Új helyszínre költözik az orosz–ukrán háború?

Legsúlyosabb vereségét szenvedte el az orosz Wagner-csoport magánhadsereg Maliban a július 25-én kezdődött többnapos harcokban: a zsoldosokra tuareg lázadók csaptak le a mali–algériai határon fekvő Tinzaouatenhez közeli katonai táborban. A szakadárok közlése szerint 84 zsoldossal és 47 mali katonával végeztek, foglyokat ejtettek, valamint járműveik egy részét is megsemmisítették.

A tuaregek egy afrikai berber nép, a legnagyobb számban Nigerben, Maliban, Burkina Fasóban, Líbiában és Algériában élnek. Az elmúlt években erőteljes harcot folytattak a mali Azawad függetlenségéért és a külföldi haderő kiűzéséért, hasonló célokkal vették célba az orosz zsoldoserőket is. A lázadók a támadást követően közleményükben szólították fel a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségét (ECOWAS), „kényszerítse a bamakói juntát” a Wagner-zsoldosok kiutasítására.

A legfélelmetesebb zsoldosalakulat

A Wagner-csoportot hosszú ideig Oroszország egyik legfélelmetesebb erejeként tartották számon, ami a nemzeti haderőn kívül – alapítója, Jevgenyij Prigozsin vezetésével – működött, többek közt állami támogatással. Olyan konfliktusövezetekben szereztek harci tapasztalatokat, mint a Száhel-övezet, Szíria, Líbia, de már 2014-ben is harcoltak Kelet-Ukrajnában. Egykori zsoldosok és szemtanúk többször számoltak be civilek elleni atrocitásokról, egyes állítások szerint gyermekeket is elraboltak.

Szolgálataikért nem kevés zsoldot kaptak, havi fizetésük akár a 2500 dollárt (890 ezer forint) is elérhette, ami jóval magasabb a nemzeti haderőben szolgáló katonákénál, ráadásul már a képzési idő alatt is jutányos bért kaptak. Ha pedig a zsoldos életét vesztette, családja 55 ezer dollár (mintegy 20 millió forint) körüli összeget kaphatott. A szervezet nemcsak azoknak kedvezett, akik rövid idő alatt akartak nagy pénzösszegekhez jutni, hanem a büntetett előéletűeknek is, akiknek nem sok lehetőségük maradt a munkaerőpiacon. Prigozsin tavaly augusztusban életét vesztette, miután magánrepülőgépe lezuhant, zsoldosseregét pedig beolvasztották az orosz nemzeti hadseregbe.

A Wagner nyomába eredt Ukrajna

A külföldi konfliktusövezetekben azonban továbbra is aktívak maradtak a Wagner-zsoldosok – immáron hivatalosan is orosz zászló alatt. A mali tuaregek támadása után pedig egyből megindultak a találgatások, hogyan tudtak afrikai lázadók ekkora csapást mérni a világ egyik leghírhedtebb zsoldosalakulatára.

Noha a lázadók szóvivője, Mohamed Elamouloud Ramadana közölte, nem kaptak segítséget Ukrajnától a július végi támadáshoz, két nappal a támadást követően, július 29-én utalások jelentek meg az ukrán hírszerzés részvételével kapcsolatban. A The Kyiv Post megosztott egy birtokába jutott fotót, melyen a hírportál állításai szerint tuareg lázadók láthatók a Wagner-csoport elleni művelet után. A szakadárok kezében Ukrajna és Azawad zászlaja látható – utóbbi Mali északi részén, a tuaregek által kikiáltott de facto állam volt 2012 és 2013 között. Az ukrán híroldal a fotót úgy közölte, hogy annak hitelességét az ukrán védelmi és biztonsági erők is megerősítették – bár egyesek kétségbe vonták valódiságát. Szintén aznap Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés (GUR) munkatársa beszélt arról, hogy a tuaregek

megkapták a szükséges információkat a sikeres, orosz háborús bűnösök elleni katonai művelet végrehajtásához.

A lehetséges ukrán részvételt támasztja alá az is, hogy az X közösségi oldalon a lázadókhoz közel álló profilok posztoltak arról, felajánlják az elfogott zsoldosokat Kijevnek.

Hogy a július végi támadáshoz köze volt-e Ukrajnának, nem lehet biztosra venni, ám minden bizonnyal az ukrán hírszerzés is jelen van a régióban, és vadászik a Wagner zsoldosaira Afrikában. Szintén a The Kyiv Post közölt még februárban egy videót arról, hogy a GUR Timur egysége fogott el zsoldosokat a Száhel-övezet túloldalán, Szudánban. Az ukránok egy katonai járművet kutattak át, melynek utasainál megtalálták a zsoldosszervezet jelvényét. A közölt videófelvétel másik jelenetében pedig az látható, hogy egy ukrán operátor oroszul beszélő foglyot hallgat ki, aki bevallja, hogy a Közép-afrikai Köztársaságon keresztül, a Wagner katonájaként Kartúmba küldték, hogy a felajánlott havi ezer dollárért cserébe részt vegyen a kormány megdöntésében.

Túl a frontvonalakon?

Ukrán erők tavaly ősszel is támadhatták a Wagner Kartúm közeli egységeit, ami azt jelzi, az orosz–ukrán háború már jóval túlmutat az európai határokon, és a felek között proxyháború alakulhat ki Afrikában. A kontinens országainak zöme az 1900-as évek második felében függetlenedett az európai gyarmatosítóktól, harcaikat a Szovjetunió is támogatta, melynek nyomán a régió hagyományosan napjainkban is orosz érdekszféra maradt, különösen földrajzi adottságai miatt.

A Száhel-övezetet a természeti erőforrások tekintetében a világ leggazdagabb térségeként tartják számon, hatalmas energia- és ásványkincsekkel rendelkezik, köztük olajjal, arannyal és uránnal. Mali a kontinens harmadik legnagyobb aranytermelője, az ország bányászati minisztériuma korábban 800 tonnára becsülte a kibányászható mennyiséget. Márpedig az arany iránti kereslet világszerte növekszik, így Mali is egyre előrébb került a nagyhatalmak listáján.

Kétfrontos háború

A július végi támadást követően Mali augusztus 4-én, Niger augusztus 6-án megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával, majd Burkina Fasóval az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) fordulva a terrorizmus támogatásával vádolták meg Kijevet. A Száhel-övezettel kapcsolatban rendszeresen hallani katonai puccsokról, a terrorszervezetek támadásairól – röviden szólva egyáltalán nem békés a helyzet a régióban –, így nem lehet kizárni azt a forgatókönyvet sem, ami szerint a romló biztonsági helyzetet fednék el a kormányok egy „külföldi ellenség” létrehozásával, akit az országokat sújtó problémákért okolnak.

Az ugyanis meglehetősen meglepő volt, hogy Andrij Juszov közleményében a Wagner-csoport elleni tuareg támadás után máris ukrán részvételt emlegetett, és Kijev részéről nem ő volt az egyetlen. Jurij Pivovarov, Ukrajna szenegáli nagykövete is megszólalt az ügyben: „A munka folytatódik, és kétségtelenül lesznek további fejlemények. A háborús bűnök és a terrorizmus büntetése elkerülhetetlen” – fogalmazott. Ugyanakkor az egész pikantériája az, hogy az ukrán külügyminisztérium pár nappal később már tagadta részvételét a mali akcióban. Az sem kizárt, hogy a kezdeti ukrán nyilatkozatok csupán a retorika részei, és a tisztviselők nem számoltak a régióra jellemző következményekkel, köztük azzal, hogy a mali junta malmára hajtják a vizet, ami rendszeresen keresi a külföldi felelősöket az országot sújtó problémákért.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

(Borítókép:  Moszkvában a Maliban meghalt Wagner-zsoldosok előtt  tisztelegnek  2024. augusztus 4-én. Fotó: Yulia Morozova / File Photo / Reuters)