Nagyobb sebességre kapcsolt az Egyesült Királyság, 2027-re készen akarnak állni a háborúra

A brit vezérkari főnök újságíróknak elmondta, hogy a Nyugat „a bizonytalanság tengelyével” néz szembe, melynek négy tagja (Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea) komoly katonai ambícióval rendelkezik, és nem lesz rest azt bevetni egy későbbi konfliktusban, a hadszíntéren − írta meg a The Guardian.

Walker úgy érvelt, hogy az Egyesült Királyságnak és szövetségeseinek készen kell állniuk arra, hogy „három éven belül elrettentsék őket vagy háborút vívjanak”, amelyet Kína Tajvannal szembeni ellenséges magatartására és Irán nukleáris ambícióira alapozott.

A hadsereg vezetője idézte azokat az amerikai véleményeket, melyek szerint Hszi Csin-ping kínai elnök azt kérte, hogy országának hadserege álljon készen arra, hogy 2027-ben lerohanja Tajvant − valamint az aggodalmakat, hogy Irán megpróbálhatja megszegni az atomalkut, amelynek célja, hogy megakadályozza atomfegyver kifejlesztését, miközben Ukrajnában háború dúl.

Walker azt is kijelentette, hogy fő célja, hogy a brit hadsereg „három éven belül megduplázza harci erejét, és az évtized végére megháromszorozza”, de nem pluszerőforrások bevonásával, hanem az ukrajnai harcmezőkre kifejlesztett technológiák és technikák, például drónok alkalmazásával.

A háború felé vezető út még elkerülhető

Beszédének fő részében nem fejtette ki a globális fenyegetések jellegét, de amellett érvelt, hogy az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kölcsönös függőség egyre erősödik, amint azt Ukrajnában láthattuk, ahol Irán és Észak-Korea fegyvereket, Kína pedig alkatrészeket szállított Moszkva katonai erőfeszítéseihez.

A hadsereg vezetője közölte, hogy „nem vagyunk a háború felé vezető elkerülhetetlen úton”, de hozzátette, hogy

sürgősen helyre kell állítanunk a hard powert az elrettentés alátámasztása érdekében,

amíg az új munkáspárti kormány a választások után éppen megkezdte a stratégiai védelem felülvizsgálatát.

A brit hadsereg létszáma 300 éve jelenleg a legkisebb, miután harckocsikat, rakétákat, tüzérségi fegyvereket és nagy mennyiségű lőszert adott át Ukrajnának. Bár a munkáspárti kormány beleegyezett abba, hogy a védelmi kiadásokat a GDP jelenlegi 2,32 százalékáról − 64,6 milliárd fontról − 2,5 százalékra emeli, egyelőre nem vállalt határidőt ezzel kapcsolatban. A miniszterek az ország védelmi költségvetéséről vitáznának, mielőtt eldöntenék, hogy lehetséges-e az emelés, pedig a konzervatívok korábban kötelezettséget vállaltak arra, hogy ezt 2030-ig megteszik.