A második fizetési felszólítást is megkapta a kormány Brüsszelből, nem fizetik ki a 200 millió eurós bírságot
További Külföld cikkek
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
- Izland elnöke bemutatta a csak női vezetőkből álló új kormányt
- Meglátogatta a horvát egészségügyi miniszter a zágrábi késelőt, rejtély, miről beszélhettek
- Szijjártó Péter a RIA Novosztyinak: Az amerikai kormányzat politikai bosszút indított Magyarország ellen
Magyarország nem fizette ki határidőre a 200 millió eurós (78 milliárd forint) bírságot, ezzel az Európai Bíróság (EB) arra kényszerült, hogy fizetési felszólítást küldjön. Az új határidő szeptember 17-e, azonban ha a kormány addig sem teljesíti a kifizetést, az EB egy „beszámítási eljárás” keretein belül az összeget levonja a Magyarországnak járó uniós forrásokból, melynek egy része a jogállamisági eljárás miatt továbbra is zárolva van – írja az Euronews.
A bírósági ítéletek
Az EB még júniusban hozott egy ítéletet, miszerint Magyarország „példátlan és kivételesen súlyos uniós jogsértést” követett el a menedékjogok korlátozása miatt. A vita még 2020-ban indult, amikor a bíróság először kijelentette, hogy Magyarország korlátozta a nemzetközi menedékkérők számára a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést, ezzel „gyakorlatilag lehetetlenné” tette a kérelmek benyújtását. A magyar hatóságokat a „tranzitzónák” miatt marasztalták el, ahol fogvatartásszerűen és jogellenesen tartották a menedékkérőket, megsértve a fellebbezéshez való jogukat.
A 2020-as ítélet figyelmen kívül hagyásának következményeként született meg a júniusi, 200 millió eurós büntetés. A döntés meghozatalakor kimondták, Magyarország „figyelmen kívül hagyta az őszinte együttműködés elvét” és „szándékosan kikerülte” a menekültügyi szabályok alkalmazását.
Ez a magatartás komoly veszélyt jelent az uniós jog egységére, ami rendkívül súlyos hatással van mind a magánérdekekre – különösen a menedékkérők érdekeire –, mind a közérdekre
– tették hozzá a bírák.
Orbán Viktor az ítéleteket „felháborítónak és elfogadhatatlannak” nevezte, szerinte „úgy tűnik, hogy az illegális migránsok fontosabbak a brüsszeli bürokratáknak, mint a saját európai polgáraik”.
Magyarország minden esetben fizetni fog
Az első fizetési felszólítást július 16-án jelölték ki, és 45 naptári napot adtak az utalásra. Ez a határidő augusztus 30-án járt le. Hétfőn elküldték a második fizetési felszólítást, amelyben a válaszadásra 15 napos határidőt adtak.
Amennyiben nem érkezik Magyarország felől válasz, a bizottság elindítja a „beszámítási eljárást”, majd
azonosítja a Magyarország felé az uniós költségvetésből esedékes kifizetéseket, és ebből levonjuk az érintett összeget
– magyarázta egy szóvivő.
A magyar kormánynak szeptember 30-ig kell magyarázatot adnia arra, hogy milyen intézkedéseket vezetett be. A válasz tartalmától függően döntik el, hogy folytatják vagy nem folytatják az 1 millió eurós (392 millió forint) napi bírságolást.
Magyarország pénzt követel
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány nem hajlandó betartani az ítéletet, és megfenyegette a belga fővárost, hogy „ha Brüsszel migránsokat akar”, ők hajlandóak egyirányú jegyet adni a bevándorlóknak Brüsszelbe.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy Magyarország kétmilliárd eurót (785 milliárd forint) követel a bizottságtól, mivel 2015-óta ennyibe került a határvédelem. A követelést jogi eljárásban a kormány érvényesíteni is kívánja.
A magyar kormány már kapott pénzt
Anita Hipper, a bizottság bel- és migrációs ügyekért felelős szóvivője a Szabad Európa megkeresésére elmondta, hogy Magyarország 2021 és 2027 között 104 millió eurót (40 milliárd forint) fordíthat határvédelemre, vízumintézkedésekre és migrációs célokra. A keretösszeg a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló összeghez képest megduplázódott, hozzátette, az uniós határvédelmi támogatás kiegészítő jellegű, nem fedi a teljes összegeket sehol.
A Szabad Európa értesülései szerint az ügy megoldásával kapcsolatban a magyar kormány már tárgyal a háttérben a bizottsággal.