Ezért szárnyal az ukrán drónipar

„Mi egy mérnöki kultúra vagyunk” − mondta Dmitro Simkiv, a Microsoft ukrajnai irodájának korábbi vezetője, aki jelenleg az AeroDrone, az ország egyik legnagyobb UAV-gyártójának partnere. „Ha látunk egy problémát, megoldást keresünk, és ez gyakran egy kreatív megoldás − ötletes és leleményes”. Ennek a kultúrának tulajdonítja, hogy a jóval kevesebb pénzből dolgozó ukrán drónfejlesztők miért tartanak lépést az orosz technológiai fejlődéssel − írja riportjában a Foreign Policy. 

Ukrajnában senki sem lepődött volna meg, ha a kormány úgy döntött volna, hogy a dróngyártást egy olyan óriási állami vállalatnak delegálja, mint amilyenek a gazdaság többi részét még mindig uralják.

Ehelyett a magánszektorra fogadtunk. A vállalkozókra és az innovátorokra, akik gyorsabban tudnak lépni, mint a kormányzat

− mondta Alex Bornyakov, Ukrajna digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettese.

Dereguláció

Az első lépés a dereguláció volt − amit a tisztviselők a bonyolult ukrán jogi rendszer tucatnyi módosításaként jellemeztek. Az eljárásokat egyszerűsítették, a határidőket lerövidítették. A vámszolgálat eltekintett a hozzáadottérték-adótól és az importvámoktól a legtöbb drónalkatrész esetében. A legfontosabb korai változások közé tartozik, hogy drasztikusan egyszerűsítették azokat a lépéseket, amelyeket egy vállalatnak meg kell tennie ahhoz, hogy a hadseregnek való értékesítéshez szükséges tanúsítványt megkapja.

Korábban ez három-öt évig tartott, és szükség volt valakire, akinek befolyása volt, hogy segítsen keresztülvinni a dolgot

− mondta Bornyakov. Most a dróngyártók szerint a folyamat ritkán tart tovább két-három hónapnál.

A második nagy lépés a szovjet időkből származó védelmi nyereség felső határának eltörlése volt. A régi parancsuralmi gazdaságban a fegyvergyártóknak tilos volt évi 3 százalékos profitnál többet realizálniuk.

Ez óriási gátat szabott az innovációnak. A háromszázalékos nyereséglimit nem hagyott pénzt kutatásra és fejlesztésre. Ma még mindig meg van szabva a nyereség felső határa − de 25 százalékban. Hirtelen a haditechnikába való befektetés nyereségessé vált. Ez pedig forradalmat indított el a dróniparban

− mondta Valerii Jakovenko, a DroneUA társalapítója, aki ma az egyik legnagyobb UAV-gyártó.

Más változtatások célja az informatikai innovációs kultúra támogatása. A Digitális Átalakulás Minisztériumának Diia.City nevű programja adókedvezményeket biztosít számos informatikai vállalkozás számára, beleértve a védelmi technológiával foglalkozó vállalatokat is.

A tagvállalatok feleannyi társasági adót fizetnek, mint más ukrán vállalatok: 18 százalék helyett 9 százalékot. Alkalmazottaik csak 5 százalékos jövedelemadót fizetnek, ami kevesebb mint egyharmada a normálisnak. Az átváltható kötvények − a Szilícium-völgyből kölcsönzött induló vállalkozások finanszírozási eszköze, amely lehetővé teszi a hitelek későbbi részvényekre történő átváltását − megkönnyítik a befektetések vonzását.

Egy másik kezdeményezés, a Brave1 támogatást nyújt a dróngyártóknak, és minden részt vevő cégnek garantáltan lehetőséget biztosítanak arra, hogy termékét a védelmi minisztériumnak ajánlja. A támogatások csekélyek, tavaly 25 ezer dollárban maximálták őket, de gyakran elegendőek ahhoz, hogy egy induló vállalkozásnak segítsenek megépíteni egy kezdeti prototípust − talán rotorokat adnak hozzá egy hagyományos négyrotoros eszközhöz, vagy új elektronikus zavaróeszközt fejlesztenek ki a csapatok mozgásának az ellenséges drónok elől való elrejtésére.

A háború első heteiben a drónokat elsősorban felderítésre használták − azért, hogy kiszúrják az ellenséges állásokat, és segítsenek a tüzérségnek pontosabban irányítani a támadásokat. Az ukránok olyan kereskedelmi drónokra támaszkodtak, mint amilyeneket békeidőben esküvők és ingatlanok fényképezésére használnak. Hamarosan azonban mindkét fél kifejlesztett támadó drónokat. Néhányuk nem sokkal nagyobb, mint egy hobbidrón, mások, amelyeket eleinte Törökországból vagy Iránból vásároltak, akár 30 láb szárnyfesztávolságúak is lehetnek.

Ma már Ukrajna és Oroszország is drónokat használ hasznos terhek több száz mérföldes távolságra történő szállítására. A frontvonal feletti égboltot, amely egyébként kísértetiesen emlékeztet a verduni és a somme-i lövészárkok vonalaira, drónok zümmögése tölti be. Egyesek a csapatok mozgását figyelik, mások üldözést folytatnak.

Élénk iparág született

A vállalkozói energia és a kormányzati segítség kombinációja több mint két évvel a háború után élénk iparágat hozott létre. A legnépszerűbb termékek a kis méretű, 7-10 hüvelyk hosszú, első személyben irányított öngyilkos drónok, amelyeket rotorok hajtanak. Gyakorlatilag minden frontvonalbeli egység használja őket, és egy jó kezelő naponta akár 15-öt is ki tud küldeni. A legkifinomultabb eszközök kis repülőgépekre hasonlítanak, akár 30 láb széles, rögzített szárnyakkal. Tengeri drónok is léteznek mindenféle formában és méretben, és a következő eszközök a földi drónok lesznek − olyan autonóm járművek, amelyek képesek olyan összetett feladatokra, mint az orvosi evakuálás, az aknamentesítés és a harci feladatok.

Senki sem tudja biztosan, hogy a drónpiac mekkora részét irányítja a központi kormányzat. A regionális kormányok, sőt falvak is vásárolnak UAV-kat, hogy a hadseregnek adják; ugyanígy tesz néhány nemzeti jótékonysági szervezet is, amelyek üzenetküldő platformokon gyűjtik össze a kisebb adományokat.

Két híres jótékonysági alapítvány − az egyiket egy korábbi tévés műsorvezető, Szerhij Prytula, a másikat pedig Szerhij Sternenko aktivista vezeti − több tízmillió dollárt gyűjtött össze drónokra és más katonai felszerelésekre. De számos más kisebb önkéntes csoport is gyűjt pénzt a közösségi médián keresztül.

Nem mindenki elégedett a kormány drónipar támogatására tett erőfeszítéseivel.

A hatóságok nagy lépéseket tettek, hogy megkönnyítsék a gyártók dolgát. De ez nem elég

− mondta Max Subbotin, az Armadrone szóvivője. 

A veteránok által alapított, egyre növekvő vállalat, az Armadrone közepes méretű, merev szárnyú fegyverekre specializálódott, amelyek magasan és szokatlanul csendesen repülnek, hogy akár 28 mérföldre lévő célpontokra is lecsapjanak. A cég 2023-ban nyert el egy kormányzati szerződést, és Subbotin elmondta, hogy több mint 300 darabra érkezett újbóli megrendelés. Idén azonban a minisztérium elutasította a szerződés megújítását.

Azt mondják, hogy elfogyott a pénzük

− mondta Subbotin.

Az ukrán költségvetés nagyjából felét − közel 40 milliárd dollárt − a védelemre fordítják. Az elmúlt két évben Kijevnek sikerült ezt a számlát adóbevételekből fedeznie, de minden más, a társadalombiztosítástól kezdve az egészségügyi rendszerig, a külföldi adományozóktól, elsősorban az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól függ. A probléma az, hogy a külföldi finanszírozás bizonytalan, a védelmi szükségletek pedig egyre nagyobbak − a drónok, de más felszerelések és a fizetések tekintetében is.

Más kritikusok azon tűnődnek, hogy az állami tulajdonú bankokat miért nem ösztönözték arra, hogy hitelezzenek a dróngyártóknak. Az iparágban pedig sokan azt remélik, hogy a külföldiek − kormányok és védelmi vállalatok − közvetlenül befektetnek az ukrán hadsereg számára drónokat gyártó vállalatokba. Ukrajna már most is gyárt fegyvereket az Egyesült Királyság és Lettország által vezetett 14 országból álló európai drónkoalíció számára, Dánia és Hollandia pedig további beszerzésekre vonatkozó megállapodásokat írt alá Kijevvel.

Ukrajna elveszítheti a drónháborút

Egyes nyugati szkeptikusok attól tartanak, hogy Ukrajna elveszíti a drónháborút. Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, aki időt és forrásokat áldozott az ukrán technológiai ipar támogatására, 2023 végén látogatást tett az országban, és éppen ezt állapította meg. Oroszország több mint kétszeresére növelte katonai kiadásait az invázió kezdete óta. A lőszergyárakká átalakított bevásárlóközpontokban éjjel-nappal gyártják a hadianyagot. Különös aggodalomra ad okot Oroszország nagy teljesítményű Orlan–10 megfigyelő drónja és Lancet támadó drónja, valamint Moszkva előnye az elektronikus hadviselésben, amelyet a másik fél jeleinek zavarására és kezelőinek összezavarására használnak.

Az ukrán gyártók szerint Ukrajna az elektronikus hadviselés terén is felzárkózott Oroszország kezdeti fölényéhez. Az egyik terület, ahol Kijev előrébb jár: az autonóm navigáció olyan helyeken, ahol nincs GPS. A jövő kérdése a pénz.

Az Ukrajnára leselkedő kihívást a rendelkezésre álló pénzeszközök jelentik, mind a kutatás-fejlesztésre, mind az ellátásra

− mondta Simkiv 

Mind a kormány, mind a dróngyártók már most azon gondolkodnak, hogy mi lesz a háború után. A gyártók polgári alkalmazásokról − rövid és nagy hatótávolságú szállítás, légi megfigyelés, elsősegélynyújtás − és külföldi piacokról álmodnak. A tisztviselők azon gondolkodnak, hogy a drónipar deregulációjának tanulságait más ágazatokban is alkalmazni lehet-e, és így zárható-e a szakadék a két ukrán gazdaság között.

Hatalmas vita lesz. De biztos vagyok benne, hogy néhányat a most hozott rendelkezésekből ki fogunk terjeszteni

− mondta Bornyakov miniszterhelyettes.

(Borítókép: Egy ukrán katona közepes hatótávolságú felderítő drónt indít Harkiv régióban 2024. június 19-én. Fotó: Inna Varenytsia / Reuters)