Meghalt Galina Brok-Belcova, Sztálin női repülőezredeinek utolsó tagja
További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
99 éves korában meghalt Galina Pavlovna Brok-Belcova, a 125. szovjet zuhanóbombázó ezred navigátora, a második világháború veteránja – közölte honlapján az orosz „Aviatrisa”, vagyis a Női Repülési Szakemberek Szövetsége csütörtökön (Brok-Belcova alelnöke is volt ennek a szövetségnek).
Galina Brok-Belcova 1925. február 12-én született Moszkvában. A II. világháború idején, amikor 1941 októberében a németek műveletsorozatot indítottak, hogy bevegyék Moszkvát,
16 évesen jelentkezett önkéntesnek az orosz katonai toborzóközpontba.
Ez épp egybeesett azzal, hogy Marina Raszkova, a szovjet légierő első női pilótája meggyőzte Sztálint három női repülőezred – egy vadász- és két bombázóezred – felállításáról, ahová pilótákat, navigátorokat és kiszolgáló személyzetet kerestek.
Végül egészen 1943-ig nem kapott lehetőséget a légierőnél, amely abban az évben felhívást tett közzé kilenc női navigátor-gyakornok számára. Brok-Belcova is bekerült a kiválasztottak közé és szerepet kapott a „Peshkák”, a Petljakov Pe–2-es kétmotoros zuhanóbombázók fedélzetén, amelyek akkor a szovjet légierő büszkeségeinek számítottak.
Először 1944-ben küldték a frontra, 1945-ben már részt vett a Königsbergért vívott csatában, amely akkor Németország legkeletibb városának számított (fiatalkorában több fotó is készült róla, az archív felvételeket pár hónapja gyűjtötte össze egy orosz közösségi ház egy videóban, amely alább is látható).
A háború alatt összesen 36 harci bevetésen repült navigátorként.
Végül ő lett a legtovább élő tagja a „Sztálin repülő amazonjainak” is nevezett női repülőezredeknek.
A harcok befejezését követően a KGB-ben szolgált. Megszerezte a történelemtudományok kandidátusa címet, kitüntették a Barátsági Érdemrenddel, a Vörös Csillag Renddel, a Honvédő Háború I. és II. fokozatával és a „Königsberg elfoglalásáért” kitüntetéssel. Hat állami kitüntetést és 18 érdemrendet szerzett.
Még a háború alatt találkozott leendő férjével, Georgij Belcovval, de csak a háború után sikerült családot alapítaniuk. Hosszú életet éltek együtt, három gyermekük született.
„Temetésről temetésre jártunk, nők haltak meg” – pár éve még erről beszélt egy interjúban
Galina Brok-Belcovával 2020-ban a The Washington Post is riportot készített (abban az évben egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott, és részt vehetett egy villásreggelin az orosz elnökkel).
Az amerikai lapnak többek azt mondta: nem érzi a korát, és gyakran meghívják katonai rendezvényekre és előadásokra, ahol jóképű fiatal tisztekkel találkozik, akik úgy tűnik, imádják a bátorságát.
Beszélt arról is, hogy számára az orosz győzelem napja ünnepe a dicsőséget, diadalt és gyászt egyaránt jelenti.
Fiatal voltam. Katonának küldtek minket, és temetésről temetésre jártunk. Leugrottunk a repülőgépeinkről. Égtünk. Nők haltak meg
– foglalta össze emlékeit.