Először lobog magyar zászló az Északi-sarkon egy 15 éves gimnazista jóvoltából
További Külföld cikkek
- Az észak-koreaiak sosem látott jóléttel találkozhatnak az ukránokkal harcolva
- Lázár János Romániában kampányol az ország schengeni csatlakozása és az RMDSZ mellett
- Szijjártó Péter: A háborúpártiak végső támadást indítottak az új realitás ellen
- Orosz szabotázst emlegetnek a finnek, elvágták őket Európától
- Egyre nagyobb az aggodalom, az orosz politikusok attól félnek, hogy kitörhet a harmadik világháború
Már szombaton meghódították a sarkot
Csak két nappal az Északi-sark szombati meghódítása után sikerült telefonkapcsolatot létesíteni a Roszatom által finanszírozott expedícióval, amelynek egy 15 éves magyar gimnazista, Varga Levente is tagja volt.
Az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium 9. osztályos tanulója műholdas kapcsolaton át elmondta: hatalmas büszkeség töltötte el, amikor látta a magyar nemzeti zászlót lobogni az Északi-sarkon. „Életre szóló élmény volt eljutni a Föld legészakibb pontjára, az út során rengeteg új barátra tettem szert, nagyon jó és befogadó a társaság” – tette hozzá.
15 éves csodagyerek
Varga Levente 15 éves korára magától megtanult oroszul és még néhány nyelven, emellett korosztályos harcművészbajnok. A Roszatom választása több középiskola megkeresése után esett Leventére, ő volt az, aki mindenben megfelelt a követelményeknek; kitűnő tanuló és sportoló, széles érdeklődési körrel, több nyelven jól beszél, köztük, mint említettük, oroszul is. Ez már az ötödik ilyen expedíció, Oroszországban óriási az érdeklődés a fiatalok részéről, 15 ezren jelentkeztek a Tudás jégtörőjére, és a többfordulós megméretés nyertesei utazhattak az Északi-sarkra.
Az Északi-sark jegére szállva az atomjégtörő kapitánya, Ruszlan Szaszov elmondta, hogy az expedíció a terv szerint halad. Az immár ötödik alkalommal megrendezett Tudás jégtörője-expedíció napra pontosan azon a napon érte el a sarkot, amikor 47 éve a világon első hajóként az Arktyika nevű szovjet atomjégtörő. (Korábban atomtengeralattjárók már jártak az Északi-sarkon). A kapitány azt is elmondta, hogy visszafelé útba ejtik a Ferenc József-földet, majd augusztus 22-én érkezik vissza az expedíciót szállító atomjégtörő Murmanszkba.
150 évvel a Tegethoff gőzös után
A Ferenc József-földről tudni kell, hogy 1872 és 1874 között egy osztrák–magyar expedíció fedezte fel. A 24 tudós és tengerész két éven át sodródott a jégbe fagyva a Tegethoff gőzössel, és közben rengeteg értékes felfedezést tettek, az Északi-sarkot azonban nem érték el.
A Roszatom támogatásával megvalósult mostani északi-sarki expedíció résztvevői az út során tudományos előadásokat hallgattak, kísérleteket végeztek, és megismerkedtek a sarkvidék különleges flórájával és faunájával. Az orosz diákok mellett Bangladesből, Dél-Afrikából, Fehéroroszországból, Indiából, Irakból, Kazahsztánból, Kamerunból, Kínából, Kirgíziából, Magyarországról, Mongóliából, Örményországból, Tunéziából és Üzbegisztánból érkezett fiatalok vettek részt a küldetésben.
Az orosz atomjégtörő-flotta hét egységből áll jelenleg, élén a legújabb generációt képviselő három univerzális atomjégtörővel, az Arktyikával, a Szibírrel és az Urállal. A korábbi generációhoz tartozik az expedícióban részt vevő 50 Let Pobedi, amely a jelenlegi legnagyobb és az egyik legmodernebb atommeghajtású jégtörő. Műszaki adottságai lehetővé teszik bevetését az Északi-tenger bármely, jéggel borított területén a hajókaravánok átvezetéséhez, a jég fogságába került hajók mentéséhez és expedíciók célba juttatásához.