Kim Dzsongun vezető tisztviselőket végeztethetett ki a júliusi áradások miatt
További Külföld cikkek
- Szijjártó Péter a RIA Novosztyinak: Az amerikai kormányzat politikai bosszút indított Magyarország ellen
- Politico: Robert Fico 500 millió eurós vesztegetési kísérlettel vádolja Volodimir Zelenszkijt
- Olaf Scholz szörnyű, őrült tettnek nevezte a magdeburgi támadást
- Dróncsapás érte Kazany városát, videókon a támadás
- Adna ezer eurót egy karácsonyfáért?
A dél-koreai nemzeti hírszerző szolgálat közölte, hogy szoros figyelemmel kíséri a rezsim kivégzéseire utaló jeleket, miután Kim Dzsongun északi vezető azt mondta a kormánypárti politbüro rendkívüli ülésén, hogy „szigorúan megbünteti” a károkért felelősöket – jelentette a dél-koreai Yonhap hírügynökség, amelyről a The Guardian is beszámolt.
A kivégzésekről, amelyekről a dél-koreai Csoszon TV is beszámolt, az észak-koreai állami média nem tett említést, és független hírforrások sem tudták megerősíteni. A dél-koreai kémügynökség csak annyit közölt, hogy „jeleket észlelt” arra vonatkozóan, hogy kivégzésekre került sor, anélkül, hogy részleteket közölt volna.
„Körülbelül 20-30 vezetőt vádoltak meg korrupcióval és kötelességszegéssel. Halálbüntetésre ítélték őket” − közölte a Csoszon TV egy észak-koreai tisztviselőre hivatkozva. A kivégzettek között lehetett Kang Pong-hun, aki korábban a kormánypárt Csagang tartományi bizottságának főtitkára volt.
Kangot és más magas rangú tisztviselőket, köztük az akkori közbiztonsági minisztert, Ri Theszopot a politbüro július végi ülésén menesztették az állami Koreai Központi Hírügynökség szerint.
Júliusban maga Kim Dzsongun ellenőrizte az áradások okozta mentési munkálatokat
Júliusban heves esőzések és áradások sújtották az északi Csagang és Észak-Pjongan tartományokat, amelyek több ezer hektárnyi mezőgazdasági területet pusztítottak el és több ezer embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására − tette hozzá a Yonhap.
Kim Dzsongun egy csónakkal szemlélte meg az árvízi helyzetet az Észak-Pjongan tartománybeli Sinüidzsu és Üidzsu megyében, és az észak-koreai állami média azt állította, hogy ő felügyelte a katonai helikopterek segítségével mintegy 5000 csapdába esett ember kimentését célzó műveletet.
Észak-Korea a gyenge infrastruktúrája és a nemzetközi segélyek el nem fogadása mellett nehezebben tudja kezelni a természeti katasztrófákat. 2012-ben egy vihar következtében 169-en, illetve 1994 és 1998 között több százezren haltak meg éhínségben, melyet szintén áradások okoztak.
2016-ban pedig tájfun sújtotta az ország északkeleti részét, az akkori áradások 70 ezer embert tettek hajléktalanná, és 600 ezren szorultak a nemzetközi szervezetek által nyújtott humanitárius segélyre.