Bakondi György: Ha Magyarország végrehajtaná ezt a döntést, meg kellene szüntetni a határőrizetet

Ha Magyarország végrehajtaná az Európai Unió Bíróságának a migrációra vonatkozó határozatát, meg kellene szüntetni a határőrizetet és az ország tele lenne gyalogló migránsokkal – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a közszolgálati televízió szerdai műsorában.

„Minek a határőrizet, ha a migránsokat menekülttáborokba kellene szállítani? Továbbá az Európai Unióban beadott menekültkérelmek 25 százalékát Magyarországon kéne elbírálni, ami migránsgettók kialakulásához vezetne” – mondta Bakondi György.

Hozzátette, hogy a magyar kormány – a lakosság többször kinyilvánított akaratával összhangban – a határőrizeti rendszert nem kívánja felszámolni, valamint pert indít az Európai Bizottsággal szemben, hogy térítse meg a határőrizetre eddig elköltött 800 milliárd forintot.

Az egyes bevándorlók késsel vagy lőfegyverrel is felszereltek, ez is mutatja, hogy az illegális migráció az érintett ország biztonságára veszélyt jelent

– hangsúlyozta Bakondi György.

Kiemelte azt is, hogy az európai országok már most is alternatív megoldásokat keresnek a migráció megfékezésére. Olaszországból Albániába szállítják a menekültkérelmük elbírálásának idejére a migránsokat. Az előző brit kormány pedig Ruandába vitte volna a bevándorlókat, ám az új kormány elállt a tervtől, ezáltal pedig rögtön újra is indult a menekültáradat a La Manche-csatornán keresztül.

A második fizetési felszólítást is megkapta a kormány Brüsszeltől

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyarország nem fizette ki határidőre a 200 millió eurós (78 milliárd forint) bírságot, ezzel az Európai Bíróság (EB) arra kényszerült, hogy fizetési felszólítást küldjön. Az új határidő szeptember 17-e, azonban ha a kormány addig sem teljesíti a kifizetést, az EB egy „beszámítási eljárás” keretein belül az összeget levonja a Magyarországnak járó uniós forrásokból, melynek egy része a jogállamisági eljárás miatt továbbra is zárolva van.

Az EB még júniusban hozott egy ítéletet, miszerint Magyarország „példátlan és kivételesen súlyos uniós jogsértést” követett el a menedékjogok korlátozása miatt. A vita még 2020-ban indult, amikor a bíróság először kijelentette, hogy Magyarország korlátozta a nemzetközi menedékkérők számára a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést, ezzel „gyakorlatilag lehetetlenné” tette a kérelmek benyújtását.

A magyar hatóságokat a „tranzitzónák” miatt marasztalták el, ahol fogvatartásszerűen és jogellenesen tartották a menedékkérőket, megsértve a fellebbezéshez való jogukat.