A francia parlament forrong Emmanuel Macron döntése miatt

Michel Barnier, Franciaország új jobboldali miniszterelnöke ígéretet tett arra, hogy foglalkozni fog a nemzetharag, elhagyatottság és igazságtalanság érzésével, és „új korszakot”, valamint a múlttal való szakítást ígért. Barnier, az EU korábbi brexittárgyalásokban is nagy szerepet játszó politikusa órákkal azután lépett hivatalba, hogy Emmanuel Macron kinevezte őt a kormány megalakítására – ezzel próbált véget vetni az előrehozott választásokat követő két hónapos politikai bénultságnak.

Barnier, aki a maga 73 évével a modern Franciaország történetének legidősebb miniszterelnöke, azt mondta, első feladata, hogy „a lehető legjobban reagáljak a kihívásokra, a dühre, az elhagyatottság és az igazságtalanság érzésére, amely túlságosan elterjedt városainkban, lakótelepeinken és vidéken”. A kormány prioritása az oktatás, valamint a biztonság és a bevándorlás ellenőrzése lesz – mondta. Barnier kijelentette hogy, miniszterelnöksége során „kimondja az igazságot, még ha nehéz is”, legyen szó adósságról vagy a környezeti válságról, továbbá „több tettet ígér, mint szót”.

Az előrehozott választások

Macron azzal sokkolta Franciaországot, hogy júniusban előrehozott parlamenti választásokat írt ki, amelyek eredményeként a parlament megingott és a politikai paletta mélyen megosztott lett. Bár az első fordulóban Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés pártja végzett az élen, a taktikai szavazás eredményeként az utolsó fordulóban egy baloldali koalíció lett a legnagyobb politikai erő. A baloldal azonban jóval alulmaradt a 289 mandátumos abszolút többséggel rendelkező nemzetgyűlésben. Macron később kizárta, hogy felkérje a baloldalt a kormányalakításra, miután a többi párt közölte, hogy azonnal leszavazzák azt.

Macron centrista frakciója és a szélsőjobboldal alkotja a parlament két másik nagy frakcióját. De Barnier hagyományos jobboldali pártja, a Les Républicains a negyedik helyre került, és csak 47 mandátummal rendelkezik. Barnier kinevezését a baloldal megdöbbenéssel fogadta, és most bizalmatlansági indítványt fog benyújtani Barnier megbuktatására.

„Rendszerválságba lépünk” – mondta Faure. Jean-Luc Mélenchon, a baloldali La France Insoumise (Hajlíthatatlan Franciaország) párt képviselője szerint a választást „ellopták” a francia néptől.

Macron arra számít, hogy a Le Pen vezette Nemzeti Összefogás a bizalmatlansági indítvány ellen szavazva Barnier-t hatalmon tartja. A párt csütörtökön jelezte, hogy nem szavazza le automatikusan Barnier-t, hanem megvárja, hogy milyen programot fog ismertetni első parlamenti beszédében. Barnier közel 50 éven át a jobboldali francia politikában centrista, liberális gondolkodásúként volt ismert. De 2021-ben sokak megdöbbenésére, jelentősen jobbra tántorodott, és megkeményítette álláspontját a bevándorlással és a biztonsággal kapcsolatban. Macron elődje, François Hollande azt mondta, hogy szerinte Le Pen pártja „egyfajta jóváhagyást adott” Barnier kinevezéséhez.

Macron nehezen enged

A nyári politikai patthelyzetben Macronnak hetekbe telt, mire elkezdte beismerni, hogy elvesztette az előrehozott választást. Centrista pártja mandátumokat vesztett, és a parlament legnagyobb frakciójának pozíciójából a második helyre szorult a baloldali szövetség mögött. Miután a júliusi választás megfosztotta Macront a viszonylagos többségétől a parlamentben, a centrista elnök a második világháború óta példátlan ideig, a júliusi–augusztusi olimpiai játékokig és azon túl is elhúzta az új miniszterelnök kinevezését.

Macron azonban igyekezett megvédeni örökségét és az általa az elmúlt években keresztülvitt reformokat, köztük a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emelését és egy keményvonalas bevándorlási törvényt. Még nem ismert, hogy Barnier teljes mértékben megpróbálja-e majd megvalósítani Macron politikai menetrendjét, vagy új javaslatokat tesz. Tárgyalnia kell majd más pártokkal, hogy a parlamentben elfogadják a jogszabályokat.

Barnier Gabriel Attalt váltja, aki július 16-án, az előrehozott választások után lemondott, de Macron ügyvivői minőségben megtartotta. Attal, azt mondta, hogy nyolc hónap miniszterelnökként túl rövid volt, és arra törekszik, hogy továbbra is kulcsszerepet játsszon a politikában.

A szomszédos államok üdvözölték Barniert

Barnier kinevezésének hírére reagálva Keir Starmer, a brit miniszterelnök szóvivője azt mondta: „Minden jót kívánunk neki új szerepében. Az Egyesült Királyság erős kapcsolatot ápol Franciaországgal… Elkötelezettek vagyunk az együttműködés mellett a közös prioritások terén, az illegális migráció elleni küzdelemtől kezdve Ukrajna támogatásáig.”

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen üdvözölte Barnier kinevezését, és kijelentette, hogy Barnier „Európa és Franciaország érdekeit tartja szem előtt”. 

Olaf Scholz német kancellár „erőt és sok sikert kívánt Barniernek az előttünk álló feladatokhoz”. Azt mondta: A kormányfő nem akarja, hogy a miniszterelnökséget megszakítsuk: „Két országunkat különleges módon köti össze a kapcsolat – két erős partner Európa szívében. Várom, hogy kormányaink továbbra is együtt dolgozzanak a francia–német barátság alakításán országaink és Európa javára.”

Steve Baker, a volt konzervatív képviselő, aki brexitügyi miniszter volt és az Európai Kutatócsoport elnöke, úgy nyilatkozott: „Minden jót kívánok neki. Minden bizonnyal szüksége lesz rá, mivel a kormány ügyeivel lesz tele a keze. Michel Barnier kétségtelenül nagyon csiszolt, tekintélyt parancsoló és nagyon kifinomult politikus” – írja a The Guardian.