Magyar vétóról írt a Politico, cáfol a külügyminisztérium
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Evakuálták a pozsonyi repteret, bomba lehet a helyszínen - Csecsemőcsontvázat találtak egy angliai ház parkettája alatt
- A parlamenti államtitkár szerint „nagyon pozitív a visszajelzés a magyar uniós elnökségről”
- A németek is beszállnak a csendes-óceáni rendfenntartásba
- Lángokban áll a magyarok körében népszerű horvát üdülőtérség
Harmadszorra választották meg Venezuela elnökének Nicolas Madurót. A választás eredményeinek tisztaságával kapcsolatban tüntetések szerveződtek és számos vita alakult ki. Maduro a tüntetések leverése érdekében már a katonaságot is bevonta. A tüntetések során eddig 16 venezuelai vesztette életét.
Ahogy arról az Index is beszámolt, harmadszorra is újraválasztották Nicolas Maduro venezuelai elnököt. A választás előtt még ellenzéki győzelmet jósoltak. A választáson viszont 5,15 millió venezuelai tette le voksát Maduróra, ezzel megszerezve a szavazatok 51 százalékát, és lett újra Venezuela elnöke.
A választási eredmények hatására tüntetéseket szerveztek, mivel arra gyanakodnak, hogy választási csalás történt.
A tüntetések eddig 16 halálos áldozatot követeltek.
A demonstráció leverése érdekében Caracas utcáira katonákat és vízágyúkkal felszerelt rendőröket vezényeltek ki a tüntetők ellen, akiknek egyik feladatuk az volt, hogy megakadályozzák, hogy a tüntetők megközelítsék az elnöki palotát. A tömeg „Szabadságot, szabadságot!” skandált, és a kormány bukását követelte.
Tüntetők a Nicolas Maduro venezuelai elnök kormánya elleni tüntetésen Caracasban 2024. július 29-én
Fotó: Yuri Cortez / AFP
A venezuelai elnök azzal vádolta az ellenzéket, hogy az eredmények vitatásával puccsra szólít fel.
Nem ez az első alkalom, amivel ma szembesülünk. Megpróbálnak Venezuelában ismét fasiszta és ellenforradalmi államcsínyt végrehajtani
− mondta Nicolas Maduro.
Fokozódik a diplomáciai feszültség
Számos nemzetközi szervezet felszólította a venezuelai hatóságokat, hogy adják ki az egyes szavazóhelyiségek szavazási jegyzőkönyveit. Argentína nem volt hajlandó elismerni a választási eredményeket, válaszul Venezuela visszahívta diplomatáit Buenos Airesből, de más latin-amerikai országokból is, amelyek vitatták a kormánypárti győzelmet.
Az Európai Unió szankciókat vezetne be
Josep Borell az EU külpolitikai főképviselője, a saját nevében adott ki nyilatkozatot , miszerint a „választási eredményeket nem lehet elismerni”, ameddig a venezuelai elnök nem biztosítja a szavazás átláthatóságát.
Konstantin Kuhle, a német szabaddemokrata párt (NSZP) EP-képviselője úgy véli, hogy az EU-nak „meg kellene fontolnia a venezuelai vezetéssel szembeni szigorúbb szankciókat – ez különösen a diktátort védő venezuelai katonai apparátusra vonatkozik”.
Továbbá Kuhle felhívja a figyelmet egy közelgő menekülthullámra. Szerinte a választás további kivándorlási hullámokat generál, „a menekültválság hatásait egészen Európáig érezzük”, hozzátette, az EU-nak foglalkoznia kell a választási csalással – írja a Politico. A lap hozzáteszi, hogy s zankciókról viszont csak egyhangú szavazással dönthetnek, Magyarország a kezdeményezéseket nem támogatja, mivel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már novemberben a magyar állam támogatását fejezte ki az elnöknek.
Erre reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium, azt állítja:
álhír, hogy Magyarország megvétózta volna a nyilatkozatot.
Mint írták, először megvárták a Venezuelából beérkező jelentéseket, majd azok tanulmányozása után csatlakoztak az Európai Unió közös állásfoglalásához.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
