Békés diáktüntetésnek indult, véres, több mint száz áldozattal járó leszámolás lett
![AFP 20240719 364H2V2 v3 HighRes TopshotBangladeshUnrestStud](https://kep.index.hu/1/0/5735/57359/573590/57359067_86a71726e1fbce201d0e16c95887e131_wm.jpg)
További Külföld cikkek
-
Orbán Viktor a belső politikai és gazdasági problémáit oldaná meg a békemissziójával – állítja egy ukrán szakértő
- Izraeli légicsapás ért egy jemeni kikötővárost, többen meghaltak
- Erdogan nem tervezi a tárgyalások újrakezdését Ciprussal
- Több holttest is előkerült a Himalája idei „nagytakarításán”
- Ezek most az Európába vezető legnépszerűbb menekültútvonalak
Még július 1-jén kezdődött egy békés tüntetéshullám a közel 170 milliós lélekszámú, dél-ázsiai Bangladesben, miután az ország legfelsőbb bírósága úgy döntött, visszaállítja az egyszer már eltörölt kvótarendszert, ami a kormányzati állások harminc százalékát az 1971-es függetlenségi háborúban harcoló szabadságharcosoknak és az ő családjaiknak biztosítja.
Ez pedig rendkívül zavarja a pályakezdő diplomásokat, illetve a felsőfokú tanulmányaikat jelenleg végzőket, mivel a világ egyik legszegényebb országának számító Bangladesben
a kormányzati munkahelyek stabilabbnak számítanak, és a piaci munkahelyekhez képest a fizetés is magasabb, miközben pályakezdőként máshol eleve nehéz munkát szerezni.
A legfrissebb, 2022-es adatok szerint a 170 milliós országban 800 ezer diplomás munkanélküli van, ami 12,5 százalékos arányt jelent – ez közel háromszor több, mint a teljes népességre vetített munkanélküliség. Ezekre a munkahelyekre pedig nagy is a jelentkezés a pályakezdők részéről: a Bloomberg szerint 3000 meghirdetett állásra évente 400 ezer friss diplomás jelentkezik.
Ráadásul a kvóta nem kizárólag az 1971-es függetlenségi háborúban harcolókra és azok családjaira vonatkozik, hanem a nőkre, az etnikai kisebbségekre, a fogyatékkal élőkre, illetve a különböző hátrányos helyzetű csoportokra is, így pedig az állami munkahelyek nem 30, hanem 56 százalékát tartják fenn számukra.
A tüntetők ezért elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a fogyatékkal élőkön és a kisebbségeken kívül a kvótarendszert eltöröljék, a köztisztviselői állást pedig érdemek alapján, nem pedig kiváltság vagy származás szerint kaphassa meg valaki. Azonban a legtöbben azt kifogásolják, hogy szerintük a jelenlegi rendszer az ország miniszterelnöke, Sejk Haszina támogatóit részesíti előnyben, és annak valódi célja, hogy munkahelyeken keresztül biztosítsa a párt és kormányának megfelelő támogatását.
![](https://kep.index.hu/1/0/5735/57359/573590/57359069_baaa1bba2fb06227770028f8711522a0_wm.jpg)
A tüntetések eleinte békésen indultak, ugyanakkor a helyzetet eszkalálta, hogy Haszina miniszterelnök először az ellenzéki pártokat vádolta meg az elégedetlenség fűtésével, azonban az olajat a tűzre az jelentette, hogy
a miniszterelnök a rendőrség segítésére paramilitáris szervezeteket hívott,
miközben korábban azt ígérte, a tüntetések nyomán bekövetkezett addigi haláleseteket egy bizottság ki fogja vizsgálni.
Ugyanakkor a tüntetések intenzitása az elmúlt napokban változott: miközben az állam az internetet és a telekommunikációs csatornákat már csütörtökön korlátozta, pénteken a tüntetők egy csoportja megostromolt egy börtönt, ami során több mint száz elítéltet kiszabadítottak, ami miatt a miniszterelnök kijárási tilalmat rendelt el, sőt még a hadsereget is behívták a nagyobb városokba.
Ugyanakkor a tüntetések nem kizárólag a fővárosban, Dakkában jellemzőek, mivel összesen 26 körzetből jelentettek összecsapásokat a rendőrök és a tüntetők között. A tüntetők általában felgyújtják a rendőrségi posztokat, a rendőröket pedig kövekkel dobálják, miközben a rendőrség, a paramilitáris csoportok és a hadsereg könnygázzal és gumilövedékkel próbálja oszlatni a tömeget.
![](https://kep.index.hu/1/0/5735/57359/573590/57359071_391c9c57bd976a2b974d9f1d95454979_wm.jpg)
![](https://kep.index.hu/1/0/5735/57359/573590/57359073_a5b8fe47b422f024cccaa3f6a16e8c5a_wm.jpg)
![](https://kep.index.hu/1/0/5735/57359/573590/57359075_b17591fa75bb009568247ca7e29305ad_wm.jpg)
A kormány elmondása szerint kész lenne tárgyalni a tüntetőkkel, ugyanakkor attól a diákok elzárkóznak, amiért a rendőrség és a paramilitáris szervezetek tüzet nyitottak rájuk, és már többen is meghaltak a tüntetés során.
A The Washington Post rendőrségi és orvosi adatokra nyilatkozva úgy számol,
csak az elmúlt négy napban 110-en halhattak meg Bangladesben, miközben több ezren sérülhettek meg,
ami az elmúlt évtizedek egyik legtöbb áldozatával járó tüntetéssorozat a világ egyik legszegényebb országában. A rendőrség közleménye szerint a halottak között vannak rendőrök is, de a pontos számokat nehéz megállapítani a szinte teljesen leállított kommunikációs adatok miatt.
(Borítókép: Tüntetők összecsapnak a rendőrséggel Dakkában, Bangladesben 2024. július 18-án. Fotó: AFP)