A németországi késelés miatt újra napirendre kerülhet a migráció az EU-ban

Olaf Scholz német kancellár ismét napirendre szeretné tűzni a migrációs politikát az Európai Unióban, miután az európai ügyekben mindig jól értesült Politico azt írja, a német kancellár néhány tagállamból álló munkacsoportot szeretne felállítani, hogy megvizsgálják a jelenlegi menekültügyi szabályok alkalmazását, kiemelve, hogy a német kancellár szerint a migrációt illetően néhány dolgon változtatni kellene az európai jogban.

A szociáldemokrata politikus azután foglalkozna ismét a migrációval uniós szinten, hogy augusztus 23-án, pénteken egy már egy éve kitoloncolásra váró 26 éves szíriai menekült késsel támadt fesztiválozókra, ami következtében hárman életüket vesztették az Észak-Rajna-Vesztfáliában található Solingenben.

Scholz hétfőn utazott a terrortámadás helyszínére, ahol sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szövetségi fegyvertörvény szigorítása mellett tovább fogják növelni az elmúlt évekhez képest így is megemelkedett kitoloncolásokat.

Utóbbi kapcsán pedig Scholz az Európai Unióhoz is fordulna, hogy minél hatékonyabban hajtassa végre a dublini egyezményt, ami lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy abba a tagállamba toloncolják a menedékkérőket, ahova először beléptek az Európai Unió területére.

Az ugyanakkor kérdés, hogy a gyakorlatban ez pontosan mit jelentene. Az Európai Bizottságnál a tagállamok egy csoportja már régóta szeretné elérni, hogy minél határozottabb eszközök és szabályozások legyenek az illegális migrációval szemben – annak mind irreguláris, valamint harmadik országok, például Oroszország vagy Belarusz szervezett migráció kapcsán.

Még májusban Dánia vezetésével 15 ország belügyminisztere írt levelet az Európai Bizottságnak, amiben arra szólították fel az Ursula von der Leyen vezette testületet, hogy következő ciklusában prioritásként kezelje, hogy az illegálisan az EU területére lépő migránsok kapcsán minél határozottabban hajtsák végre a „brüsszeli nyelven” csak visszaküldésnek nevezett kitoloncolást, és ezt szervezze ki az EU szomszédos országainak, azaz még az Európai Unió területére se térjenek be.

Dánián kívül a levelet még Ausztria, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Olaszország és Románia belügyminiszterei írták alá, de az illegális migrációt ellenző országok közé tartozik még Franciaország, Magyarország és Szlovákia is.

Azt azonban jelenleg nem tudni, hogy ez mégis milyen szinten fog megvalósulni. Amennyiben Scholz erőltetné – és mint látjuk, ehhez lennének szövetségesei –, akár politikai szintre is emelhetné a témát, de az is elképzelhető, hogy csak a tagállamok állandó EU-s képviseletét ellátó nagykövetek fognak erről tárgyalni szakpolitikai szinten, amennyiben Scholz célja valóban csak a meglévő szabályok minél hatékonyabb és határozottabb alkalmazása.

Kifogná a szelet Scholz a CDU és az AfD vitorlájából

Scholz döntésének hátterében egyébként részben belpolitikai okok állnak, hiszen a késes támadások megemelkedése mellett – aminek csak egy részét követik el bevándorló hátterűek vagy migránsok – jobbról

Ráadásul szeptember 1-jén két tartományban, Szászországban és Türingiában is tartományi választásokat tartanak, ahol a közvélemény-kutatások szerint nemcsak a CDU, de még az AfD is beelőzi a legnagyobb szövetségi kormánypártot, az SPD-t, ráadásul Türingiában szinte biztosnak tűnik a szélsőjobboldali párt győzelme, de a kutatások szerint Szászországban is fej fej mellett áll a CDU és az AfD.

A már most elkönyvelhető három vereség miatt Scholz szeretné megállítani kormányának, de leginkább pártjának zuhanását, ehhez pedig vélhetően a migráció témáját használná fel, hogy a jövő szeptemberben esedékes szövetségi választásokon minél jobb eredményt érjen el az SPD – jelenleg a szociáldemokratákat országosan a harmadik helyre mérik az egykori Merkel-párt, a CDU/CSU uniópártok, valamint az AfD mögött.

(Borítókép: Olaf Scholz 2022. február 24-én, Berlinben. Fotó: Hannibal Hanschke / Pool / Getty Images)