Oroszország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Yaroslav Hunka 99 éves kanadai állampolgár, a Waffen–SS Galícia ukrán hadosztályának veteránja ellen – közölte csütörtökön az orosz főügyészség.
A kanadai külügyminisztérium 2024 februárjában jegyzékben tagadta meg Hunka kiadatását, miután az orosz főügyészség decemberben ezt kérte Ottawától. Az orosz belügyminisztérium tavaly októberben adott ki körözést a Waffen–SS-hadosztály egykori tagja ellen.
Eltekintve attól, hogy néhány ország nem kíván a nácizmus ellen harcolni, a főügyészségnek sikerült elérnie azt, hogy felvegyék az Interpol (nemzetközi rendőri szervezet) adatbázisába
– olvasható a vádhatóság közleményében, amely szerint amennyiben külföldön találják, kérni fogják az érintett országtól kiadatását.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint Hunka a Waffen–SS-hadosztály tagjaként „gyilkosságokat követett el”, és „súlyos egészségkárosodást okozott” a megszállt ukrajnai Lviv megye lakosainak. A nyomozás szerint a Waffen–SS Galícia katonái 1944. február 23. és 28. között a Lviv megyei Huta Penjatyszka területén legkevesebb 500 szovjet állampolgárt öltek meg.
Anthony Rota egykori házelnök a kanadai parlament alsóházának szeptember 22-i ülésén, az Ottawába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tapsot kért Hunkának, akit „az oroszok elleni harc veteránjaként” mutatott be. Később kiderült, hogy a férfi a Waffen–SS Galícia hadosztályában szolgált. Rota azt állította, hogy nem tudott a férfi múltjáról, és lemondott tisztségéről. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bocsánatot kért az eset miatt – írta az MTI.
Csütörtökön rakéták csapódtak be a Szumi régióban található titkos bunkerbe, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokával, Alekszandr Szirszkijjel tartott megbeszélést. Az mk.ru szerint erről augusztus 22-én este a „Katonai ügyek” távirati csatorna számolt be forrásokra hivatkozva.
Csütörtökön Zelenszkij a Telegram-csatornáján közölte, hogy a Szumi terület határvidékén járt, és megbeszélést folytatott Szirszkijjel.
Volodimir Zelenszkij elmondása szerint a főparancsnok beszámolt neki a hadműveleti helyzetről, valamint a védelem megerősítésére irányuló lépésekről is beszélt Toretszkij és Pokrovszkij irányban.
A bunker elleni csapásról egyelőre nem közöltek további részleteket. Az orosz védelmi minisztérium hivatalosan nem kommentálta ezeket az információkat.
Az ukrán hadsereg a jelek szerint csütörtökön első alkalommal ismerte be, hogy az ország keleti részében előrenyomuló orosz haderő kezére jutott Nju Jork mezőváros, és Toreck is egyre nagyobb veszélynek van kitéve.
Nju Jork státusza megváltozott az ukrán haderő vezérkarának csütörtöki helyzetjelentésében, ugyanis már nem szerepel a támadás alatt lévő települések listáján, ami feltehetően annak a beismerése, hogy a városka a Donyeck megyében előrenyomuló orosz csapatok ellenőrzése alá került. Toreck iparváros, amely hosszú ideje heves orosz támadások célpontja, így még nagyobb veszélynek van kitéve.
Az ukrán hatóságok közlése szerint az orosz csapatok tíz kilométernyire vannak a kelet-ukrajnai Pokrovszk fontos közlekedési csomóponttól, és a héten megkezdték az idős lakosok és a gyermekek kimenekítését.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy a harcok folytatódnak a Torecktől keletre fekvő Pivnicsne és Zalizne településeken, valamint magában Toreckben – adta hírül az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön első ízben látogatott az északkeleti Szumi megyében az orosz–ukrán határ térségébe, amióta az ukrán erők augusztus 6-án betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre, elfoglalva legkevesebb 92 települést, közöttük Szudzsa városát.
Az elnök kijelentette, hogy az ukrán erők újabb települést foglaltak el a Kurszki területen, és több orosz hadifoglyot ejtettek, akiket elfogott ukránokra szeretnének kicserélni.
Egy újabb Kurszki területi település van most ukrán ellenőrzés alatt, és feltöltöttük a cserealapot
– írta az X közösségi portálon az államfő az orosz hadifoglyokra utalva, miután meghallgatta Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a hadsereg parancsnokát.
A határtérségben járva – ahol az ukrán erők betörtek Oroszországba – az elnök nem lépett orosz területre, amit Moszkva provokációnak tekintett volna. Korábban Zelenszkij hangoztatta, hogy Ukrajna nem akarja tartósan megszállni a térséget, hanem ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a további Ukrajna elleni támadásokat a térségből.
Miután találkozott a helyi katonai hatóságokkal, Zelenszkij közölte, hogy a kurszki betörésnek köszönhetően csökkent az orosz tüzérségi tűz, és csökkent a polgári áldozatok száma Szumi megyében.
Csütörtökön egy orosz irányított bomba két embert ölt meg Szumi megyében – tudatta a megyei ügyészség a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményben. Ez utóbbi szerint az orosz csapatok két irányított bombát dobtak le polgári létesítményekre, egy harmadik ember megsebesült.
Zelenszkij később, egy kijevi rendezvényen csütörtökön azt mondta, hogy a kurszki offenzíva azoknak a rendszeres erőfeszítéseknek a része, amelyekkel Kijev szándékai szerint akarnak véget vetni a harminc hónapja tartó háborúnak.
Az augusztus 6-i betörés, valamint az Ukrajna keleti részében – ahol Oroszország az offenzíváját összpontosította – folyó ukrán védekezés része annak a módnak, „amellyel a független Ukrajna feltételei szerint akarnak véget vetni a háborúnak” – jelentette ki az ukrán elnök.
Üdvözöljük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap ezek voltak a legfontosabb történések:
Tartsanak velünk ma is!