Újabb repedések az Egyesült Államok és Ukrajna viszonyában, ismét egymásnak estek
További Külföld cikkek
- Elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Törvényszék az izraeli miniszterelnök ellen
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
Az ukrán kormány heves ellenállásba ütközik a külföldi és belföldi vállalkozások részéről a háborús erőfeszítések finanszírozását szolgáló adóemelésre vonatkozó javaslattervezete miatt – írja a Politico.
Az ukrán kabinet célja, hogy 120 milliárd hrivnyás (2,7 milliárd eurós) adóemelést hajtson végre, azonban ekkora terhek kiszabása rendkívül negatívan érintené az amúgy is nehéz helyzetben lévő lakosságot.
„A háború már harmadik éve tart, a kormány pedig mindent megtett annak érdekében, hogy ne emeljenek adót a vállalkozások számára. Mára a védelmi erők finanszírozásának növelésére szolgáló összes többi forrást kimerítettük” – mondta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerdai nyilatkozatában.
A vállalkozások azonban hevesen bírálják azt az adótörvény-módosításra vonatkozó tervezetet, amelyet júliusban nyújtottak be az ukrán parlamentnek. Az Ukrán Kereskedelmi Kamara hétfői közleménye szerint „az új adók bevezetésével történő többletbevételek keresése nagymértékben megterheli a vállalkozásokat”.
Az orosz agresszió, az infrastruktúra lerombolása, a piacok beszűkülése és a munkaerő elvándorlása miatt az ukrán vállalkozásokra nehezedő további fiskális nyomás lehetetlenné teszi a gazdasági stabilitást
– tette hozzá a közlemény.
Azonban nemcsak Ukrajnában erősek a kritikus hangok, hanem a tengerentúlon is erőteljes megrökönyödést váltott ki a tervezet.
Heves bírálatok érkeztek az Egyesült Államokból
Penny Pritzker, az Ukrajna gazdasági fellendüléséért felelős amerikai különmegbízott hétfőn Kijevben tartott sajtótájékoztatóján elmonda, az Egyesült Államok arra ösztönzi az ukrán kormányt, hogy inkább a vámreformmal és a szürkepiacok elleni küzdelemmel növelje bevételeit.
„Hatalmas profitforrást jelent a szürkepiacon eladható cigaretta, alkohol vagy elektronikai cikkek is. Ezért is bátorítottuk az ukrán kormányt, hogy erre összpontosítson” – tette hozzá Pritzker.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara is sürgette az ukrán kormányt, hogy ne sarcoljon ki további adókat a törvénytisztelő vállalkozásoktól, hanem inkább a nagy és adózatlan ukrán árnyékgazdaság visszaszorításán dolgozzon.
Az AmCham Ukraine szilárdan hisz abban, hogy a további adóbevételek forrása az adóelkerülés elleni küzdelemben és a mindenki számára egyenlő szabályok biztosításában rejlik, nem pedig a törvényes adófizetők adójának növelésében, akik már így is a legnagyobb terhet viselik
– közölte a kamara.
Az ukrán kormány szerdán találkozott a vállalkozások képviselőivel, de a két fél nem tudott megállapodásra jutni, így a kérdés a jövő hétre csúszott. „Egyetértettünk abban, hogy ez egy párbeszéd kezdete” – írta Denisz Smihal miniszterelnök a találkozó után. Danilo Hetmancev, a parlament adóügyi bizottságának elnöke szerint az adóemelés „fájdalmas, de szükséges”.
Az ukrán kormány szerint 500 milliárd hrivnyával kell növelni a bevételeket, ennek háromnegyede új hitelfelvételből, a többi pedig magasabb adókból származik. A bevételek megemelése után a pénz 60 százalékát katonai fizetések finanszírozására fordítják, a fennmaradó 40 százalékot pedig fegyverekre költenék.
Ukrajna védelmi képessége függ az adóemelésektől?
Az adótörvény-módosítás növelné az ukrán lakosok által fizetendő hadiadót, valamint megemelné az olyan árukra kivetett vámokat és jövedéki adókat, mint az üzemanyag és a dohányáru. A pluszpénzre égetően szükség van. Ukrajna a GDP nagyjából 37 százalékát, azaz közel 40 milliárd dollárt különített el védelemre, amelyet idén szinte teljes egészében adóból fedeztek.
Az elmúlt év megterhelte az államháztartást, mivel Kijev kénytelen volt saját pénzéből fegyvereket vásárolni, miután az amerikai kongresszus hónapokig késlekedett a 61 milliárd dolláros katonai segélytörvény elfogadásával, amelyet végül áprilisban szavaztak meg.
A nemzetközi partnerek 2024 elején a szükségesnél és az ígértnél lényegesen kevesebb fegyverrel látták el a hadsereget
– mondta Olekszandra Betlij, a kijevi Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet munkatársa.
Marcsenko pénzügyminiszter szerint az adóemelésről szeptemberig kell dönteni. „Ezeknek a pénzeszközöknek a biztosítása abszolút szükségszerűség. Az állam védelmi képessége függ ettől” – nyomatékosította Marcsenko.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.