A nyolcvanas években 200 ezer besúgót szervezett be a román kommunista titkosszolgálat

A román titkosrendőrség (Securitate) Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) Facebook-oldalán is közzétett jelentés szerint az 1980-as években a kommunista rezsim több mint 200 ezer romániai lakost vett rá arra, hogy együttműködjön a Securitatéval. 80 százalékuk férfi volt, és városi környezetből származott, sok volt közöttük a lelkész, az orvos és a pedagógus is.

A CNSAS úgy értékeli, hogy a Nicolae Ceausescu diktátor vezette kommunista rezsim ily módon próbálta megőrizni a kontrollt a társadalom felett, amiben egyre inkább jelentkeztek a feszültségek.

A Securitate fennállásának öt évtizede alatt a beszervezettek négy százaléka döntött úgy, hogy nem ad át információt a Securitaténak, és ennél is kisebb volt azoknak a száma, akik már beszervezésük megkísérlésekor elutasították a jelentéstevést.

A CNSAS értékelése szerint a számadatok azt mutatják: nem igaz az a hiedelem, miszerint a román kommunista rezsim utolsó évtizedeiben megengedőbb volt. Rámutatnak: 1989-ben 25 ezer embert szerveztek be, miközben a térségben sorra dőltek meg a kommunista rendszerek.

A nyolcvanas években beszervezett mintegy 200 ezer informátor közül 158 ezer férfi volt. A besúgók közül 30 200 felsőfokú végzettséggel rendelkezett, és 4300-an voltak egyetemi hallgatók. Vidéken csupán a beszervezettek 5 százaléka, 8500 informátor élt.

A beszervezettek foglalkozását tekintve, 

• 8500 a közoktatásban dolgozott,
• 4200-an voltak a különböző felekezetekből származó lelkészek,
• 3600-an dolgoztak az egészségügyben (orvosok, ápolók).

Mintegy 800, ekkor beszervezett besúgó dolgozott jogi területen, és több mint ezer volt köztük művész (rendező, színész, festő vagy szobrász).

A jelentésből az is kiderül, hogy a beszervezettek zöme – 78 ezer ember – a Securitate belügyi részlegének dolgozott, további 41 ezer a gazdasági csoportot erősítette. A kémelhárításnak több mint 16 ezren, a katonai részlegnek pedig több mint 18 ezren jelentettek.

A CNSAS szerint a nyolcvanas években a Securitate gazdasági igazgatóságához beszervezettek száma nőtt jelentősen, mivel a kommunista rezsim prioritásai között ekkor a nehézipar fejlesztése és az ország adósságainak mielőbbi kifizetése szerepelt – közölte az MTI.