Ukrajna végre oda csaphat, ahol Oroszországnak fáj, de lehet, már késő

Bankir és emberei több mint két éve próbálják leküzdeni az orosz támadásokat az ukrán frontvonalak mentén, de most végre lecsaphatnak oda is, ahol tényleg fáj az oroszoknak: Oroszország saját területére – írja a CNN.

Bankir szerint az Egyesült Államok és a többi szövetséges arra vonatkozó engedélye, hogy nyugati fegyvereket használhassanak az Oroszország területén belüli csapásokra, óriási hatással volt a frontvonalra.

„Célpontokat semmisítettünk meg Oroszországon belül, ami több sikeres ellentámadást tett lehetővé. Az orosz hadsereg többé nem érezheti magát büntetlenül és biztonságban” – mondta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) magas rangú tisztje.

A szerző felhívta a figyelmet, hogy miután a lőszer- és létszámhiány miatt Kijev hosszú hónapokon keresztül hátráltatva volt, most végre teljes mértékben ki tudja használni azt a nyugati katonai segélyt, amely nemrég több hónapos késlekedés után kezdett megérkezni az országba.

A fronton lévő katonák arról számoltak be, hogy hála a szállításoknak, beköszöntött a változás, ugyanis mostantól az arzenált arra is használhatják, hogy a határon túlra mérjenek csapást bizonyos katonai célpontokra, amelyek Oroszország ukrajnai offenzíváját támogatják.

Nap mint nap láthatjuk a segélyek hatását. A tüzérség, a nagyobb hatótávolságú, többszörös rakétaindító rendszerek különböző típusú lőszerekkel és szubmunícióval… ez hatással van az általános harctéri képre

– mondta Ivan, a 148. tüzérdandár tisztje.

„A leghatékonyabb fegyverrendszereket telepítjük azokon a területeken, ahol az oroszok megpróbálják áttörni a védelmi vonalakat, aminek köszönhetően jelentősen lelassult az orosz előrenyomulás” – tette hozzá.

A lap szerint ugyan Kijevnek nem sikerült nagy területrészeket visszaszereznie, a katasztrófát sikeresen elhárította: megakadályozta Ukrajna második legnagyobb városának, Harkivnak az elfoglalását.

Tragikus pillanat, de egyben fordulópont Ukrajna számára

A Harkivi terület északi része – beleértve Izjum, Kupjanszk és Balaklija városát – nem sokkal azután került orosz kézre, hogy Moszkva 2022. február 24-én megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen.

A megszállás brutális volt. Amikor a területet 2022 őszén felszabadították, az ukrán csapatok megdöbbentő háborús bűnökre találtak bizonyítékokat. Több tömegsírra és kínzókamrára is rábukkantak.

Idén májusban, kihasználva Ukrajna súlyos lőszerhiányát és a Nyugat tétlenségét, Oroszország újabb nagy erejű támadást intézett a térség ellen. A következmények halálosak voltak. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala szerint csak májusban legalább 174 civil meghalt és 690 megsebesült Ukrajnában. A polgári áldozatok több mint fele Harkivban volt, pedig az az ország egészéhez képest viszonylag kis területet ölel fel.

Olekszij Melnik nemzetközi biztonsági szakértő, egykori ukrán védelmi tisztviselő, a kijevi Razumkov Központ munkatársa azt nyilatkozta, hogy a Harkivtól északra fekvő, korábban felszabadított területek újbóli megszállása „tragikus pillanat” volt Ukrajna számára. De ez egyben jelentős fordulópontot is jelentett.

Változást okozott nyugati partnereink álláspontjában, arra ösztönözte őket, hogy legalább részben szüntessék meg a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat

– értékelte a döntés jelentőségét.

Az eszkalációtól tartva az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek korábban megtiltották Kijevnek, hogy fegyvereiket Oroszországon belüli csapásokra használják, és csupán az orosz megszállás alatt álló ukrán területekre korlátozták a fegyvereik alkalmazását. Ez lehetővé tette Oroszország számára, hogy a határ menti területeket biztonságos állomáshelyként használja offenzívákhoz és rakétatámadásokhoz.

Oroszország tudta, hogy Ukrajnának nincs kapacitása arra, hogy csapást mérjen ezekre a célpontokra az orosz területen. Ha nem születik meg a döntés (a segélynyújtásról – a szerk.), ha elveszítjük az amerikai támogatást és a katonai segítségnyújtást, az megváltoztatta volna a helyzetet

– hangsúlyozta Olekszij Melnik.

A Harkivi terület egyes részeire leselkedő orosz veszély, a megszállás lehetősége azonban meggyőzte Ukrajna kulcsfontosságú szövetségeseit, köztük az Egyesült Államokat is, hogy feloldják a korlátozásokat. Ez lehetővé tette Kijev számára, hogy eltalálja és elpusztítsa, de legalább súlyosan megrongálja a kulcsfontosságú célpontokat Oroszországon belül.

Az ukrán védelmi hatóságok szerint ezek között szerepelt egy ezredparancsnokság a Belgorodi területen, egy lőszerraktár Voronyezsben, egy drónlétesítmény és egy repülőtér Krasznodarban, kommunikációs központok Brjanszkban, és több haditengerészeti állomás a megszállt Krím félszigeten.

Az ATACMS megjelenése új lehetőségeket hozott

Melnik szerint a nagy hatótávolságú ATACMS rakétarendszerek megjelenése különös változást hozott. Míg Ukrajna korábban csak a saját maga általa gyártott drónokkal tudott csapást mérni Oroszországon belüli célpontokra, az ATACMS sokkal hatékonyabbá tette ezeket a csapásokat.

„A sebesség számít” – magyarázta. „A dróntámadásokra az oroszoknak elég órákon belül reagálniuk, mert korán észlelhetik az ukrán drónokat. Az orosz pilóták megihatnak egy kávét és elszívhatnak egy cigarettát, mielőtt beugranak a pilótafülkébe és felszállnak, hogy leszedjék őket. Az ATACMS-szel ez percek kérdése” – mondta.

Konrad Muzyka független védelmi elemző, a Rochan Consulting igazgatója, aki nemrég tért vissza Kelet-Ukrajnából, arról számolt be, hogy Oroszország már nem tudja megcélozni a Harkivi területet az SZ–300-as és SZ–400-as rakétarendszerekkel.

Ukrajna megkezdte a HIMARS csapásokat a Belgorodi területen lévő célpontokra, és arra kényszerítette az oroszokat, hogy SZ–300-as rendszerüket, amellyel Harkivot támadták, sokkal távolabbra tolják, így most Harkiv túl van az orosz SZ–300-as rendszerek hatótávolságán

– mondta.

Miközben Oroszország átállt a légi siklóbombákra – a vadászgépek által mintegy 60-70 kilométeres távolságból, Ukrajna légvédelmének hatótávolságán kívülről ledobott, felnyitható szárnyú irányított lőszerekre –, az SZ–300-as fenyegetés megszűnése legalább némi megkönnyebbülést jelentett Harkiv számára.

Az ukrán légteret továbbra is az oroszok uralhatják

Bár az új fegyverek hoztak némi változást, Ukrajna még mindig messze van attól, hogy képes legyen kiszorítani az orosz erőket a területéről – írja a szerző.

A 148. önálló tüzérdandár egy másik tisztje, a Szenátor hívójelre hallgató katona elmondta, hogy Ukrajnának még sok mindenre van szüksége.

Ez nem elég ahhoz, hogy megfordítsuk a fronton a helyzetet. Elég ahhoz, hogy visszatartsa az ellenséget, igen, de nem elég ahhoz, hogy drámai módon megváltoztassa a helyzetet. Az ellenség most kimerült, de nem semmisült meg

– mondta, rámutatva arra, hogy Oroszországnak még mindig teljes légi fölénye van Ukrajna felett.

Kijevnek most az F–16-os vadászrepülőgépek szállításával kapcsolatban vannak nagy reményeik, amelyek hamarosan megindulnak Ukrajnába, az első ukrán pilóták pedig idén nyáron fejezik be a kiképzést az Egyesült Államokban.

Muzyka szerint azonban korántsem biztos, hogy a vadászgépek hatalmas változást hoznak Ukrajnának. „Az F–16-osok az 1980-as és 1990-es évekből származó harci repülőgépek, és rosszabb képességekkel rendelkeznek, mint a legmodernebb orosz harci repülőgépek” – mutatott rá. A legújabb orosz repülőgépek valószínűleg felülkerekednének az F–16-osokkal vívott légi csatában – tette hozzá.

Ennek ellenére sem feleslegesek ezek a repülőgépek, ugyanis Ukrajna még mindig felhasználhatja az F–16-ost arra, hogy megtagadja Oroszországtól a légtér feletti ellenőrzést, és elüldözze a bombákat szállító orosz repülőgépeket.

„Ha nem lett volna a kiegészítő csomag, az ukránok most sokkal rosszabb helyzetben lennének, ugyanakkor a jelenlegi helyzet nemcsak az amerikai kongresszus intézkedéseinek hiányából fakad, hanem a Kijevben meghozott és meg nem hozott döntésekből is, különösen, ami a mozgósítást illeti” – mondta Muzyka.

Fegyverek férfiak nélkül, férfiak stratégia nélkül?

„A szélesebb körű mozgósítás bevezetéséről szóló döntés valószínűleg ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, de túl későn jött” – mutatott rá Konrad Muzyka. Az új mozgósítási törvény, amely minden 18 és 60 év közötti férfit kötelez arra, hogy regisztráltassa magát az ukrán hadseregnél, májusban lépett hatályba.

Elmondta, hogy bár Ukrajnának sikerült jelentős számú férfit toboroznia az elmúlt másfél hónapban, időbe telik, amíg ezeket az új katonákat kiképzik és felkészítik a frontra.

Az ukránok nagyon nehéz helyzetben lesznek augusztusig, szeptemberig, amikor az első mozgósítottak elkezdenek megjelenni a frontvonalon. Ha eljutnak odáig, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy augusztustól sikerül stabilizálniuk a helyzetet, de amíg ez nem történik meg, addig nagy valószínűséggel további orosz térnyerés várható

– vélekedett a szakértő.

Muzyka szerint az új fegyverek megérkezése és az újoncok megjelenése után Ukrajnának döntenie kell a következő lépésekről. „Nem világos, hogy mik a tervek. Mi a stratégia az ellentámadásokkal kapcsolatban? A probléma az, hogy Ukrajna arra vár, hogy a Nyugat milyen felszereléssel tudja ellátni őket, a Nyugat pedig arra vár, hogy Ukrajnának milyen tervei vannak a jövőre nézve” – mondta.

A cikk szerint jelenleg az idő a legfontosabb. Szakértők becslése szerint az év elején jóváhagyott 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomag – legjobb esetben is – legfeljebb egy évig vagy 18 hónapig tart.

Ukrajna szövetségesei a héten újabb ígéreteket tettek a fegyverekre vonatkozóan, miközben a washingtoni NATO-csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij elnök a fegyverhasználatra vonatkozó valamennyi korlátozás feloldását követelte. A CNN szerint figyelembe véve, hogy a novemberi amerikai választásokat nagy valószínűséggel Donald Trump nyeri, az ukrán elnöknek kevés ideje van ezt kilobbizni.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan figyelemmel kíséri, keddi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.