoz, amely így tíz országgal és a megfelelő számú EP-képviselővel teljesítette az Európai Parlament frakcióalapítási előírásait. Országok és pártok: 

• Liga – Olaszország
• Nemzeti Tömörülés – Franciaország
• Flamand Érdek – Belgium
• Dán Néppárt – Dánia
• Szabadságpárt – Hollandia
• Chega – Portugália
• Vox – Spanyolország
• Szabadságpárt – Ausztria (alapító)
• ANO – Csehország (alapító)
• Fidesz – Magyarország (alapító)

A szakértő szerint az új frakció tagjai azt mondják, hogy nem értenek egyet az Európai Unió jelenlegi működésével, nem akarnak több hatáskört átadni a brüsszeli vezetésnek, és másként gondolkodnak a migráció kérdéséről is.

A műsorban még szó volt arról is, hogy

• Miért él a francia társadalomban még mindig egy erős baloldali kultúra, amelyet ha radikális jobboldali győzelem veszélyeztet, akkor képes azonnal összefogni?
• Miért kampányolt a mainstream francia sajtó 80 százaléka a Nemzeti Tömörülés ellen?
• A kampány során mind Mélenchon, mind pedig a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella megígérte, hogy eltörlik a rendkívül népszerűtlen nyugdíjreformot, ami 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt. Várható-e ebben a témában érdemi együttműködés közöttük?
• Ki lehet a következő francia miniszterelnök? Milyen mozgástere lehet, amennyiben egy kényszerű társbérlet valósul meg?
• A Patrióták Európáért nevű új frakció milyen esélyekkel fut neki az európai parlamenti politizálásnak?

(Borítókép: Yann Casper. Fotó: Papajcsik Péter / Index)