Minden politikus most erről beszél, de kevesen merik meglépni

A 2024-es európai parlamenti választásokon jelentős változás történt a politikai palettán, a jobboldali pártok előretörtek az egész kontinensen. Emmanuel Macron feloszlatta a nemzetgyűlést és előrehozott választásokat írt ki, miután Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja győzelmet aratott az ő Reneszánsz pártja felett.

Németországban Olaf Scholz kancellár szociáldemokratái csak a harmadik helyen végeztek a választásokon. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszt nagyszínpadán arra keresték a választ, hogy az Európai Uniós politikában bekövetkezett változásokkal mit tartogat számunkra a jövő.

A beszélgetőfelek között szerepelt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, egyben az MCC kuratóriumi elnöke, Sebastian Kurz az Osztrák Köztársaság volt szövetségi kancellárja és Ján Figel korábbi európai uniós biztos, az EIT igazgatótanácsának tagja. A kerekasztal-beszélgetést Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója moderálta.

Így tört előre a jobboldal

Szalai Zoltán úgy vezette fel az eseményt, hogy magyar, szlovák és osztrák szemszögből is meghallgathatjuk az európai választásokról alkotott véleményt a meghívott vendégek szemüvegén keresztül. 

Sebastian Kurz szerint nem egy forradalmat jeleznek a választási eredmények, hanem egy eltolódást a közép-jobb, jobb irányába, ugyanis a parlamentben 23-mal nőtt a létszámuk, ami ugyan növekmény, de nem forradalmi. A legtöbb helyet a zöldek bukták, 25 százalékkal estek vissza. 

– fogalmazott. Hozzátette, a cancel culture is nyomást gyakorol mindenkire, hogy tartsák meg a véleményüket maguknak, ezt szintén nem akarják tovább tűrni az emberek. Ezek voltak a választások legfőbb üzenetei a volt kancellár szerint.

Nehezebb idők jöhetnek

Ján Figel a széthúzásra hívta fel a figyelmet az Európai Unióban. Szerinte kevésbé konvergens szakpolitikákra számíthatunk az EU-tól, mert különböző trendek vannak például Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban.

Elképzelhető, hogy nehezebb időkre számíthatunk. A háború Európában minden kérdést horizontálisan érint. Az elsődleges feladat, hogy ezt kezeljük. Az EU egy békeprojekt

– fogalmazott a szlovák diplomata, hozzátéve, meg kell tanulnunk, hogyan teremtsük és tartsuk meg a békét.

Mátyás kiváló magyar és egyben közép-európai király volt. Mindig is közép-európai perspektívája volt. Küzdött a Nyugat ellen, meg akarta védeni a Nyugatot magától. Ennek sok analógiája van a mai magyar politikával

– ezt már Orbán Balázs mondta. Szerinte nem az eredményekre kellene koncentrálni, hanem hogy mi volt az európai szavazók homlokterében, miért szavaztak úgy, ahogy. Úgy véli, arról beszélhetünk, hogy az Európai Unióban hiányzott a nemzeti vezetés. A német kancellár már nem olyan erős, mint régen voltak az elődei, ugyanez mondható el Franciországról is. Az Egyesült Királyság már nem része az uniónak. Az erőegyensúly eltolódott.

Bizonyos országok talán szókimondóbbá váltak. Az Európai Bizottság és Ursula Von der Leyen kijelentette, hogy politikai testületként akarnak irányítani, és nem jó értelemben vett bürokratikus módon.

Minden egyes fontos aspektusból nézve a bizottság és a brüsszeli bürökratikus elit átvette az irányítást, és maga kezdett el dönteni a tagállamok és az európai közakarat ellenében

– véli a miniszterelnök politikai igazgatója. „Aki ezt követi, az szerintük a történelem jó oldalán áll, ha pedig nem, akkor a rossz oldalán” – tette hozzá. Szerinte az elsöprő többség Európában az elmúlt 5 év ellen szavazott. Elégedetlenek voltak a válaszokkal, amiket az EU adott a legnagyobb geopolitikai fenyegetésekkel kapcsolatban.

Orbán Balázs: Mindenki a békéről beszél, de csak kevés politikus mer cselekedni

A moderátor, Szalai Zoltán felvetette, hogy Orbán Viktor békemisszióra ment, mégis számos kritika érte, főleg az Európai Unió részéről.

Sebastian Kurz erre azt válaszolta, hogy az ukrajnai háborúban nincs könnyű megoldás, nincs egyszerű válasz. Meg kell próbálni a diplomáciai csatornákat nyitva tartani.

Később lesz majd közvetlen tárgyalás Ukrajna és Oroszország között, ekkor jöhet a tűzszünet és a béke.

„Nem tudom, mikor jön el ez a pillanat, de eljön. Donald Trump egyértelművé tette, hogy ha megnyeri a választásokat, kivezető utat keres a konfliktusból” – véli a volt osztrák kancellár. Ukrajna nem akar területeket feladni, az oroszok pedig nem lesznek hajlandók engedni, így beleragadtunk a helyzetbe. Mivel mindennap katonák százai halnak meg, így kell a kivezető út, és rá is lépnek majd a felek.

Mindenki a békéről beszél, de csak kevés politikus mer cselekedni

– fogalmazott Orbán Balázs. Megjegyezte, ha kritizálják azokat, akik elkezdték a kommunikációt az érdekelt felekkel, akkor az nem racionális álláspont. Dolgoznunk kell a békefolyamaton, elsőnek a kommunikációs csatornákat kell kiépíteni. Nehezíti a feladatot, hogy a háborús felek nem akarják feladni az álláspontjukat. Elmondta, a blokkosodás és a világ felosztása hamis világkép, ami ellen védekeznünk kell. 

 (Borítókép: Szalai Zoltán, Ján Figel, Sebastian Kurz és Orbán Balázs az MCC Feszten. Fotó: Papajcsik Péter / Index)