Tücsköt-bogarat összehordanak a rovarevésről

A hatóság engedélyezte egyes bogarak, sáskák, szöcskék és lisztkukacok fogyasztható élelmiszerként történő értékesítését – jelentette az Al Jazeera. Az egyetlen kikötés, hogy a rovarok nem gyűjthetők be a természetből, hanem „kijelölt helyeken” kell azokat tenyészteni.

„Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” – ezt a figyelmeztetést kell feltüntetni tavaly márciustól Magyarországon, és a terméket a többitől elkülönítetten kell kihelyezni. A kormány a szigorú termékjelölési és elkülönítési szabállyal a magyar fogyasztókat védené a Brüsszel által az EU-ban engedélyezett rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerektől.

Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta azt az uniós szándékot, hogy élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként rovarokat hozzanak forgalomba az EU-ban.

Kétségtelen, hogy az étkezés ízlés, nem utolsósorban pedig előítélet kérdése. Sokan szörnyülködnek azon, hogy Ázsiában kutyahús is kerül az asztalra, másokat megbotránkoztat, hogy emberek a saját mocskában fetrengő disznó húsát eszik. Van, akit már gyermekkorban elriaszt a spenót, netán a főzelék, mások a pacaltól borzadnak el. Abba pedig jobb nem is belegondolni, miből készül a virsli vagy a párizsi, illetve milyen körülmények között nőnek fel a csirkék.

Az entomofágia, a rovarevés a világ számos országában gasztronómiai ezotéria marad, Szingapúr azonban kivételt tett. Ezt nyilván az is megkönnyítette, hogy a térség néhány nemzete ínyencségnek, igazi csemegének tartja a rovarokat.

A rovarevés előnyei

A nem beavatottak számára a bogarak és kukacok fogyasztása nyilvánvalóan gusztustalan.

Például a tenyésztésük nem igényel hormont, fenntarthatóbb és olcsóbb a marhahús előállításánál. A tápértékük ugyanakkor sokkal magasabb, mint a húsé. Megoldhatja az ínségben szenvedő nemzetek gondját, és csökkentheti a felesleges túlhalászást, ami a Természetvédelmi Világalap, WWF szerint elérte a halállomány 60 százalékát.

Miközben egyes szakértők szerint az állattenyésztés a globális üvegházhatású gázok 14,5–19,6 százalékát teszi ki, a rovarok tenyésztése környezetvédelmi szempontból fenntartható fehérjealternatíva.

Ráadásul a rovarok fogyasztása egészséges. Különböző mennyiségű tápanyagot tartalmaznak, fehérjét, vasat és kalciumot azonban átlagon felüli mennyiségben.

A tücsökliszt, egyéb tápanyagai mellett, tízszer több B12-vitamint tartalmaz, mint a marhahús – legalábbis ezt állítja az amerikai forgalmazó, a MightyCricket. A vagdalt, 100 grammos marhasteak 20 gramm fehérjét tartalmaz, miközben ugyanekkora mennyiségű tücsöksteak 60 grammot – jelentette a kanadai sporttáplálkozási lánc, a Naak.

Ugyanakkor 100 gramm marhasteak előállításának egyenes következménye 750 g üvegházhatású gáz kibocsátása, 100 gramm tücsök előállítása százszor kisebb mennyiségű káros következménnyel jár.

„Ha ez a jövő, haljak meg most”

Az Élelmezésügyi Világszervezet egy évtizede kétmilliárdra becsülte a föld rovarfogyasztó népességének számát, egy szaklap azonban a becslést eltúlzottnak tartja.

Az viszont biztos, hogy India északkeleti részén a sült, zöldségekkel és bambuszrügyekkel tálalt selyemhernyó, az eri puka csemegének számít. Imádják még a ropogósra pirított szöcskét is.

A butod, egy dagadt hernyó kedvenc előétel Borneó szigetén. A pirított, hosszú szarvú szöcske, a nsenene Ugandában az utcai árusoknál is kapható, mint nálunk a szotyi. A roston sült takoma férget a guyanai őslakosok csak különleges eseményeken tálalják.

Egy francia séf, Laurent Yenet párizsi éttermében a bogarakat ízes citrusfélékkel és gyógynövényes, virágos körettel párosítja.

A walesi Grub Kitchen étlapján darált rovar bolognai módra, lisztkukachumusz és mangócsatnival elegyített bogarak is találhatók.

Az éttermet sokan dicsérik, az egyik vendég azonban egy utazási portálon megjegyezte:

Ha ez a jövő, haljak meg most.

A bogaraktól sokan azért idegenkednek – bár ez lehet, hogy enyhe kifejezés –, mert táplálkozásra egyáltalán nem alkalmas, undorító kis lényeknek tartják azokat.

(Borítókép: idmanjoe / iStockphoto / Getty Images)