Itt vannak a részletek Ferenc pápa délkelet-ázsiai látogatásáról

A 87 éves Ferenc pápa hétfőn négy délkelet-ázsiai szigetországba utazik, hogy az éghajlatváltozás elleni globális fellépést sürgesse. A katolikus egyházfő 12 nap alatt, szeptember 2. és 13. között csaknem 33 ezer kilométert tesz meg. Ellátogat Indonéziába, Pápua Új-Guineába, Kelet-Timorba és Szingapúrba. Ez lesz a pápa eddigi leghosszabb útja, aki térd- és hátfájdalmai miatt ma már főként kerekesszékkel közlekedik. 

A Reuters információi szerint Ferenc pápa összhangban a 2015-ös párizsi klímamegállapodással továbbra is arra akarja felhívni a világ figyelmét, hogy szálljon szembe a gyors felmelegedéssel, és támogassák a legkiszolgáltatottabbakat. A körútját érintő országok is kitettek ezeknek a veszélyeknek, úgymint a tengerszint emelkedése, valamint az egyre súlyosabb és kiszámíthatatlanabb hőhullámok és tájfunok. Az egyházfő útját Jakartában, az indonéz fővárosban indítja, amelyet az elmúlt években katasztrofális áradások sújtottak, és lassan süllyed, ez pedig arra késztette a kormányt, hogy 32 milliárd dollárból új fővárost építsen Borneón.

A legidősebb pápa, aki külföldi körútra indul

Ferenc pápa a tervek szerint több mint 40 eseményt vezet majd az útján, egyes hangok szerint a konkrét programokon túl be akarja bizonyítani, hogy kora és betegségei ellenére még mindig képes az 1,4 milliárd tagot számláló egyház vezetésére.

„Ez egy erőfitogtatás Ferenc pápa részéről” – állítja Massimo Faggioli, egy olasz akadémikus, egyháztörténész, aki közelről figyeli a Vatikán történéseit. 

Faggioli felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen életkorban még egyetlen pápa sem tett külföldi körutat. Ferenc pápa közvetlen elődje, XVI. Benedek 85 évesen mondott le, a Parkinson-kórban szenvedő II. János Pál pedig 84 évesen ejtette meg utolsó külföldi látogatását.

A délkelet-ázsiai körút a katolikus egyházfő 2013. márciusi megválasztása óta a 45. külföldi útja lesz. A szentatya gyakran beszél arról, hogy a társadalom perifériájára szorult embereket vagy csoportokat akar megszólítani, ezért igyekszik olyan helyekre utazni, ahol még soha nem járt pápa, vagy ahol a katolikusok kis kisebbségben vannak. Ezzel az egyháztörténész szerint Ferenc pápa szinte „új térképet rajzolt” az egyháznak. 

Miért olyan fontos Ázsia a katolikus egyház számára?

A körút napirendjén szerepel a katolikus–muzulmán párbeszéd újbóli előmozdítása is, amely már régóta prioritás Ferenc pápa számára, aki 2019-ben az első pápa volt, aki ellátogatott az Arab-félszigetre. Indonéziában, a világ legnépesebb muszlim többségű országában mintegy 280 millióan élnek, akiknek csak mintegy 3 százaléka katolikus. Ferenc pápa részt vesz egy vallásközi találkozón a jakartai Istiqlal mecsetben, amely a legnagyobb imaház Délkelet-Ázsiában.

Jeremy Menchik, a Bostoni Egyetem politológusprofesszora, aki rendkívül sokat publikált Indonézia politikájáról, úgy fogalmazott a lapnak, miszerint Indonézia a vallásközi párbeszéd „aranykorát” éli, és megjegyezte, hogy a mecset a jakartai katolikus székesegyházzal szemben található. A professzor szerint ezzel a pluralizmus ideje lépett a polémia helyébe. 

Ferenc pápa kedden dél körül száll le Jakartában, és három nappal később Pápua Új-Guineába utazik. Hogy a több mint 13 órás éjszakai repülés után kipihenhesse magát, kedden nem vezet semmilyen nyilvános tevékenységet, leszámítva egy rövid hivatalos repülőtéri fogadtatást.

A pápa mind a négy országban szabadtéri katolikus szentmiséket celebrál majd. A katolikus tisztségviselők széles körben úgy látják, hogy Ázsia termékeny talaj a hit terjesztésére, amely a nyugati országokban hanyatlásnak indult. Szakértők szerint maga a körút is sokat elmond Ázsia stratégiai jelentőségéről az egyház számára. 

A hivatalosan mintegy 9 millió lakosú Pápua Új-Guineában a Vatikán információi szerint csaknem 2,5 millió katolikus él. Az 1,3 millió lakosú Kelet-Timor nagyságrendileg 96 százalékban katolikus, míg Szingapúr 5,92 millió lakosa közül mintegy 210 ezren katolikus vallásúak.