Tajvan felkészítené polgárait a kínai invázióra, de nem állnak jól

A pekingi fenyegetés felerősödött, mivel Hszi Csin-ping kínai vezető elkerülhetetlennek nyilvánította Kína „újraegyesítését” Tajvannal. Hangsúlyozta, hogy hajlandó erőt alkalmazni e cél elérése érdekében, és egyre több harci repülőgépet és hadihajót küldött a sziget védelmének tesztelésére. A májusban hivatalba lépett, Peking által veszélyes szeparatistának tartott Lai Csing elnöknek ezzel a fenyegetéssel kell szembenéznie.

A tajvani kormány a kötelező katonai szolgálat meghosszabbításával és a tartalékosok folyamatos képzésének átalakításával próbálja javítani védelmét a védelmi stratégia szélesebb körű váltásának részeként, amelynek célja, hogy Hszi kétszer is meggondolja, mielőtt megkockáztatja az erő alkalmazását.

A tajvani kormány 155 000 fős tartalékos erőt akar létrehozni akik támogathatják az aktív szolgálatot teljesítő katonákat. Minden 2005-ben vagy azután született tajvani férfinak egyéves szolgálatra kell jelentkeznie, míg mintegy 2 millió volt katonának kétévente felfrissítő kiképzést kell végeznie.

A tajvani fiatalok azonban nem válaszolnak a hívásra, és Wellington Koo védelmi miniszter elismerte, hogy a felszerelés és az oktatók hiánya lassította a tartalékosok képzésére tett kísérleteket.

Őszintén meg kell mondanom, hogy gyorsan meg kell erősítenünk a kiképzést, mivel még mindig sok a javítanivaló

– mondta a törvényhozásnak júniusban.

Az ilyen beismerések aggasztóak lehetnek, mivel Donald Trump jelezte, hogy ha novemberben megnyeri második elnöki ciklusát, akkor a tajvani védelem amerikai támogatását inkább tranzakciós szemléletűvé tenné.

A jogosult sorköteleseknek mindössze 6 százaléka – 6936 fő – vett részt idén az újonnan bevezetett 12 hónapos programban. A legtöbben elhalasztották a katonai szolgálatot, hogy előbb egyetemre járjanak, ami azt jelenti, hogy akik 2005-ben születtek csak 2027-ben lesznek teljesen kiképezve.

Az egyéves sorkötelesek egy kiválasztott csoportjának meg kellett volna tanulnia a drónok, a Kestrel páncéltörő rakéták és a föld-levegő Stinger rakéták használatát, de idén nem voltak elegen ahhoz, hogy megkezdjék a kiképzést – közölte a védelmi minisztérium egyik tisztje.

Tajvan lassú előrehaladása a kiképzés fokozásában aggasztja a washingtoni és tajvani katonai szakértőket, akik sürgetik a hatóságokat, hogy gyorsabban lépjenek Hszi elrettentése és egy háború megelőzése érdekében.

Kína hadserege, a világ legnagyobb állandó hadserege 2 millió aktív katonával rendelkezik, és évente mintegy 400 000 sorkatonát toboroz. A 230 milliárd dolláros védelmi költségvetése 13-szor akkora, mint Tajvané 2023-ban, és a hadserege rendszeresen arra készül, hogy egy hirtelen elsöprő erejű támadással elfoglalja a szigetet.

Az Egyesült Államoknak a törvény értelmében segítenie kell Tajvant saját védelmének megerősítésében, többek között fegyvereladások révén, de hivatalosan nem kötelezte el magát arra, hogy beavatkozzon egy kínai támadás ellen – ez a politika a „stratégiai kétértelműség”.

Míg Biden elnök többször is kijelentette, hogy az amerikai hadsereget Tajvan védelmére küldené, Trump nem tett ilyen ígéretet. Arra a kérdésre, hogy mit tenne egy múlt havi interjúban, Trump azt mondta, hogy Tajvan „9500 mérföldre van”, és fizetnie kellene az amerikai védelemért.

Elemzők szerint a jobb kiképzés kulcsfontosságú módja annak, hogy Tajvan megmutassa, komolyan veszi a katonai felkészültséget. Az új programok azonban továbbra is finanszírozási, oktatói és felszerelési hiányosságokkal küzdenek.

„Teljes időpocsékolás volt” – mondta, egy 30 éves búvároktató, aki az ötnapos tartalékosképzés nagy részét tétlenül ülve töltötte, miközben nyugalmazott katonák tanították, akik nyíltan elismerték, hogy nem voltak felkészülve a program vezetésére.

Az elmúlt 12 évben kötelező szolgálatot teljesítő tajvani férfiakat elméletileg minden második évben visszahívják továbbképzésre, bár a gyakorlatban sokan jóval ritkábban vesznek részt. A tavalyi évben a tartalékosoknak csak egyötöde végezte el az újonnan meghosszabbított kéthetes tanfolyamot.

A 2 millió tartalékos felkészítése, mint a második védelmi vonal, „nagyon fontos Tajvan védelme szempontjából” – mondta Han Kang-ming, a tartalékosokat felügyelő tajvani Teljes Védelmi Mobilizációs Hivatal korábbi igazgatója.

Májusi hivatalba lépése óta Lai megfogadta, hogy folytatni fogja elődje reformjait, amelyek javítják a készenlétet, és figyelmeztette a hadsereget, hogy nem feltételezhetik, hogy „az első csata lesz az utolsó csata”, ha Kína támad.

Tajvan katonai stratégiája régóta arra összpontosít, hogy megállítsa Kínát, mielőtt csapatai átkelnek a 160 kilométeres szoroson, amely elválasztja őket, de egyre több védelmi elemző Tajpejben és Washingtonban azt mondja, hogy Tajvannak fel kell készülnie a lehető legrosszabb forgatókönyvre: egy elhúzódó csatára magán a szigeten.

Michael Hunzeker, nyugalmazott tengerészgyalogos, aki katonai reformokat tanulmányoz a George Mason Egyetemenen szerint, „Tajvan tartalékosai ott fognak mozgósítani, ahol a harc zajlik, és amikor a harc zajlik” – olvasható a The Washington Post riportjában.