Szijjártó Péter Tihanyban árulta el, hogy mit kért tőle Orbán Viktor

Hol a helyünk? – Magyarország külpolitikai mozgástere – ezzel a címmel tartott előadást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Tranziton. A tárcavezető elsőként annak adott hangot, hogy turbulens időket élünk, a külpolitika az elmúlt évtizedekhez képest konfliktusosabb terület lett.

Ugyanakkor Szijjártó Péter szerint van mozgástere a magyar külpolitikai stratégiának, sőt ez folyamatosan bővül. Szerinte sikeres a küzdelem a magyar szuverenitásért, de ezért „kőkemény, vérre menő küzdelmet kellett folytatni”. Majd a külügyminiszter arra is kitért, hogy szerinte a világ sokkal veszélyesebb lett pusztán egy év alatt.

A miniszter úgy látja, az európai kontinens és világ biztonsági helyzete súlyosan romlott, „sokkal erősebbé váltak az eszkalációs veszélyek”. A Közel-Kelet ismét lángba borult, és a háborúk ellenére sem szabad szerinte megfeledkezni a migrációs kérdésekről. Bizonyos prognózisok szerint a következő húsz esztendőben 750 millió fővel növekedhet az Afrikai kontinens népessége.

Érdemes kiemelni, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal „Vihar, sziget” címmel tartott előadást pénteken „a magyar gazdaság esélyeiről a veszélyek korában”, amivel kapcsolatban kifejtette, milyen problémákkal kell szembenéznie a magyar gazdaságnak napjainkban, és hogyan hat az európai gazdaság lassulása hazánkra.

Ez élet-halál harc

Szijjártó Péter szerint az európai gazdaság mutatói úgy álltak bele a földbe, „mint a gerely” és a bizonytalanság mellett az európai versenyképesség is zuhan. Ráadásul „Európában óriási demokráciadeficit jött létre” – fogalmazott. A tárcavezető szerint a demokrácia súlyos válságba került, „mert a liberális mainstream hegemóniára tör, és minden más irányzatot igyekszik leszorítani”. A miniszter hozzátette: napjainkban már fizikai megsemmisítéssel is igyekeznek elhallgattatni a másként gondolkodókat.

Itt emlékeztetett a Robert Fico elleni merényletre. A tárcavezető szerint ha a szlovák miniszterelnök nem békepárti és konzervatív politikus lett volna, akkor verseny lett volna azért, hogy ki hívja fel leginkább a figyelmet Európában a merényletre, illetve ki ítéli el a leginkább.

„Ma már az sem téma, hogy az amerikai választások legesélyesebb elnökjelöltjének élete millimétereken múlt, és ma már ez nem tud a vezető hírek közé bekerülni. Ez azért van, mert békepárti konzervatív politikust igyekeztek megölni” – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Azonban Szijjártó Péter szerint Magyarországnak a saját érdekeit kell néznie, „nemzeti érdekeken alapuló szuverén külpolitika” – ez a legfontosabb a kormány szerint.

Szerinte a szuverenitásunk megőrzése magában foglalja Magyarország sikerességét. Ha ezt feladnánk, beláthatatlan mértékű erőforrást adnánk fel, például „a nemzetet fenntartó kereszténységet”. A külügyminiszter szerint ezért a szuverenitás nem politika, és nem kommunikáció, hanem élet-halál kérdése.

A liberális mainstream állítása hazugság, mert nem csak ezzel lehet valaki sikeres. Földrajzilag kicsi országként mégsem tudnak átlépni rajtunk

– összegzett Szijjártó Péter, aki szerint ez azért van, mert Magyarország sikeres a folyamatos küzdelemben – itthon és Brüsszelben egyaránt.

Az Európai Néppárt baloldali lett

Szijjártó Péter elmondta, a választási témák idén tele voltak külpolitikai kérdésekkel, mivel a legjobb eredményt Európában a Fidesz érte el, így ez a külügyminiszter szerint azt mutatja, hogy az emberek támogatják a szuverén külpolitikát. 

A tárcavezető szerint úgy a politikai és a fizikai biztonságunkat, mint az energia-, és a gazdasági biztonságunkat is támadják majd a jövőben. A politikai biztonságunk szerinte az egyik legfontosabb pontja – ami egyedülálló Európában –, hogy négy kétharmadot tudhat maga mögött a Fidesz–KDNP. Brüsszelben „felhúztuk a minden eddiginél fontosabb védvonalat”, a Patrióták Szövetségét. Emlékeztetett arra, hogy

A fizikai biztonságunkat már három éve veszélyezteti, hogy a háború szomszédságában élünk. A tárcavezető szerint Nyugatról a háborúba „bele akarnak nyomni minket”, de „Magyarország az utolsó akadálya a háborús pszichózis európai, féktelen tombolásának”. Szerinte a miniszterelnök békemissziója sikeres volt, párbeszéd kezdődött a háború lezárásáról, valamint számos bilaterális tárgyalásra is sor került.

Ám Szijjártó Péter szerint sok esetben „nagyképű és bunkó hozzáállás” érkezett reakcióként Brüsszelből a békemisszióra. Álláspontja szerint ősszel extra nyomás lesz a békepolitikán, „mert a háborúpártiak rettegnek attól, hogy Donald Trump visszajön”.

Szeptember és november elementáris nyomás alá helyezi majd a magyar békapolitikát

– fogalmazott a miniszter.

Kitért a nemzetközi média és NGO-k finanszírozásának kérdésére és a Brüsszelben elindított eljárásokra, külön kiemelte a Nemzeti Kártya újabb szabályait érő támadásokat is. Szerinte most az Unióban több mint egymillió orosz állampolgár tartózkodik, ebből Magyarországon hétezer, ezen kontextusban kell a schengeni övezet biztonságának veszélyeztetéséről beszélni. „Ugye itt az igazság rohadtul nem érdekes, tehát senkit nem érdekelt, hogy pontosan hogy néz ki ez a rendszer.”

Itt a válasz Brüsszelnek

A „legnagyobb képmutatás” az energiabiztonság területén zajlik a tárcavezető szerimt. Mint felidézte, Indiában a harmincötszörösére nőtt az orosz olaj részesedése, ezt az indiai olajat pedig később Európa veszi meg. Szijjártó Péter szerint hasonló trend látható a nyugati LNG-termináloknál és a nukleáris együttműködésekben is.

Az Európai Bizottság ugyanis elutasította Magyarország és Szlovákia azon kérését, hogy közvetítsen Budapest és Pozsony, valamint Ukrajna között a Lukoil orosz olajtársasággal szemben bevezetett kijevi szankciók ügyében – közölte az uniós bizottság illetékes szóvivője pénteken.

Szijjártó Péter szerint Brüsszel „jó pofát vág” az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban is, ez szerinte egy állam által finanszírozott terrorizmus volt, és ennek megfelelő viszontválaszra lenne szükség. Mint megírtuk, Németország az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával egy ukrán állampolgárt gyanúsít. A német hatóságok júniusban elküldték Lengyelországnak az elfogatóparancsot, miután fényképek és tanúvallomások alapján azonosították, de végül nem tartóztatták le, mert elhagyta Lengyelországot, Ukrajnába távozott.

A miniszter szerint az uniós bizottság illetékes szóvivőjének pénteki szava maga a bizonyíték, és egyben a leleplezés is Szijjártó Péter szerint. Miközben az ukrán villamosenergia-import 42 százaléka hazánkon keresztül érkezik – tette hozzá a külügyminiszter, aki ennél a résznél hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nagyon magas a kiszolgáltatottsága Magyarország felé.

Egészen egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy Brüsszel, ha akarna, ne tudna fellépni az ukránokkal szemben e kérdésben, ezért az, hogy az Európai Bizottság itt nem lép fel, és elutasította a kérésünket, azt bizonyítja, hogy Brüsszelből utasították az ukrán kormányt arra, hogy ilyen lépést tegyen.

Ugyanakkor Szijjártó Péter kifejtette, hogy a kormány az elmúlt hetekben sokat dolgozott azon, hogy mindenfajta átmeneti megoldásokkal rövid- és középtávon is garantálni tudja hazánk kőolajellátásának biztonságát.

Végezetül a gazdasági biztonság kérdése került szóba. Szijjártó Péter szerint a kormány egyenesen elmondja, hogy a szankciók kudarcot vallottak, ahogy a kelet izolációja is.

Világosan beszélünk arról is, hogy folyamatosan javítani akarjuk a magyar–orosz gazdasági együttműködést

– jelentette ki a miniszter, aki szerint azonban ez még mindig jobb, mint például Lengyelország esete, amely titkolja hasonló jellegű szándékát. Szijjártó Péter szerint a következő időszak „kőkemény lesz”, a szuverenitásunkat folyamatosan támadások fogják érni, de nem szabad elfelejteni, hogy „minden egyes kivédett támadás” megerősít minket. 

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadást tart Hol a helyünk? – Magyarország külpolitikai mozgástere címmel a tihanyi Tranzit fesztiválon 2024. augusztus 24-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)