Magyar vétóról írt a Politico, cáfol a Külügyminisztérium

Ahogy arról az Index is beszámolt, harmadszorra is újraválasztották Nicolas Maduro venezuelai elnököt. A választás előtt még ellenzéki győzelmet jósoltak. A választáson viszont 5,15 millió venezuelai tette le voksát Maduróra, ezzel megszerezve a szavazatok 51 százalékát, és lett újra Venezuela elnöke.

A választási eredmények hatására tüntetéseket szerveztek, mivel arra gyanakodnak, hogy választási csalás történt.

A demonstráció leverése érdekében Caracas utcáira katonákat és vízágyúkkal felszerelt rendőröket vezényeltek ki a tüntetők ellen, akiknek egyik feladata az volt, hogy megakadályozzák, hogy a tüntetők megközelítsék az elnöki palotát. A tömeg „Szabadságot, szabadságot!” skandált, és a kormány bukását követelte.

A venezuelai elnök azzal vádolta az ellenzéket, hogy az eredmények vitatásával puccsra szólít fel.

Nem ez az első alkalom, amivel ma szembesülünk. Megpróbálnak Venezuelában ismét fasiszta és ellenforradalmi államcsínyt végrehajtani

 − mondta Nicolas Maduro.

Fokozódik a diplomáciai feszültség

Számos nemzetközi szervezet felszólította a venezuelai hatóságokat, hogy adják ki az egyes szavazóhelyiségek szavazási jegyzőkönyveit. Argentína nem volt hajlandó elismerni a választási eredményeket, válaszul Venezuela visszahívta diplomatáit Buenos Airesből, de más latin-amerikai országokból is, amelyek vitatták a kormánypárti győzelmet.

Josep Borrell az EU külpolitikai főképviselője, a saját nevében adott ki nyilatkozatot , miszerint a „választási eredményeket nem lehet elismerni”, ameddig a venezuelai elnök nem biztosítja a szavazás átláthatóságát.

Konstantin Kuhle, a német szabaddemokrata párt (NSZP) EP-képviselője úgy véli, hogy az EU-nak „meg kellene fontolnia a venezuelai vezetéssel szembeni szigorúbb szankciókat – ez különösen a diktátort védő venezuelai katonai apparátusra vonatkozik”.

Továbbá Kuhle felhívja a figyelmet egy közelgő menekülthullámra. Szerinte a választás további kivándorlási hullámokat generál, „a menekültválság hatásait egészen Európáig érezzük”, hozzátette, az EU-nak foglalkoznia kell a választási csalással – írja a Politico. A lap hozzáteszi, hogy szankciókról viszont csak egyhangú szavazással dönthetnek, Magyarország a kezdeményezéseket nem támogatja, mivel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már novemberben a magyar állam támogatását fejezte ki az elnöknek.

Erre reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium, azt állítva:

álhír, hogy Magyarország megvétózta volna a nyilatkozatot.

Mint írták, először megvárták a Venezuelából beérkező jelentéseket, majd azok tanulmányozása után csatlakoztak az Európai Unió közös állásfoglalásához.