Orbán Viktor a belső politikai és gazdasági problémáit oldaná meg a békemissziójával – állítja egy ukrán szakértő

Mint írtuk, július elején Orbán Viktor egy békemisszió keretében ellátogatott Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Washingtonba is. A találkozók után javaslatot tett az Európai Tanácsnak, hogy dolgozzanak ki egy új megközelítési módot az ukrajnai háború megoldására. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői közül is többen elutasították Orbán Viktor kezdeményezését, kiemelve, hogy a magyar miniszterelnöknek semmilyen „békemisszióra” nincs mandátuma.

Szlovákia kivételével az összes tagállam elítélte Orbán Viktor „magánakcióját”. A tagországok vezetői szerint a soros elnökség egyáltalán nem arról szól, amit Magyarország csinál, a magyar kormányfő pedig túllépte a hatáskörét. Több tagállam is úgy döntött, hogy bojkottálja a magyar soros elnökséget. Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia mellett úgy tűnik, hogy Németország sem vesz részt a magyar elnökség informális ülésein.

Alexander Hara külpolitikai és biztonsági szakértő az ukrán Fókusz hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktornak több oka is volt arra, hogy a békemissziója keretében egy nagyobb nemzetközi diplomáciai tevékenységet indítson el. 

Megjegyezte, hogy Magyarország egy kis ország, amely folyamatosan igyekszik további forrásokat találni magának. Miközben az EU-s országok csökkentik az orosz energiaforrásoktól való függőségüket, addig Budapest növelte a beszerzett orosz gáz és olaj mennyiségét. Alexander Hara szerint éppen ezért Magyarország az orosz érdekek szószólójává vált az EU-ban, a NATO-ban és az Egyesült Államokban is. 

A szakértő hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök „egyértelműen nem Ukrajna, valamint az európai közösség egészének érdekeit nézi”. Mint mondta, a magyar miniszterelnök a békekezdeményezésekkel belső politikai és gazdasági problémáit szeretné megoldani.

Orbán Viktor békemissziója

Magyarország július 1-jén vette át a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét, így a következő fél évben szimbolikusan Magyarország vezeti az Európai Uniót. Orbán Viktor ezt követően indított békemissziót, melynek első állomása egyből a soros elnökség második napján Kijev volt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Ezután a kormányfő Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta, és az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról is szót váltottak.

A magyar miniszterelnök Pekingben folytatta az útját, ahol Hszi Csin-ping államfővel tárgyalt, majd onnan indult a jubileumi NATO-csúcs helyszínére, ahol Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott egyeztetéseket. A tárgyaláson a két politikus megvitatta az orosz–ukrán háború ügyét. A miniszterelnök szerint a konfliktusban Törökország az eddigi egyetlen sikeres közvetítő, ugyanis török közvetítéssel sikerült tető alá hozni a fekete-tengeri gabonamegállapodást. 

Orbán Viktor ezt követően tárgyalt Donald Trump amerikai elnökjelölttel, akivel egy villámtalálkozó keretén belül beszélte meg a háború fejleményeit. A magyar miniszterelnök később levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben részletezte, hogy ha Donald Trump győz az ősszel esedékes amerikai elnökválasztáson, akkor azonnal béketárgyalásokat követel Oroszország és Ukrajna között.

Az ukrajnai háború fejleményeit szombaton is percről percre követjük ebben a cikkünkben.