Elszabadultak az európai ingatlanárak, és sokan a turistákat okolják miatta

A kontinensek közül minden évben Európa vonzza a legtöbb turistát. Az idei szezonban viszont több népszerű európai nagyvárosban is komoly tömegtüntetéseket szerveztek a helyi lakosok a brutális mennyiségű látogató miatt.

Velencében, Barcelonában (vagy épp más spanyol városokban) is gyakrabban szerveznek turizmus elleni tüntetéseket, mint a korábbi években. A portugál fővárosban, Lisszabonban, Prágában, valamint  Amszterdamban pedig egyre több a beszámoló a látogatók és a helyiek közötti összetűzésekről.

Modern kori Monopoly

A lakások bérleti díjai azért emelkednek, mert a tulajdonosoknak jobban megéri rövid távon kiadni az ingatlanjaikat turistáknak, mint például egy hosszú távra szóló szerződésben alacsonyabb, fix bérleti díjat beszedni a helyi albérlőktől.

A pár napra szóló ingatlan-bérbeadások jelensége egyébként azért is harapódzott el ennyire, mert a turistavárosok lakástulajdonosai rákaptak az online szálláshelyfoglaló és -megosztó oldalakra.

Eközben az ingatlanárak a lakbérekkel párhuzamosan szintén az egekben, ugyanis a vagyonos befektetők felvásárolják a népszerű városok ingatlanjait, hogy új szállodákat fejlesszenek, vagy Airbnb-lakásokat alakítsanak ki ott. Az ingatlanforgalmi szektor fő szereplői minden turistavárosban konkrétan egy valódi Monopolyt játszanak, ezzel pedig brutális kínálati hiányt okoznak az ingatlanpiacon. Ez a hiány pedig olyan magasra tornázza az árakat, hogy a lakások elérhetetlenné válnak a középosztály számára, jelentős társadalmi feszültségeket okozva ezzel a népszerű üdülővárosokban.

A kontinens egyik kulcságazata

Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a turizmus gyakran az európai városok első számú bevételi forrása, és különösen igaz ez a dél-európai települések esetében. Az Európai Unió becslése szerint az iparág nem kevesebb mint 12,3 millió embert foglalkoztat, vagyis a 199 millió európai munkavállaló 6 százaléka ebből az ágazatból keresi a kenyerét. Ilyen foglalkoztatottsági adatok mellett nem meglepő az sem, hogy

Ennek ellenére Dél-Európában kifejezetten jellemző, hogy a helyi lakosok valójában nem sokat érzékelnek a turisztika rekordbevételeiből. Az idegenforgalmi szektor hiába termel elképesztő profitokat, ha ezzel együtt az ágazatban dolgozó munkavállalók fizetései nem emelkednek – a bérleti díjaik viszont igen, az ingatlanok, a korábban megszokottnak számító szolgáltatások pedig megfizethetetlenné válnak. Ilyenből elég csak egy mindennapi példára gondolni: az üdülővárosokban az éttermek már olyan árakat számítanak fel, amelyeket csak a turisták engedhetnek meg maguknak. Az általános lakhatási válság mellett az ilyen apró dolgok miatt is sokan másodrendűnek érzik magukat saját városukban – írja a DW.

Bár sokaknak van jövedelme a turizmusból, csak kevesen keresnek jól, nemhogy biztonságosan megélnek, ugyanis a legtöbb bér túl alacsony

– hívta fel a figyelmet az egyenlőtlenségre Sebastian Zenker, a Koppenhágai Üzleti Iskola turizmus- és marketingszakértője a DW-nek.

Akkor hol a pénz?

Felmerülhet a kérdés, hogy ha nem a helyieknél, akkor hová megy az a sok pénz, amit az Európába utazók költenek. Egy másik szakértő, Paul Peeters, aki a hollandiai Breda University of Applied Sciences kutatója, arra hívja fel a figyelmet, hogy a turisták nagy része eleve nem a helyi vállalkozásoknál költ pénzt, tehát az általuk hozott bevétel oroszlánrésze soha nem is kerül be a lokális gazdaság vérkeringésbe.

„A körutazásokon részt vevők általában a fedélzeten alszanak és esznek. Azok, akik üdülési csomagokat vásárolnak, és a nagy szolgáltatókon keresztül foglalnak repülőjegyet, szállodát és étkezést, ritkán költenek sok pénzt a már előre megvásárolt szolgáltatásokon kívül” – tette hozzá a holland szakember. 

Habár a városban élőknek sok hasznot nem hoznak, a turisták hozzájárulnak a környezetszennyezéshez, és értékes erőforrásokat, például vizet fogyasztanak – az olaszországi Capri városa például nemrégiben kénytelen volt pár napra kitiltani a turistákat vízhiány miatt.

Általánossá válnak a korlátozások

A szakértők szerint a helyiek és a turisták közötti feszültségekre az a megoldás, ha a kormányzatok vagy az önkormányzatok beavatkoznak a piaci folyamatokba. Sok helyen a politikusok el is kezdtek cselekedni. Amszterdam városvezetése áprilisban korlátozta az új szállodák építését, a város emellett célzott demarketingkampányokkal – olyan intézkedésekkel, amelyek csökkentik egy adott termék iránti keresletet bizonyos célcsoportok körében – próbálta megfékezni a buli- és drogturizmust.

Lisszabonban vagy éppen Palma de Mallorcán is olyan ütemben zajlik az új üdülőhelyek létrehozása, hogy az már teljesen tarthatatlan ingatlanárakat eredményez. A hatóságok most a portugál fővárosban és a Baleári-szigetek székhelyén is megpróbálják megfékezni a nyakló nélküli fejlesztéseket. Például már nem adnak ki új engedélyeket az olyan online platformokon, mint az Airbnb, több ezer szálláshely engedélyét – a lejárat után – pedig bevonják majd.

A luxusturizmus hátulütői

Amszterdamhoz hasonlóan Mallorca is próbálja lerázni magáról a buliváros imázsát, például fontolgatják, hogy a nagy óceánjáró hajók többé ne köthessenek ki a városban – ez egy olyan intézkedés, amit a hollandok már bevezettek.

Úgy tűnik, a Baleári-szigetek fővárosának városvezetése is észrevette azt a szakértők által hangoztatott jelenséget, hogy a turisták pénzének nagy része nagyvállalatoknál és nem a helyi szereplőknél köt ki. Ezért

Azonban a helyiek egy része szerint a pénzes turisták odacsalogatása még rontani is fog az alapvető helyzeten. Macia Blázquez-Salom, egy Palma de Mallorcán élő földrajzprofesszor és aktivista szerint a luxusturizmus bátorítása csak tovább fokozná a vagyoni egyenlőtlenségeket a szigeten.

Az aktivista véleménye szerint a tehetősebb turistáknak magasabbak az elvárásaik, több vizet fogyasztanak, inkább több rövid kirándulást tesznek, és szükség esetén ingatlant is tudnak vásárolni. Kifejtette, hogy valójában az ilyen turisták megjelenése volt az, ami fellendítette a dzsentrifikációt – vagyis azt a jelenséget, amikor a vagyonosabbak kiszorítják a szegényebb őslakókat egy területről –, és vagyonos turisták okozták az ingatlanspekuláció elharapódzását is. A luxusturizmus tehát sokkal több közvetlenebb és negatívabb hatással lehetett a helyi lakosok életére, mint a nagyüzemi üdültetés.

Sokaknak már nem úri muri az utazás

Látható folyamat, hogy bizonyos európai üdülővárosok tudatosan törekednek az elitizálódásra. A városok exkluzívvá válásának folyamata azért történik, mert bizonyos helyekre kezd kezelhetetlen mennyiségű turista áramlani. A globális turizmus fellendülése mögött gazdasági okok állnak. Az egyik legfontosabb tényező, hogy a világban megjelent egy új középosztály, amelynek gerincét a feltörekvő gazdaságok (például Kína, India és Dél-Korea) egyre tehetősebb polgárai adják. Ezekben az országokban az emberek jövedelme és életszínvonala növekszik, ami lehetővé teszi számukra, hogy több pénzt fordítsanak utazásra és külföldi pihenésre, esetleg ingatlanvásárlásra – írja az El País.

(Borítókép: Egy turizmusellenes tüntetés Barcelonában, Spanyolországban 2024. június 19-én. Fotó: Paco Freire / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)