Szijjártó Péter: A kormány új szintre emelné a kétoldalú kapcsolatokat Ukrajnával

2024. július 9. és 11. között tartják a NATO 2024-es washingtoni csúcstalálkozóján, melyen a szervezet mind a harminckét tagja részt vesz. A csúcstalálkozó ugyan a szervezet megalakulásának 75. évfordulójára is emlékezik, de az egyik fő témája az ukrajnai háború. Ezt jól tükrözi a csúcs hivatalos címe – „Ukrajna és a transzatlanti biztonság” – is.

Az eseményen jelen van Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, akik a washingtoni ott-tartózkodásukat felhasználják a kormány „békemissziójának” folytatására is. A legújabb fejleményekről Szijjártó Péter számolt be washingtoni sajtótájékoztatóján.

Törökországban talált szövetségesre a magyar kormány

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kijevi, moszkvai és pekingi látogatás után kedd este Washingtonban volt a magyar kormány békemissziójának negyedik állomása, amikor is Orbán Viktor Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt.

Hangsúlyozta, hogy a török fél jelentőségét kiemeli, hogy az elmúlt két és fél év egyetlen sikeres közvetítési kísérlete az ő nevükhöz fűződik, hiszen Törökország volt az, amely képes volt a fekete-tengeri gabonamegállapodást tető alá hozni, és így sikerült elkerülni az élelmiszer-ellátási válságot a világ néhány pontján.

Kiemelte, hogy a következő időszakban a törökökkel méginkább összehangolják a munkájukat a nemzetközi szervbezetekben, annak érdekében, hogy a béke egyáltalán mint téma visszajöhessen a nemzetközi szervezetek napirendjére. Szerinte a béke mint kifejezés is illegitimmé vált az elmúlt időszakban, és teret nyert a háborús kommunikáció.

A törökökkel összefogunk annak érdekében, hogy a következő időszakban a nemzetközi szervezetekben a béke, mint kifejezés, mint tartalom, mint mondanivaló legitimitását vissza tudjuk adni

– fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy a közelmúltban nemcsak Orbán Viktor, hanem Erdogan is találkozott Vlagyimir Putyinnal, így ők ketten rendelkeznek a legtöbb információval a háborús helyzetről. Közös álláspontot foglaltak el abban a kérdésben is, hogy csak olyan békekonferenciának lehet egyedül esélye a rendezéshez való hozzájárulásra, amelyen mindkét fél, vagyis Ukrajna és Oroszország is részt vesz.

Kudarcot vallott az amerikaiak stratégiája

A külgazdasági és külügyminiszter arra is kitért, hogy két és fél év telt el az orosz-ukrán háborúból, ami elég hosszú idő arra, hogy bizonyos következtetéseket le lehessen vonni. Úgy gondolja, az teljesen egyértelmű, hogy a stratégia, amit eddig az amerikaiak követtek és az európaiak másoltak, az kudarcot vallott.

Szerinte ha megnézzük, hogy hol tartottunk két és fél éve és most hol tartunk, akkor a helyzet jelenleg sokkal rosszabb: sok ezer halott, sok millió menekült, egy lerombolt ország, egyre durvuló fronthelyzet, egyre kegyetlenebb és brutálisabb háborús események, egyre súlyosabb eszkalációs kockázat.

Szerinte olyan stratégiára van szükség, amely megnyitja a kommunikációs csatornákat, amely visszaadja a diplomáciának a legitimitást. Szerinte nonszensz, hogy a nemzetközi politikában megkérdőjelezik a diplomácia létjogosultságát.

A diplomácia nem az, hogy csak azzal beszélek, akivel mindenben egyetértek (...) A diplomácia arról szól, hogy mindenkivel beszélni kell. Még konfliktusban is beszélni kell

– tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy ők a következő időszakban is ezt az utat szorgalmazzák. Ennek jegyében találkozott Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ennek jegyében ült le tárgyalni ő maga is Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

Felhívta a figyelmet, a beszélgetések azt mutatják, hogy hatalmas nézetkülönbségek vannak a két háborúzó fél között, így szerinte nagyon sokat kell még dolgozni ahhoz, hogy eljussunk a békéhez, de mindenképp dolgozni kell rajta.

Új szintre emelnék a kétoldalú kapcsolatokat Ukrajnával

Beszámolt arról is, hogy ukrán kollégájával miről tárgyaltak kedden. Elmondása szerint arról beszéltek, hogy a két ország együttműködésében az európai uniós csatlakozási tárgyalás megindítása új fejezetet nyit meg, ugyanis az ukránok egy európai uniós dokumentumban vállalták, hogy a magyar nemzeti közösség elvett jogait visszaadják.

Mint mondja, ez innentől kezdve már formálisan sem csak egy kétoldalú kérdés, hanem ez egy európai kérdéssé vált, mert Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásáról szóló keretdöntés, amelyet az Európai Unió hozott, tartalmazza ezt a kitételt.

Szerinte ha ez megtörténik, és a kárpátaljai magyar kisebbség visszakapja a korábban elvett jogait, akkor az megadja a lehetőséget arra, hogy kétoldalú keretben új megállapodást kössenek a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről. Ennek érdekében készítettek egy akcióterv-javaslatot, amelyet tanulmányozási célból át is adtak Dmitro Kuleba számára. Elmondása szerint a javaslat a következő pontokat tartalmazza:

• határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztése;
• a határ két oldalán különleges beruházási-gazdasági zónák létrehozása;
• új határátkelőhelyek megépítése;
• a Tisza híd felújítása;
• új vasúti összeköttetés;
• energetikai együttműködés;
• oktatási-humán együttműködés.

Reményét fejezte ki, hogy a végén egy, a kapcsolatokat egy másik fejlesztési keretbe helyező akcióterv tud majd létrejönni.

Magyarország nemet mond Ukrajna NATO-tagságára

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva hatalmas ellentmondásról számolt be, amelynek a kezelése fejtörést okoz mindenki számára, ugyanis szerinte miközben próbálják Ukrajna számára a NATO-hoz való közeledést felvázolni, mindenki tudja, hogy az ország tagsága nem tud szóba jönni. Úgy látja, hogy úgy beszélnek a csúcstalálkozón az ukránok leendő NATO-tagságáról, mintha ők maguk úgy gondolnák, hogy az reális, miközben világos, hogy nem az.

És ebből fakadnak az olyan megfogalmazások, amelyek mindenféle nyelvtani bravúrokat tartalmaznak a csúcs zárónyilatkozatában, mert gondoljunk csak bele, hogy ha Ukrajnát felvenné a NATO, akkor azzal gyakorlatilag egy folyamatos, nyílt és rendkívül veszélyes háborús fenyegetésben élnénk, mivel Ukrajna NATO-tagsága előrevetítené a NATO és Oroszország közvetlen összetűzését

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Szerinte ezt nyilvánvalóan senki nem akarja, azonban a mainstream azt sugalmazza, hogy minél szorosabb együttműködésre van szükség.

Szijjártó Péter tudatta, hogy Magyarország csakis úgy volt hajlandó elfogadni az ülés zárónyilatkozatát, hogy abban az is szerepel, hogy Ukrajna esetleges jövőbeli csatlakozásáról egyhangúsággal kell dönteni, minden egyes tagállamnak hozzá kell ehhez járulnia.

Tehát Ukrajna NATO-ba történő meghívása most sem történik meg, a tagságról effektíve nem tud szó lenni. Persze mindenki a kommunikációban el fogja mondani, hogy ez mennyire fontos

– állapította meg a miniszter.

Magyarország kimarad Ukrajna támogatásából

Szijjártó Péter arra a kötelezettségvállalásra is kitért, amelynek értelmében a szövetségeseknek 2024-re a bruttó hazai termékük (GDP) legkevesebb két százalékára kellett emelniük a védelmi költségvetésüket, ennek 20 százalékát pedig a hadiipar és a hadsereg fejlesztésére kell fordítani.

Szavai szerint korábban így mérték, hogy ki a jó és megbízható szövetséges, hogy mennyivel járul hozzá a sajátján keresztül a szövetség biztonságához, hogy vesz részt a missziókban, mennyi pénzt költ erre. Szerinte ez mostanra megváltozott, és inkább azt veszik számításba, hogy ki mennyit segít Ukrajnának. „De Ukrajna nem is tagja a NATO-nak, és a NATO biztonsága sem azon múlik, hogy Ukrajna milyen erős, hanem hogy mi milyen erősek vagyunk” – tette hozzá a tárcavezető.

Aláhúzta, hogy a harminckét tagállamból a hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg huszonhárom teljesíti a kétszázalékos célkitűzést – Magyarország immár harmadik éve –, viszont vannak, akik ebbe beleértik az Ukrajnának átadott fegyvereik értékét is, miközben az nem a szervezet kollektív biztonságát erősíti.

Tehát ez is egyfajta képmutatás, miután a NATO ereje, a NATO védelmi képessége a saját erőnkön, és nem Ukrajna erején múlik, mert a NATO nem egy támadási szövetség, hanem védelmi szövetség, amely azért jött létre, hogy meg tudjuk védeni magunkat a külső támadásoktól

– szögezte le.

A miniszter kiemelte azt is, hogy Magyarország megbízható szövetségesként továbbra is arra fókuszál, hogy a NATO erős legyen, és ne sodródjon bele az ukrajnai háborúra. Utóbbi szempontból veszélyesnek nevezte azt az elfogadásra váró döntést, amelynek értelmében a szövetség Ukrajnát támogató missziót indít a fegyverszállítások és a katonai kiképzés koordinálására.

Itt egyértelmű megállapodást kötöttünk, a mostani főtitkár és a leendő is vállalta, hogy ezt önmagára nézve is kötelezőnek tekinti: magyar katona ilyen műveletben nem vesz részt, Magyarország területét ilyen műveletekre nem használhatják, magyar költségvetési forrást erre nem fordíthatnak

– húzta alá, hozzátéve, hogy Magyarország kimarad az Ukrajna számára létrehozott hosszú távú finanszírozási alapból is.