Megtalálhatták a rák ellenszerét, miközben Magyarországon is tesztelik a tüdőrák elleni védőoltást

A tudósok felfedeztek egy fehérjét, amely közvetlenül képes megállítani a DNS-károsodást, elvileg bármilyen szervezetbe beilleszthető, így ígéretes jelölt lehet a rák elleni védőoltás alapanyagaként – írja a Science Alert.

A DNS-károsodásra reagáló C fehérjét (DdrC) a Deinococcus radiodurans nevű kis baktériumban találták meg, és úgy tűnik, nagyon hatékony a DNS-károsodás észlelésében, leállításában és abban, hogy figyelmeztesse a sejtet, kezdje el a javítást. Ráadásul önálló, és más fehérjék segítsége nélkül végzi a munkáját.

A kanadai Western University kutatói azt mondták, ennek segítségével több mint 40-szer ellenállóbbá tettek egy baktériumot az UV-sugárzás okozta károsodással szemben. Az egyik orvos úgy nyilatkozott, a DNS átrendezésének, szerkesztésének, átalakításának képessége a biotechnológia Szent Grálja. Azért is fontos a DdrC, mivel ellenőrzi a sejteket és semlegesíti a károsodást. Ráadásul többezerszer annyi sugárzást képes túlélni, mint amennyi elegendő egy emberi sejt megöléséhez.

Közben a szakértők bizakodva nyilatkoznak egy úttörő eljárásról, amely több ezer életet menthet meg csak az Egyesült Királyságban, és más országok mellett Magyarországon is tesztelik. A kutatók már 2023-ban abban bíztak, hogy a tüdőrák elleni védőoltás pár éven belül megjelenhet, a jelek szerint azonban a BioNTech lekörözte vetélytársait. A Moderna egyébként tavaly kifejlesztett egy olyan, melanóma elleni oltást, amely 44 százalékkal csökkenti a rák kiújulásának és a páciens elhalálozásának a kockázatát.

A tüdőrák a daganatos betegségek vezető elhalálozási oka: évente 1,8 millió áldozatot szed világszerte. Hasonlóak az arányok Magyarországon is. Előrehaladott stádiumban a túlélési esélyek különösen alacsonyak. A BNT116 néven katalogizált, a BioNTech által gyártott vakcinát a betegség leggyakoribb megjelenési formája, a nem kis sejtes tüdőrák, tudományos rövidítéssel az NSCLC kezelésére tervezték – írta a The Guardian.

A humán tesztelés, a klinikai vizsgálat első szakasza 34 kórházban indult hét országban: az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Törökországban és Magyarországon.

A vakcina – a koronavírus elleni oltáshoz hasonlóan – a hírvivő RNS, az mRNS bevetésével felkészíti az immunrendszert a rákos sejtek elleni küzdelemre. A cél, hogy a kemoterápiával ellentétben fokozzák az egyén rákkal szembeni immunválaszát, miközben az egészséges sejteket érintetlenül hagyják.

Oltások sorozata

„Ez a technológia a rákgyógyítás következő nagy fázisa” – állítja Siow Ming Lee professzor, aki a brit vizsgálatot vezeti. Az mRNS-vakcinákat kifejlesztő Karikó Katalin korábban visszafogottan nyilatkozott a kísérleti eredményekről.

A 67 éves, londoni Janusz Racz volt az első beteg az Egyesült Királyságban, aki megkapta az oltást. A tüdőrákot májusban állapították meg. Nem sokkal később megkezdődött kemo- és sugárterápiás kezelése.

A magyarnak ható vezetékneve ellenére Lengyelországból származik, tíz éve él Nagy-Britanniában, és csak a szerencséjének köszönheti, hogy idejekorán felfedezték a krónikus betegséget.

Racz maga is kutató – a mesterséges intelligenciával foglalkozik –, így egy pillanatig sem habozott, amikor felkérték a klinikai vizsgálatra. „Része lehetek egy csapatnak, amely új módszertannal közelíti meg a kezelést, siker esetén pedig életeket menthet” – mondta.

Janusz Racz öt perc különbséggel fél óra alatt hat injekciót kapott. Mindegyik különböző RNS-szálakat tartalmazott. A sorozatot hat héten át heti rendszerességgel kapja meg, majd 54 hétig háromhetente.

A kiegészítő kezelés a túlélési arányt javítja

„Reméljük, a kiegészítő kezelés meggátolja a daganatos betegség kiújulását” – mondta Lee, aki arra is emlékeztetett, hogy a tüdőrák a műtéti beavatkozás és a sugárkezelés után hosszú évek elteltével is újból megjelenhet. A professzor negyven éve kutatja a tüdőrák kiváltó okait és kezelését. „Amikor a kilencvenes években elkezdtem, még senki sem gondolta, hogy a kemoterápia eredményes lehet” – hangoztatta a kutatóorvos. Ma már a betegek 20-30 százaléka az immunterápia negyedik szakasza után is életben marad. A túlélési arányt tovább javíthatja az mRNS-vakcina.

Ez a megközelítés évente több ezer, tüdőrákkal diagnosztizált ember életét mentheti meg

– üdvözölte a brit kísérletet Lord Vallance tudományügyi miniszter.

Janusz Racz abban bízik, hogy a kezelés végeztével újra űzheti kedvenc sportját, a futást, és valóra válthatja élete álmát: elindulhat a londoni maratonon.

(Borítókép: Janusz Racz tüdőrák elleni vakcinát kap az Egyesült Királyságban 2024. augusztus 20-án. Fotó: Aaron Chown / PA Images/ Getty Images)