- Külföld
- manfred weber
- orbán viktor
- magyarország
- németország
- oroszország
- orosz-ukrán-konfliktus
- beutazás
Manfred Weberék uniós válaszlépéseket követelnek, miután a kormány egyszerűsítette az oroszok beutazását
További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
Német politikusok uniós szintű választ követelnek, miután Magyarország júliusban egyszerűsítette a beutazási feltételeket az orosz és belorusz állampolgárok számára – írja a Bild.
Manfred Weber német EP-képviselő, az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának vezetője a portálnak azt mondta, hogy Magyarország döntésének „következményekkel kell járnia”.
Aki ellenőrzés nélkül beengedi az oroszokat az EU-ba, az masszívan veszélyezteti Európa biztonságát. Putyin kémei és gyilkosai már eddig is sok kárt okoztak az EU-ban és Németországban. A további károkat most meg kell akadályozni
– fogalmazott Weber a Bildnek nyilatkozva.
Visszaállíthatják a határellenőrzést Magyarországgal szemben?
A német politikus már július végén is levelet küldött Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben arra figyelmeztetett, hogy Budapest lépése „súlyos kiskapukat teremt a kémtevékenységek számára”.
Most azonban rajta kívül mások is hasonló véleményt fogalmaztak meg a lépésekkel kapcsolatban, sőt konkrét felvetések is elhangzottak. Michael Stübgen, Brandenburg tartomány belügyminisztere azt mondta a Bildnek:
az egyik lehetséges válaszlépés az, hogy az uniós országok visszaállítják a határellenőrzést Magyarországgal szemben.
„Az európai szerződések kivételes helyzetekben lehetővé teszik a határellenőrzést. Ahogyan mi is megtesszük ezt Lengyelországgal és Csehországgal szemben, úgy az olyan országok, mint Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Románia is megtehetnék ezt [Magyarországgal szemben]. Elfogadhatatlan, hogy egy uniós ország gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedje be az oroszokat az országba” – közölte.
Nancy Faeser, Németország szövetségi belügyminisztere nem nyilatkozott ugyan a Bildnek, de a lap információi szerint szintén úgy látja, hogy lépni kell az ügyben. A miniszter helyett a tárca szóvivője reagált a lap ezzel kapcsolatos kérdéseire, és azt válaszolta: „Az orosz kémkedés és szabotázs kockázata magas, és tovább fokozódott, amióta Oroszország nemzetközi jogot sértő, Ukrajna elleni agresszív háborúja megkezdődött. Ezért minden uniós partnernek fokoznia kell az orosz kémkedés és szabotázs elleni védekezés érdekében tett erőfeszítéseit, és nem szabad potenciális átjárókat létrehozniuk.”
Kémbank helyett kémvendégmunkások? – Avagy így indult az ügy
Rácz András oroszszakértő szerint egy sokkal aggasztóbb tény állhat a háttérben. A csak „kémbankként” ismert Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) tavaly tavasszal került felszámolásra, miután David Pressman amerikai nagykövet kérésére az Egyesült Államok szankciós listára tette azt.
A bank az orosz kormánynak nyújtott logisztikai hátteret, ennek ellenére itthon 2019-ben diplomáciai mentességet kapott a hatósági ellenőrzések alól, adó- és járulékmentességhez jutott, valamint dolgozóik és vendégeik szabad belépést kaptak az országba – annak ellenére, hogy látszott az IIB valódi célja.
Rácz András szerint a legnagyobb kihívást a szűrés jelenti, amihez megfelelő erőforrásokra van szükség. Ha több ezer Nemzeti Kártya-kérvény érkezik, akkor nagyon nehéz dolga lesz a hatóságoknak a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek elhárítására. Ugyanakkor megjegyzi, hogy nem Magyarország a cél, hiszen:
Diplomáciai fedésben lévő orosz kémek esetében teljesen rendszeres, hogy például egy prágai akkreditáció mellett Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon vagy akár Németországban hajtsanak végre műveleteket.
Akinek Nemzeti Kártyája van, arra nem vonatkoznak utazási korlátozások sem, így könnyen visszaélés lehet a tartózkodási engedély vége.
Szijjártó Péter egyeztetésre hívta a balti államok nagyköveteit, hazugsághadjáratról beszélt
Korábban megírtuk, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hazugsághadjáratnak nevezte a balti államok megállapítását, miszerint a Nemzeti Kártya-program Oroszország és Belarusz irányába történő kiterjesztésével Magyarország veszélyezteti a schengeni övezet biztonságát. A helyzet tisztázása érdekében Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár szerdán első kézből adott tájékoztatást Észtország, Lettország és Litvánia nagykövetségeinek.
„A balti országok a tájékozódás és a tények megismerése helyett hazugsághadjáratba kezdtek Magyarországgal szemben amiatt, hogy – sok más ország állampolgárai mellett – az orosz és a belorusz állampolgárok is bekerültek a Nemzeti Kártya-programba” – írja közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető bejegyzésében kiemelte, hogy a döntés a baltiak „hazug állításaival” szemben semmilyen módon nem csökkenti a beutazó orosz és belorusz állampolgárok biztonsági ellenőrzésének szigorúságát.
Az EU belügyi biztosa is lépéseket helyezett kilátásba Magyarország ellen
Nemrég arról adtunk hírt, hogy az Európai Bizottság szerint jogtalan Magyarország és Szlovákia Ukrajnával kapcsolatos panasza. Mindeközben Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa egy másik ügyben is magyarázatot kért a kormánytól.
„Oroszország biztonsági fenyegetést jelent. Több, nem pedig kevesebb éberségre van szükségünk” – közölte Johansson, majd azt is hozzátette:
Ma levélben kérem a magyar kormányt, hogy adjon magyarázatot. Ha a könnyű hozzáférésű rendszerük kockázatot jelent, akkor lépni fogunk.
Johansson levelében arra kérte Magyarországot, hogy augusztus 19-ig válaszoljon a vízumrendszerrel kapcsolatos kérdésekre, „tekintettel arra, hogy ezek az egyoldalú intézkedések potenciálisan veszélyeztethetik a schengeni övezetet”. Azt ígérte, hogy levonja a „megfelelő konzekvenciákat”, ha a lépés sérti az uniós jogot, vagy veszélyezteti a schengeni övezet működését.
Johansson nem részletezte, hogy milyen intézkedéseket hozhatnak ebben a kérdésben. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve azonban jogi lépéseket tehet egy tagállam ellen, ha úgy ítéli meg, hogy megsértették az uniós jogot – emlékeztetett korábban a Reuters.