A német politika új korszakhatára lehet a solingeni késes terrortámadás

Három nappal az augusztus 23-i halálos késes támadás után a támadás helyszínére, Solingenbe látogatott Olaf Scholz szövetségi kancellár, aki az eset miatt zaklatott németek, valamint az ellenzék felől érkező nyomás után a városban tartott sajtótájékoztatóján bejelentette,

A szociáldemokrata kancellár hétfőn Solingenben a támadást terrortámadásnak minősítette, „ami mindnyájunk ellen szólt”, majd hozzátette, őt személyesen is megrázta és dühössé tette az eset, amelynek kapcsán „szigorú és gyors büntetést” szorgalmazott.

Scholz emellett megígérte: minden tőle telhetőt megtesz annak biztosítására, hogy kitoloncolják azokat, akik nem tartózkodhatnak Németországban – mint arról beszámoltunk, a 26 éves elkövetőt, aki a támadás után 24 órával adta fel magát, már tavaly óta ki akarták toloncolni Németországból, ám azt megelőzően bujkált. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára.

A német kancellár ezenkívül köszönetet mondott azoknak, akik a támadás után azonnal reagáltak, és megpróbálták megmenteni a három áldozat életét. Scholz a sajtótájékoztató előtt találkozott a város egyébként szociáldemokrata polgármesterével, Tim Kurzbachhal, a tartomány CDU-s miniszterelnökével, Hendrik Wünsttel is.

Keményebb fellépést sürget az ellenzék

Scholz azután jelentette be a fegyverekkel kapcsolatos törvények szigorítását, valamint a kitoloncolási folyamat javítását, hogy a hétvégén több párt is ezt követelte kormányától.

A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU elnöke, Friedrich Merz szokásos hétvégi hírlevelében többek között felszólította Scholzot és kormányát, hogy mivel a büntetés immáron nem elég visszatartó erő, ezért minél hamarabb egy határozott döntéssel tegyen meg mindent, hogy megakadályozhassák a péntekihez hasonló bűncselekményeket.

valamint kezdjék meg az onnan érkező, ám menekültstátuszt nem kapó migránsok azonnali deportálását – ez egyébként most is így van. Emellett visszahozná a 2015-ös menekültválság kapcsán sokak által megismert dublini egyezményt, ami szerint egy EU-tagállam kitoloncolhatná a menedékkérőket abba a tagállamba, ahol először léptek be az Európai Unió területére.

Merz ezentúl még szeretné visszaállítani a határellenőrzést, ami egyébként szembemenne az Európai Unióban élő emberek, és a tagállamok között a tőke szabad mozgását lehetővé tevő, belső nyitott határokat biztosító schengeni egyezménnyel. A CDU pártelnöke továbbá azt is felvetette, hogy amennyiben egy menekült Németországból hazatér hazájába, azonnal veszítse el a letelepedési engedélyét és menekültstátuszát – mint erről nemrég írtunk, sok menekült látogat haza Németországból.

Azonban nem kizárólag a korábban Angela Merkel nevével összeforrt CDU új elnöke követelt erőteljesebb fellépést az ügyben.

Szeptember 1-jén, vasárnap ugyanis Türingiában és Szászországban tartanak tartományi választásokat, ahol jelenleg a szélsőjobboldali párt vezet a közvélemény-kutatások szerint.

A párt már azelőtt elkezdte „migránstámadásnak” nevezni az esetet, hogy sem az elkövetőről, sem pedig annak motivációjáról nem volt semmi érdemi információ. A párt türingiai szervezetét vezető – egyébként náci jelszavak használata miatt nemrég pénzbírságra ítélt – Björn Höcke a Scholz-kormány mellett a többi mainstream pártot is azzal vádolta, hogy semmit nem tesznek, és ha a németek valódi változásokat szeretnének, szavazzanak pártjára. A hasonló üzenetet megfogalmazó szászországi AfD ezt azzal toldotta meg, hogy a tartományban őket hibahatáron belül követő CDU még annyit se tenne a migráció ellen, mint Scholzék.

De Sahra Wagenknecht pártja, a magát konzervatív baloldaliként meghatározó szélsőbaloldali BSW is erélyesebb fellépést sürgetett. A párt elnöke, Amira Mohamed Ali a szigorúbb menekültpolitika mellett a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát kérte: egyrészt meggyorsítaná a mostani menekültügyi eljárást, másrészt pedig ösztönözné azokat, akiknek el kellene hagynia az országot, hogy valóban tegyenek így – azt ugyanakkor nem fejtette ki, ezt mégis mivel tenné meg.

Újra napirendre kerül a fegyvertörvény szigorítása

Azonban nemcsak az ellenzék reagált az esetre. A pártok színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett kormány több tagja is lehetséges lépéseket vetett fel a solingeni támadás után.

Faeser már korábban is amellett érvelt, hogy a kések viselését be kellene tiltani, azonban eddig a legkisebb kormánypárt, a liberális FDP azt elutasította, mondván, az csak egy szimbolikus lépés lenne, ami nem oldaná meg a problémát – azonban Marco Buschmann igazságügyi miniszter a hétvégén bejelentette, a témáról ismét elkezdtek tárgyalni a kormányülésen.

Habeck ezenkívül határozottabbá tenné a kitoloncolást is, mivel szerinte akik bűncselekményt követnek el, a továbbiakban nem lennének jogosultak a németországi tartózkodásra, a hatóságoknak ezt pedig hatékonyabban kellene végrehajtania.

Scholz akkor is azt ígérte, a hatóságok határozottabban fogják végrehajtani a kitoloncolásokat, azonban a mostani elkövetőt is már több mint egy éve kellett volna Bulgáriába toloncolni, ám elbújt a hatóságok elől.

Solingen az eddigi migrációs politika Zeitenwendéje

Scholz már korábban is megígérte a kitoloncolások számának növelését, ez egyébként kormányra kerülésükhöz képest 2022-ben és 2023-ban is emelkedett, azonban Scholz valamennyire követte elődje, Angela Merkel közel kilenc éve meghirdetett Willkommenskultur-politikáját a migráció kapcsán.

Ugyanakkor a solingeni eset után már pártjából is kritikát fogalmaznak meg a jelenlegi rendszer működése kapcsán.

Hétvégén adott interjújában Esken arról beszélt, hogy a Solingenben történtek olyan sebet ejtettek a német társadalmon, ami csak nehezen tud begyógyulni. Emiatt szerinte konzisztensnek kell lenni, hogy a bűncselekményt elkövető menekülteket vagy az iszalmista veszélyt jelentő személyeket azonnal deportálják Afganisztánba vagy Szíriába.

Ugyanakkor az SPD-pártelnök szerint egy olyan nyitott társadalomban, mint a német, nincs 100 százalékos biztonság, ugyanakkor arra buzdította a tartományok belügyminisztereit, rendeljék el a kések betiltását.

(Borítókép: Egy helyszínelő csapat vizsgálja a helyszínt a támadás után 2024. augusztus 24-én Solingenben. Fotó: Andreas Rentz / Getty Images)