Történelmi győzelmet aratott az AfD, megkerülhetetlenné vált a szélsőjobboldali párt

Szeptember 1-jén két egykori NDK-s tartományban, Türingiában és Szászországban választottak új tartományi parlamentet a választók. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) mindkét helyen a szavazatok több mint 30 százalékát szerezte meg – míg ez Türingiában az első, Szászországban a második helyre volt jó.

Ahogy azt várni lehetett, nagy volt az öröm vasárnap a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) eredményváróin mind Erfurtban és Drezdában,

Annak ellenére, hogy türingiai vezetőjüket, Björn Höckét a választások előtt pár hónappal ítélték pénzbírságra, amiért korábban a hitleri erőszakszervezetek által használt jelszavat használt, az AfD türingiai miniszterelnök-jelölt vezetésével magasan nyert a mindössze 2,1 milliós lélekszámú tartományban.

A szavazatok megszámlálása után így fog kinézni a 88 fős erfurti parlament:

• szélsőjobboldali AfD – 32 mandátum (2019-hez képest +10)
• kereszténydemokrata CDU – 23 mandátum (+2)
• szociálisan konzervatív, szélsőbaloldali-populista BSW – 15 mandátum (előtte nem létezett)
• az egykori állampárt utódpártja, szélsőbaloldali die Linke – 12 mandátum (–17)
• szociáldemokrata SPD – 6 mandátum (–2)

A szélsőjobboldali párt vasárnap ugyanúgy javított az öt évvel ezelőtti eredményén Szászországban is, igaz, ott a 9,4 helyett mindössze 3,1 százalékponttal, ami ezúttal is a második helyre volt elegendő a tartományban.

A szavazatok megszámlálása után így fog kinézni a 120 fős drezdai parlament:

• kereszténydemokrata CDU – 41 mandátum (2019-hez képest –4)
• szélsőjobboldali AfD – 40 mandátum (+2)
• szociálisan konzervatív, szélsőbaloldali-populista BSW – 16 mandátum (előtte nem létezett)
• szociáldemokrata SPD – 10 mandátum (0)
• ökobaloldali Zöldek – 7 mandátum (–5)
• az egykori állampárt utódpártja, szélsőbaloldali die Linke – 5 mandátum (–9)
• konzervatív, lokálpatrióta Freie Wähler – 1 mandátum (+1)

Nehéz koalíciós tárgyalások jönnek mindkét tartományban

Az már az exit poll eredményeken is látszott – valamint a választási felvezetőnkben is írtuk –, hogy az AfD jó estére készül, hiszen előzetesen mindkét helyen a mandátumok harmadára számíthatott,

Nem véletlen, hogy a választási kampányokat mindkét helyen az Olaf Scholz vezette kormány elleni népszavazásként keretező párt szövetségi vezetésénél elégedettek voltak az eredményeket illetően. A párt női társelnöke, Alice Weidel még az este folyamán kijelentette, a pártok színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormányt megbüntették a választók és a szeptember 22-i brandenburgi tartományi választások után akár az előrehozott választást sem tudná kizárni, bár ennek megvalósulása elég valószínűtlen.

Ugyan a párt története során először kormányzásra készült, de mivel a Türingiában második, Szászországban pedig első helyen végző CDU már előre bejelentette, hogy eszük ágában nincs kinyújtani a kezüket a szélsőjobboldali pártnak, ezért a Németországban tűzfalnak nevezett politikai karantén továbbra is érvényben marad az AfD-vel szemben.

Ugyanúgy örülhettek az exit poll, majd a választás eredményeinek a kereszténydemokrata CDU-nál, bár azért a kezdeti öröm után foghatták a fejüket mind Erfurtban, mind Drezdában.

Szászországban ugyan sikerült megtartani az első helyüket és a párt jobbközép-atlantista nézeteiből olykor látványosan kilépő miniszterelnökük, Michael Kretschmer valószínűleg a drezdai irodáját is megtarthatja, de az öt évvel ezelőtti kormánya elvesztette a többséget a parlamentben – eddigi junior partnereikkel, az SPD-vel és az éppen csak bejutó Zöldekkel nincs meg a parlamenti többség, így nehéz koalíciós tárgyalásoknak, valamint kormányzásnak néz elé a CDU-s miniszterelnök.

A Friedrich Merz vezette párt ugyanis már a választás előtt bejelentette, hogy centrista pártként nem hajlandó együttműködni egy szélsőséges párttal sem, ami jelzőt az AfD mellett az egykori NDK-s állampárt utódpártjára, a szélsőbaloldali die Linkére aggatták rá – valamiért az utóbbiból kiváló, egyébként szociális kérdésekben sokszor az AfD-vel egy véleményen lévő BSW-re nem.

Szászországban az egykori Merkel-párt könnyebb helyzetben van, ugyanis Kretschmerék fel tudnak mutatni egy parlamenti többséget, amennyiben helyi szinten BSW-vel és eddigi juniorpartnerével, az SPD-vel összeállnának, ugyanakkor a szélsőbaltól a jobbközépig terjedő kormány tagjai között nagyok az ideológiai ellentétek, ráadásul helyben nem igazán ismert, hogy a BSW mit is szeretne.

A kampány középpontjába a BSW ugyanis a párt névadóját és arcát, Sahra Wagenknechtet helyezte, azonban az egykori linkés politikus el sem indult a választáson, a párt kampányának egyik legnagyobb ígérete pedig az ukrajnai háború mihamarabbi lezárásáról, valamint a Kijevnek átadott fegyverszállítmányok azonnali leállításáról szóltak – erről azonban nem Drezdában, hanem Berlinben döntenek továbbra is.

Azonban míg Szászországban van lehetőség a többség kialakítására legalább a kormány megszavazásáig, addig Türingiában teljesen más a helyzet.

Mario Voigt vezetésével ugyan a türingiai CDU javított az eredményein, azonban Voigtnak így is nehéz hetek jönnek, hiszen a koalíciós matek sehogy sem jön ki a két szélsőséges párt nélkül – a választás estéjén azt nyilatkozta, az SPD-vel fog tárgyalni, de nem zárja ki a BSW-vel való együttműködést sem, de még így is egy mandátum híján vannak a többségnek, azaz legalább egy linkés vagy AfD-s képviselő szavazatára mindig szükség lenne, hogy a kormány mellett annak törvényjavaslatait is megszavazza.

Még a tisztes helytállás sem jött össze a szövetségi kormány pártjainak

Miközben az AfD-nél és a CDU-nál elégedetten nézhetik az eredményeket – elvégre a CDU Szászországban továbbra is kormányozni fog, ahogy már 1990 óta folyamatosan, míg Türingiában már egy évtizede nem volt esélyük kormányra kerülni, míg idén igen –, addig a szövetségi kormánypártoknál csalódottak lehetnek.

Ugyan a legnagyobb kormánypárt túl nagy elvárást nem támasztott egyik tartományban sem (már öt éve se sikerült kétszámjegyű eredményt elérni a tartományi választásokon), de Türingiában a helyi SPD két számjegyű eredményt tűzött ki célnak, azonban végül csak 6,1 százalék jött össze, ami mindössze hat mandátumot ért.

Mivel az SPD számára akkora téttel nem járt a választás, így egy nem jó, de nem is annyira tragikus estén van túl a párt, bár az azért elgondolkodhatja a berlini pártirodában a vezetőket, hogy kormányon mi mehetett félre az elmúlt négy évben, hogy a 2021-es szövetségi választásokon Türingiában 23,4, Szászországban pedig 19,3 százalék után idén a kétszámjegyű eredmény se jött össze – jelenleg ettől fényévekre van a párt és emiatt egyre valószínűbb, hogy jövőre a CDU és a vele pártszövetségben induló bajor CSU uniója fog nyerni országosan.

Azonban a két másik szövetségi kormánypárt, a Zöldek és az FDP számára még ennél is egyértelműbb a bukás, mivel látszik, hogy politikusaik nem értenek a keletnémetek nyelvén.

A Zöldek már évek óta nem tudnak Kelet-Németországban jó eredményt elérni – az egykori NDK-s tartományokban ugyanis sokszor épp az ökobaloldaliakat tartják minden rossz eredendőjének, és nemcsak a politikusok, hanem a választók is sokszor őket hibáztatják mindenért. Emiatt nem meglepő, hogy egyik helyen sem tudta növelni a mandátumszámát az ökobaloldali párt, az ugyanakkor fájó lehet, hogy Türingiában még ki is estek a parlamentből.

Míg az FDP újabb két tartományban nem tudta megugrani a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt – 2021-es kormányra kerülésük óta ez már az ötödik és a hatodik eset –, addig a die Linke óriási veszteségeket szenvedett mindkét helyen. A szélsőbaloldali pártnak ezek közül a fájóbb Türingia lehet, aminek miniszterelnökét egy hónap kihagyással tíz évig a párt adta Bodo Ramelow személyében, azonban a BSW-sek kiválása, valamint a párt országos helyzete miatt Ramelownak esélye se volt, hogy megtartsa miniszterelnöki székét, ráadásul a CDU hallani sem akar a pártjával való együttműködésről.

Németországban a jövő évi szeptemberi szövetségi választások előtt még idén, szeptember 22-én tartanak tartományi választásokat Brandenburgban, valamint jövő márciusban önkormányzati választásokat Hamburgban.

(Borítókép: Björn Höcke, az Alternative fur Deutschland (AfD) képviselője a parlament épületében Erfurtban, Németországban, 2024. szeptember 1-jén. Fotó: Thilo Schmuelgen / Reuters)