A Kínában előállított kábítószer-alapanyag közvetítők révén árasztja el az Egyesült Államokat

További Külföld cikkek

A kínai hatóságok közönye is hozzájárult az amerikai fentanilválság kialakulásához. A szintetikus kábítószer túladagolása tavalyelőtt csaknem 74 ezer áldozatot szedett az Egyesült Államokban. Az előállításához szükséges alapanyag gyártása és terjesztése heves vitát váltott ki Peking és Washington között.

Miközben a fentanilnál is erősebb kábítószer, a nitazén terjed az európai és észak-amerikai piacon, amelyhez képest a heroin csupán gyömbérsör, az amerikai politikusok még a fentanilra hivatkozva azzal vádolják Kínát, hogy szándékosan gerjeszti a drogválságot. Megtettük a magunkét, az Egyesült Államok pedig bűnbakot keres – így reagál a kínai vezetés.

A kínai kormány valóban szabályozza a fentanil és az előállításához szükséges prekurzorok, vegyi előanyagok gyártását a nagy gyógyszergyártók esetében, a 2022-ben 160 ezerre tehető kis vegyi üzemekben, szinte háziiparban előállított hatóanyagok kereskedelmét azonban nem tudja kordában tartani – írja a Foreign Policy.

A fentanil kifejlesztése, azaz 1959 óta legkevesebb három különböző gyártási eljárást alkalmaznak, de mindegyik alapeleme az ún. prekurzor, a vegyi előanyag.

Ez a fentanilnál sokkal könnyebben elérhető, így a bűnözők már ezt vásárolják a késztermék, a végzetes drog gyártásához.

A sokféle prekurzor előállításával már a szigorú kábítószer-politikájáról elhíresült kínai szabályozás sem tud lépést tartani. Néhány éve még csak hat fentanilváltozat volt ismert, aztán egyetlen évben, 2016-ban 63 új jelent meg – 2019 óta az összes szerepel a szabályozott anyagok kínai listáján. Azóta a közvetlen fentanilszállítás Kínából az Egyesült Államokba érezhetően visszaesett.

Ugyanakkor a fentanil előállításához szükséges prekurzorok, amelyeket Mexikóban és más közép-amerikai országokban dolgoznak fel, továbbra is Kínából származnak – ismertette az amerikai külügy tavalyi jelentésében.

Ki a vásárló?

Az utcákon árusított fentanil forrása nem Kína, hanem olyan – jobbára mexikói – titkos laboratóriumok, amelyekben a kínai „kistermelőktől” vásárolt előanyagból szintetizálják a fentanilt.

Az ezzel kapcsolatos amerikai eljárások kivétel nélkül olyan kínai személyek, kisvállalkozások vezetői ellen irányultak, akik a vegyi prekurzorok előállításával foglalkoztak. Az intenzív versenyben egyébként csekély haszonra lehet szert tenni.

Miután a kínai kormány 2017-től szigorúan ellenőrizte a fentanilhoz szükséges két általános előanyag gyártását, a kis kínai gyártók azonnal áttértek négy, hasonló összetételű anyag értékesítésére.

Az amerikai kormány arra próbálta rávenni Kínát, hogy alkalmazza a KYC, a Know your customer, a Tudd, ki a vásárlód-elvet, ez azonban költséges, így a végrehajtás egyelőre várat magára. Kína akkori nagykövete 2022-ben azzal érvelt, hogy a KYC „messze meghaladja” országa kötelezettségeit az ENSZ kábítószer-ellenes egyezményei szerint.

A drog és a pénzmosás

A kis kínai gyártók egyszerű, névtelenséget szavatoló, ugyanakkor az azonnali fizetést támogató alkalmazásokkal könnyítik meg a rendelések leadását. Kriptovalutát is elfogadnak annak ellenére, hogy ezek a tranzakciók 2021 szeptembere óta illegálisak Kínában.

Kínának kulcsszerepe van az amerikai fentanilválságban, az ottani gyártók ugyanis az előállításhoz szükséges prekurzorok legnagyobb beszállítói. Ugyanakkor a népes ázsiai ország a fentanil értékesítését elősegítő pénzmosó bűnszervezetek működési bázisa.

A kínai pénzmosó szervezetek olcsóbbak, gyorsabbak és biztonságosabbak minden versenytársuknál. A kolumbiaiak 13-18 százalékos jutalékért dolgoznak a kínaiak 1-2 százalékával szemben – állítja a Kábítószer-ellenes Hivatal, a DEA veterán ügynöke. Thomas Cindric szerint olyan kínai mosók is akadnak, akik fél százalékkal megelégszenek.

Az amerikai és kínai hatóságok egyaránt nehezen veszik fel a küzdelmet a modell ellen, mert mellőzi a határokon átnyúló fizetési rendszert, például a SWIFT-et, amit mindkét országban szigorúan ellenőriznek.

(Borítókép: Joe Lamberti / The Washington Post / Getty Images)