Az évszázad árvize: mellig, néhol állig érő vízben menekültek a városlakók

Bár a bangladesiek életét a folyók és vizek határozzák meg, hiszen a halászat és a rizstermelés elengedhetetlen eszköze, azonban ami egy hete történt, mindenkit megdöbbentett, és egyértelműen Indiát tartják felelősnek érte.

A CNN helyi beszámolójából kiderül, hogy az indiai határtól mindössze néhány kilométerre, Feni városában élők azzal vádolják az újdelhi kormányt, hogy figyelmeztetés nélkül nyitotta meg a szomszédos Tripura államban található Dumbur gátat és eresztette rá a vizet Bangladesre.

Utáljuk Indiát, és ez, amiben most taposunk, indiai víz!

– kiabálták az utcán menekülők, akik gyakran mellig, de néha állig érő koszos, sáros vízben igyekeztek száraz területet keresni, maradék ingóságaikat a fejük fölé tartva.

India tagadja a szándékosságot és hibák sajnálatos egybeesésével okolja a történteket. Az özönvízszerű csapadék nyomán a gát képtelen volt tartani a hatalmas mennyiségű vizet. Ugyanakkor elismerik, hogy áramkimaradás is volt, illetve a rossz kommunikáció miatt nem figyelmeztették előre a szomszédos állam lakóit.

Az egyetlen közlekedési eszköz a csónak

Az utakon is térdig-mellig érő víz áll, autóval, busszal, motorral lehetetlen még most is közlekedni, az egyetlen eszköz a csónak, abból pedig nincs elég ennyi ember mentésére. Önkéntesek hordókat összekötve és deszkákkal lefedve igyekeztek alkalmi vízi eszközöket készíteni. A helyzetet csak rontja, hogy nincs áramszolgáltatás és így lehetetlen a mobil- vagy internetes kommunikáció is.

A hadsereget és a haditengerészet alakulatait is bevetették, miközben százával érkeznek önkéntesek az ázsiai ország más részeiből. Az árvíz sújtotta területeken súlyos élelmiszer- és ivóvízhiány van. Feni városán kívül egész Banglades területén ötmillió embernek kellett elhagynia lakóhelyét az áradások miatt, amelyek eddig 18 ember életét követelték. A szomszédos Tripara államban 26 indiai halt meg és 64 ezer embert helyeztek el átmeneti táborokban.

Sokan politikai bosszút emlegetnek

India bangladesi főbiztosa arról tájékoztatta a bangladesi ügyvezető kormányt, hogy váratlan „automatikus vízleeresztés” történt, méghozzá a magas vízállás miatt. „India embertelen dolgot művelt, amikor figyelmeztetés nélkül megnyitotta a duzzasztógátat” – mondta az ügyvezető kormányba bekerült egyik egyetemi hallgató. Az elmúlt hónapok zűrzavaros időszakát lezáró átmeneti vezetés élére – a tüntető diákok nyomására – Muhammad Junusz került. Őt 2006-ban tüntették ki Nobel-békedíjjal, a közgazdász ugyanis a mikrohitelezés úttörője volt, amellyel elszegényedett bangladesi embereket segített, és idővel ezt a modellt a világ számos más országában is alkalmazták.

Az ázsiai ország élén augusztus elejéig – egy huzamban 15 évig – Sejk Haszina Vazed miniszterelnök asszony állt. Neki tulajdonítják egyébként az ország figyelemre méltó gazdasági fordulatát az elmúlt években, de egyre gyakrabban bírálták a nyílt tekintélyelvűség és a növekvő demokráciahiány miatt. Az elmúlt négy évben a tömeges korrupció és az ellenőrizetlen áremelkedések ellene fordították az embereket. A 2024. januári nemzetgyűlési választások viszont a kormány autoriter intézkedései és az ellenzék korlátozása miatt nem hoztak változást a 170 milliós országban.

Júniusban végül zavargások kezdődtek, amelynek résztvevői elsősorban a fiatalok voltak, akik a magas fiatalkori munkanélküliség – 2023-ban több mint 13 százalékos volt – és a munkakvótarendszer ellen tiltakoztak. A zavargások megfékezésére bevetették a rendőrséget, és az erőszakos cselekmények nyomán mintegy 300 ember, többségében diákok haltak meg. Ezt követően váltak csak igazán a tüntetések diákok által vezetett tömegmegmozdulásokká. Bírálóinak az sem tetszett, hogy az elmúlt 15 évben Sejk Haszina egyre barátibb kapcsolatokra törekedett az indiai kormányfővel, Narendra Modival.

Amikor a tüntetők ostromolni kezdték augusztus elején a kormányfői rezidenciát, Sejk Haszina lemondott és egy helikopteren a szomszédos Indiába menekült. Ezt követően alakult meg az ügyvezető bangladesi kormány. Viszont ezzel egy időben – a muszlim többségű országban – egyre több támadás érte a Haszina pártját támogatókat, akik többségében hinduk voltak. Ez pedig komoly aggodalmat keltett a hindu többségű Indiában. Ezért is vélik sokan úgy a bangladesiek körében, hogy nem biztos, hogy csak a túlfolyás megakadályozása miatt nyitották meg a Dumbur gátat.

Az eddig Újdelhi barátjának tartott Banglades esetleges irányváltásától tart az indiai vezetés, amely szerint nem elképzelhetetlen, hogy Sejk Haszina távozása után az ázsiai állam Kína felé fordul, hiszen a fő ellenzéki pártok hagyományosan a Kínával és Pakisztánnal való szorosabb kapcsolatokat részesítik előnyben Indiával szemben.

(Borítókép: Az emberek menekülnek az áradások elől Bangladesben 2024. augusztus 24-én. Fotó: Mohammad Ponir Hossain / Reuters)